Közélet

A Fidesz és az MSZP nélkül vitáztak pártrendszerről, demokráciáról + FOTÓK

2011. október 11., kedd

Konzultációra hívta a szegedi pártok képviselőit a Szociáldemokrata Párt megyei elnöke Balogh Tiborné. Az MSZP kivételével a többiek jelezték részvételi szándékukat, a Millenniumi Kávéházban megrendezett találkára, azonban a Fidesz-KDNP részéről sem jött el senki. A házigazda mellett jelen volt Balogh Tibor filozófus, egykori polgármesterjelölt, az LMP-t Tatár Gábor ruzsai képviselő és Kasza Péter Ferenc jogi szakértő, a Jobbikot pedig Rácz Tibor, a párt szegedi szervezetének alelnöke képviselte, míg a közönség soraiban ott volt Tóth Péter, a radikális párt megyei elnöke és az SZDP tiszteletbeli elnöke Bácskai Sándor is. A jelenlegi pártrendszer mellett hogyan lehet megvalósítani a demokráciát? címmel a pártok képviselői megvitatták a javasolt napirendi témákat, időhiány miatt azonban csak néhányról sikerült kifejteniük a véleményüket. Valóban ritka alkalom egy asztalnál látni a pártok képviselőit, és még ritkább olyan két és fél órás eszmecserét hallgatni, amelyről – mint kiderült – több hasonló vagy azonos vélemény alakult ki. Bevezetőjében Balogh Tiborné elmondta, a jelenlegi pártrendszer nem eléggé hatásos, ugyanis teljesen megszűnt a kapcsolat a képviselő és a választók között, a döntéseket gyakran a polgárok, civil szervezetek nevében hozzák meg – nem mindig helyesen –, miközben a véleményüket elfelejtik kikérni. Az új választási törvénnyel az uralkodó párt az egypártrendszerű kormányzást akarja folytatni, s ebben a kis pártoknak nem terem babér. Nagyobb összefogásra, együttműködésre lenne szükség közöttük a jövőben, mert a Fidesz mindent megtesz, hogy ellehetetlenítse őket, és leszorítsa a kicsiket a politikai küzdőtérről. Az nem demokrácia, fogalmazott Baloghné, ha az ellenzék nem szólhat bele az ország ügyeibe és kirekesztik a döntéshozatalból. Aggályosnak tartja a határon túli magyaroknak a szavazati jog megadását, mert szerinte nem jó, ha olyanok szólnak bele az ország ügyeibe, akik nem itt élnek, és akikre a magyar törvények, jogszabályok nem vonatkoznak, ugyanakkor nem reális választási arányok alakulnak ki ezáltal. A kettős állampolgárságot különben az SZDP is támogatja.

A Jobbik ügyek, érdekek mentén hajlandó együttműködni

A Jobbik nevében Rácz Tibor kikérte maguknak, hogy kis párt lennének. Ők önállóan szeretnének indulni az elkövetkező választásokon, nagyon jó eséllyel, a hazaáruló MSZP-vel és az SZDSZ-utód LMP-vel nincs mit közösködniük, mert önállóan szeretnének kormányt alakítani. Az alkotmányról népszavazást tartottak volna, mert a sarkalatos törvények megalkotásánál rengeteg probléma fog adódni. A Jobbik ügyek, illetve érdekek mentén szeretne együttműködni, de semmilyen pártszövetség, koalíció más pártokkal nem jöhet számításba. Ők is ellenzik a szavazati jog kiterjesztését a gyerekekre, mint ahogyan azt a választási rendszert is, amely segítségével a Fidesz évekre be szeretné betonozni a hatalmát. Pártja nevében Tatár Gábor támogatja a határon túliak számára a szavazati jog megadását, azonban egy új nemzeti együttműködési tanács létrehozását is kezdeményezi, amely vétójoggal rendelkezne a választásokat illetően. Az LMP is híve a népszavazás intézményének különösen helyi szinten. Kasza Péter Ferenc szerint a 161 egyéni választókerületből nem látszik, hogy az egyéni jelöltek kerülnének majd túlsúlyba. Ő Fidesz–Jobbik koalíciót prognosztizál 2014-re, amely ügyesen meg fogja oldani a hatalom megtartását, hogy közben se a nép, se az ellenzék véleményét ne kelljen kikérni. A jogi szakértő a választójog kiszélesítése mellett korteskedett, hiszen a magyarságot érintő kérdésekben a határon túliak is érintettek. Kétkamarás parlamenttel megoldódna a határon túliak képviselete, véli Bácskai Sándor. A jelenlegi rendszer rossz, mert nincs népi képviseleti parlament, az alsó- és a felsőház funkciói össze vannak keverve, a képviselők pedig senkinek sem felelnek. Felmerült a felelősség és a mentelmi jog kérdése, amiről kissé eltért a pártok véleménye. Rácz Gaudi Nagy Tamás parlamenti képviselő indítványát hozta elő, amely szerint el kell törölni a politikusok mentelmi jogát és a képviselőknek saját vagyonukkal is felelniük kell cselekedeteikért. Az LMP-sek szerint, a mentelmi jog arra való, hogy ne korlátozza a Parlament munkáját, egy csomó mentelmi eljárás megindításával ugyanis az ellenzék tagjait például teljesen ki lehet iktatni.

Konszenzus nem született, de a párbeszéd igen

Szóba került az állam hatalmi szerveinek elégtelen munkája, a gárda megjelenése egyes településeken, Nagy-Magyarország kérdése azzal kapcsolatban, hogy örökre le kell-e mondanunk az elszakított területekre formált jogunkról. Sok időt szenteltek az állam/egyház oktatási kompetenciák változásának, ez utóbbi erőteljes térnyerésének, a szakképzés és a felsőoktatás átalakításának, az iskolai hálózat ésszerűsítésének. A napirendi pontok között szereplő országos témák felét sem sikerült megvitatni, a megyeiekre és helyiekre pedig sor sem kerülhetett. Nem mindenben született konszenzus a vitapartnerek között, – ezt illuzórikus is lett volna elvárni –, de közeledtek az álláspontok és sok téma vonatkozásában egyetértés alakult ki. Balogh Tibor úgy összegezte a hallottakat, hogy a beszélgetés során kiderült, igenis vannak, lesznek kérdések, amelyekben megegyezhetnek az ellenzéki pártok. Körvonalazódott, mit kell tenni az elkövetkező 3 év alatt, milyen irányban kell keresni a közelítési pontokat, miképpen lehet majd összehangolódni. A Fidesz erodálódik, neki sem hiányzott a kétharmad, túlnyerte magát, fogalmazott a tanár úr. Az ellenzéknek ezek után azt kell keresnie és kifelé is mutatnia, ami összeköti őket, és nem azt hangsúlyozni, ami elválasztja. A konzultáció részvevői megállapodtak, alkalomadtán folytatni fogják a megkezdett dialógust. Nézze meg a VTV Szeged videó-összeállítását is!

Tatár Gábor