Közélet

A KDNP kivizsgálná az eladósodás felelőseit

A KDNP kivizsgálná az eladósodás felelőseit

2011. október 2., vasárnap
A KDNP kivizsgálná az eladósodás felelőseit

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke szerint minél hamarabb meg kell neveznie a deviza-eladósodást vizsgáló albizottságnak azokat a volt kormányzati politikusokat, akiket legalább mulasztásos felelősség terhel, amiért korlátlanul engedték a lakosság devizában történő eladósodását.

A 2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárására, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatára is létrejött testület hétfőn tartja első ülését. Rétvári Bence az MTI-nek vasárnap azt mondta, hogy ezeknek a politikusoknak most duplán áll fenn a felelősségük. Egyrészről a felfutó svájci frank árfolyam miatt családok százezreinek lakhatása került veszélybe, másrészről Magyarország egyik legnagyobb befektetői kockázati tényezője a lakosság nagymértékű deviza adóssága. Kijelentette: elfogadhatatlan, hogy míg családok százezrei állandó rettegésben vannak a törlesztőrészleteik miatt, addig a devizahitelezést - a nemzetközi figyelmeztetések ellenére - változatlanul fenntartó politikusok nyugodtan éljék hétköznapjaikat. Emlékeztetett arra, hogy a devizahitelesek megsegítésére már több javaslatcsomagot is elfogadott a kormány, ugyanakkor a felelősök megnevezésével eddig adós maradt. Csak akkor jár el a parlamenti többség "szimmetrikusan", ha a felelősségre vonás tempója nem marad el hitelkárosultak megsegítése mögött - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus. A KDNP alelnöke felidézte: Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltként még azt mondta, hogy az 1998. és 2002. közötti lakástámogatási rendszer jó dolog, amit meg kell tartani. Kormánya azonban két év alatt teljesen szétverte azt, és a devizahitelezési rendszerbe taszította a lakosságot. Ennek a "kicsinyes politikai bosszúnak" a levét most sok százezren isszák meg - mondta Rétvári Bence, aki szerint bár a szocialista kormányok minden más területen példátlan buzgalommal hajtották végre a nemzetközi pénzügyi szervezetek utasításait, a lakossági devizahitelezés kapcsán nem léptek semmit a Nemzetközi Valutaalap és a svájci jegybank figyelmeztetésére. Ezek között említette, hogy a washingtoni székhelyű szervezet ügyvezető igazgatósága 2005. június 15-én zárta le a Magyarországgal folytatott gazdaságpolitikai konzultációt. Ennek kapcsán kiadott közleményében az IMF szakértői úgy fogalmaznak, hogy Magyarországon egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket, valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék - idézte fel a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: az IMF kérte a magyar kormányt, hogy szigorúan kövesse figyelemmel a valószínűsíthetően természetes fedezettel nem rendelkező háztartások, illetve kis és közép vállalkozások külföldi fizetőeszközökben denominált hitelfelvételét. A KDNP alelnöke kitért arra is, hogy Veres János akkori pénzügyminisztert és Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt egyaránt terheli a felelősség, hogy nem tett semmit, többszöri felszólításra sem, ezzel végleges csapdába sodorva a magyar háztartásokat és a magyar gazdaságot. Utalt arra a napokban megjelent hírre is, hogy Járai Zsigmondot már 2004-ben figyelmeztette a svájci Nemzeti Bank korábbi elnöke a magyar devizahitelek kockázataira. Az intő dokumentum tartalmát a jegybanki vezetők a pénzügyi stabilitási tanács elé tárták, amelynek tagjai voltak a pénzügyminisztérium, a bankfelügyelet és a jegybank vezető beosztású szakértői, továbbá a Nemzeti Bank éveken át rendszeresen figyelmeztette a szocialista kormányokat. Azonban a szocialista kormány semmisnek tekintette az időben érkezett külföldi figyelmeztetést, pedig akkor talán meg lehetett volna akadályozni a devizahitel-katasztrófát - mondta Rétvári Bence.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.