Közélet

A GMO nem ördögtől való + FOTÓK

A GMO nem ördögtől való + FOTÓK

2011. október 12., szerda
A GMO nem ördögtől való + FOTÓK

A bioenergia, a génmódosított növények, valamint hazánk helyzete a világ energiaversenyében - többek közt ezek voltak a témái a kedd este indult Újszegedi Bioépítészeti Napok előadásainak. A rendezvénysorozat október 22-ig várja tudományos előadásokkal az érdeklődőket.

A természet és az építészet sajátos összefonódását tekinthettük meg a Bálint Sándor Művelődési Ház falain kedd délutántól: domboldalba épített házakat, passzív, saját energiáit újrahasznosító épületeket tekinthettünk meg a falakon. A tárlattal egyben a XIV. Újszegedi Bioépítészeti Napok is megnyitotta kapuit, az érdeklődők október 22-ig hallhatnak előadásokat a Bioépületek sajátosságairól, hazai példáiról, de a fenntartható fejlődés egyéb módszerei is terítékre kerülnek.

Makovecz Imrére emlékeztek

"Rendhagyó módon kell hogy megnyissam az idei, immáron 14. alkalommal megrendezett Bioépítészeti Napokat. A magyar építészet gyászol: nemrég vesztette el ugyanis az egyik legjelentősebb, szinte ikonikus alakját,

Makovecz Imrét

. Hatalmas űrt hagyott maga után, hagyatékában azonban tovább él köztünk" - emlékezett vissza a közelmúltban elhunyt építészre az est egyik házigazdája, és a Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója,

Kiss Ernő

. Az igazgató személyesen is találkozott Makovecz Imrével, nosztalgiázva gondolt vissza közös munkájukra. "Személye és alkotásai az egész magyar építészetet jelentősen befolyásolta, ami igaz a bioépítészetre is" - húzta alá. Kiss Ernő köszöntőjében felidézte azt a hosszú utat, amit a Magyar Bioépítészeti Egyesület megtett. "Sok mindent vártunk az egyesülettől - persze sok tervet nem sikerült véghez vinnünk, de ez az évtizedes együttműködés, a megtartott tudományos előadások, valamint a három megjelent könyv is azt jelzi, hogy sikeres volt a munkánk" - mondta a rendezvény házigazdája, majd felkonferálta az est két előadóját,

Vidor Ferenc

és

Dudits Dénes

professzorokat.

Nyelvtanilag és élettanilag

Az első előadást

Vidor Ferenc

okleveles építészmérnök tartotta, aki a természet, a biológia etimológiai és filozófiai kérdéseit boncolgatta. A környezetet a kör szóba vezette vissza a professzor, ezt több nyelvre levezetve is be tudta bizonyítani. A biológia egy modern tudományág - fejtegette Vidor Ferenc - az "öko" kifejezés pedig már teljesen újkeletű, modern dolog, aminek értelmezésével a mai napig gondban vagyunk. "Különös keresztezése két tudományágnak a Bioépítészet, hiszen biológusnak és mérnöknek is egyaránt lennie kell az embernek" - mondta az építészmérnök.

Dudits Dénes kutatóprofesszor, az MTA alelnöke főként a biomassza, mint megújuló energiaforrás köré szőtte előadása mondandóját. "Magyarországon az utóbbi évtizedekben megfigyelhető egy elsivatagosodási folyamat, ami legfőképp az Alföld területét sújtja" - álltja a professzor, miközben diagramokkal, statisztikai adatokkal igazolja mondandóját. A klímaváltozást már a saját bőrünkön tapasztalhatjuk, a CO2-koncentráció csökkentése pedig országtól, népcsoporttól és földrajzi fekvéstől függetlenül mindannyiunk közös érdeke. Ennek egyik módja a megújuló energiaforrások használata, melyből a professzor elsősorban a biomasszát emelte ki. Súlyos dilemmát okoz azonban a termőföldek helyes, ésszerű megosztása: a megfelelő energiamennyiség előállításához szükséges területek értékes élelmezési parcellákat foglalnak le, a föld rohamosan növekvő lakosságát pedig egyre nehezebb étkeztetni. A termékenység növeléséhez egy új, kétes hírű megoldást említ Dudits Dénes, ez pedig a GMO, vagyis a genetikailag módosított növények termesztése. "Az előadás a genetikailag módosított növények körüli hiszti ellen is szól: tudomásul kell venni, hogy ez a technológia jelenleg az egyetlen, és legbiztosabb módja a megújuló energiák szerepének növeléséhez" - mondta a professzor, hozzátéve, hogy itt a GMO növényeinek energiává alakításáról, nem pedig elfogyasztásáról beszélt. Azt azonban - nem kis megrökönyödésre - megjegyezte: a Magyarországon fogyasztott szója nagy része genetikailag módosított, hiszen az EU országain kívül ez egy elfogadott és használt módszer a termelés növelésére. A professzor előadása nem kis parázsvitát váltott ki. A magasba lendült kezek nagyrészt a GMO növények behozatalát, termesztését kifogásolták, voltak akik arra lettek volna kíváncsiak, hogy mennyi vegyszert fogyasztunk el a tudtunk nélkül, mások az aktuális politikát ostorozták a mezőgazdaság keserves helyzete miatt. "Célunk volt, hogy tájékoztassuk, felnyissuk az emberek szemét. Manapság már a tudományos kimutatások is szelektálva vannak, csak bizonyos dolgok jutnak el az emberekhez. A Bioépítészeti Napok egyik feladata, hogy neves kutatók, professzorok előadásain keresztül egy kicsit tisztább képet kaphasson az ember ebben a témakörben" - árulta el portálunknak Monostory Péter, a Magyar Bioépítészeti Egyesület elnöke. "A média és sokszor a politika patás-szarvas szörnyet próbált kreálni a genetikailag módosított növények hirdetőiből, itt legalább láthatták, hogy nem erről van szó. Bízni kell a tudományban" - nyugtatott meg az elnök mosolyogva.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.