A Civil Városi Unió a városi cégek adósságállományáról

A szegedi önkormányzat eladósodásáról szóló elemzését követően hétfői közleményében a százszázalékos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságállományáról számol be a Civil Városi Unió.

Az alábbiakban változtatás nélkül közöljük a Civil Városi Unió szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményét.

A Civil Városi Unió a 100%-os önkormányzati tulajdonú cégek adósságállományáról

Szeged önkormányzatának eladósodásáról előző közleményünkben már beszámoltunk. Akkor ígéretet tettünk, hogy a szegediek tisztán látása és a teljes nyilvánosság megteremtése céljából közzétesszük az önkormányzat cégeinek adatait is. Most ennek az ígéretünknek teszünk eleget. A táblázat adatait a 2006. és a 2010. évi mérlegbeszámolókból állítottuk össze. Ezekből nem derül ki a felvett hitelek kamatainak mértéke. Figyelemmel arra, hogy a banki hitelezési gyakorlat szerint valószínűtlen, hogy cégek az önkormányzaténál kedvezőbb kondíciók mellett jussanak hitelhez, a kamatokat az önkormányzati hitelek átlagos 36,1% mértékével egyezően számoltuk.

Ahhoz, hogy a gyakran ellentmondásos, esetenként részigazságokat tartalmazó hírek közepette a szegediek kialakíthassák saját véleményüket, a puszta számokon kívül jó néhány egyéb tényezőt is figyelembe kell venni. Az utóbbi időben a kommunikációban fő szempontként a nyereségesség vagy veszteségesség szerepel a középpontban, és a cégvezetők oly módon vannak beállítva, mintha minden kérdésben teljes hatáskörrel járnának el, miközben a nagyobb horderejű, komolyabb anyagi konzekvenciákkal járó döntéseket a közgyűlés hozza. (Ez persze nem menti a saját hatáskörben meghozott hibás döntéseket, melyekről azért lehet hallani.) A szolgáltató cégek döntő többségénél az egyik fontos bevételi tétel az éves költségvetésben biztosított önkormányzati támogatás. Ilyen értelemben értelmetlen dolog – bár könyveléstechnikailag helytálló – nyereséges, vagy veszteséges cégekről beszélni. A támogatások csökkentése vagy a többletfeladatok végeztetése, többletforrások biztosítása nélkül, önmagában is veszteségessé teheti a céget. A közgyűlés által évente megállapított díjemelések vagy azok elmaradása szintén jelentősen befolyásolják a cégek eredményességét, és akkor még nem beszéltünk a gazdasági környezet okozta változások hatásairól. (Például az SZKT bevételeit több tízmilliós nagyságrendben csökkentik a beruházások miatt megszűnt parkolóhelyek kiesett bevétele.) A számadatokból tehát kiderül, hogy a 2006. évi tőke és kamattartozás 6,068 milliárdos összege 2010-re 8,381 milliárdra nőtt. Ezt valamelyest csökkenthetik a be nem érkezett pályázati támogatások összegei, például a Vásár és Piac Kft. esetében a Mars téri projekt 803 milliós pályázati forrása, azonban az eladósodás így is jelentős növekedést mutat. Miután a cégek többsége komoly mértékű önkormányzati támogatással működik, teljesen nyilvánvaló, hogy a hitelek visszafizetése végső soron az önkormányzatra fog hárulni. Arra az önkormányzatra, melynek fizetési kötelezettsége a saját hiteleinek 32,6 milliárdos és cégeinek 8,3 milliárdos tartozásaival együttesen meghaladja a 40 milliárdot. Ez a 40 milliárdos nagyságrend már komoly gondokat fog okozni, hiszen veszélyezteti az önkormányzati cégek működőképességét is. A bankok ugyanis ezeket a cégeket az önkormányzattal együtt ítélik meg, hitelképességük is elsősorban az önkormányzat kondícióinak megfelelően alakul. Ennyit a sokat hangoztatott 23 milliárdról.

Civil Városi Unió