Petíciót adnak át a belvárosi kereskedők a városvezetésnek (FRISSÍTVE)

Elviselhetetlen mértéket öltenek Szeged belvárosában a bérleti díjak a portálunkhoz forduló kereskedők szerint. A válság hatására egyre kevesebb a vásárló, és a kereskedők bosszúságára hamarosan nyit az Árkád, amely kétségtelenül elszipkázza majd tőlük még azt a kevés potenciális vevőt is. Önszervezkedésükhöz másfél hét alatt mintegy 200-an csatlakoztak a belvárosból.

Tóth Tamástól,

a J.V.H. 2000 Kft. ügyvezetőjétől (nekik is három üzletük van a belvárosban) megtudtuk, korábban is voltak már hasonló egyéni kezdeményezések, hogy az önkormányzat csökkentse a belvárosi üzletek bérleti díját, de mindig elutasítás volt a válasz. Hogy mennyire azonosak a kereskedők gondjai, mutatja a rendkívül rövid idő alatt spontán módon összegyűlt rengeteg aláírás is, amit szinte csak ismerősök írtak alá szóbeszéd útján terjedő információk alapján. Ha szervezetten lépnek fel az elégedetlenkedők, meglehet, akár 500 aláírást is simán összegyűjtenek.

A miskolci példa miért nem ragadós?

A kereskedők kis vizsgálódás után kiderítették, hogy a nevezett probléma országosan is nagy gondot okoz, Orosházán, Miskolcon, Győrben is hasonló cipőben járnak a társaik, a válság mindenhol hasonlóan éreztette hatását. Tóth Tamás az önkormányzati határozatokat mutatja, Orosházán például 30 százalékot engedtek a bérleti díjból. Miskolcon néhány évvel ezelőtt nyitott a Főutca Plaza. A polgármester,

Kriza Ákos

azt nyilatkozta, mára bebizonyosodott, hogy a plázaprojekt elhibázott lépés volt. Ott összefogtak a kereskedők az önkormányzattal, a helyi ingatlankezelő céggel, hogy segítsenek a bajba jutott kereskedőkön. 30 százalékos bérletidíj-csökkentést szavaztak meg, a hét végi hosszított nyitva tartásra pedig kedvezményt adtak.

Saját konkurenciáját támogatja

Jelen pillanatban szombaton és vasárnap vásárolni csak a Szeged Plazában tudnak a szegediek, vagy az Árkádban, ha megnyílik. Az itteni kereskedők is jó néven vennének egy hasonló kezdeményezést. Aki vállalja, hogy a belvárosban a hét végén is nyitva tartja az üzletét, alkalmazottat vesz fel, fizeti a rezsit, és ezzel életet lehel a belvárosba, megérdemelne bizonyos segítséget. A miskolci parkolási cég vezetője is nyilatkozott, kedvezményes parkolóbérletet biztosítanak az üzlettel rendelkező kereskedők számára, valamint matricarendszer bevezetésén gondolkodnak a belvárosi üzletekben vásárlóknak, amely meghatározott időre kedvezményes parkolásra jogosítaná fel őket. Nálunk, ha csak végigsétál az ember a Kárász utcán, az 1000 forintjába kerül, mert annyiért kell parkolójegyet vennie, és akkor még nem vásárolt semmit. A szegedi belvárosi kereskedők pénteken adják át az illetékeseknek (aki fogadja őket) a petíciót. Eljuttatják követeléseiket a polgármesterhez, a frakcióvezetőkhöz, a képviselőkhöz, az IKV Zrt. vezetőihez, mert ez a probléma mindenkit érint. A belváros már most tele van üres üzlethelyiségekkel, sem kiadni, sem eladni nem tudják őket, nincs rá igény, hiányzik az érdeklődő. Az Árkáddal ráadásul az önkormányzat csináltatott egy szép plázát, de tulajdonképpen önmagának gyártotta a konkurenciát, ha nem tudja kiadni a belvárosi üzleteket. Az Árkád megnyitása nem jár jelentős munkahelyteremtéssel – állítják a kereskedők -, ha általa még több munkahely szűnik meg és belvárosi üzlet kényszerül arra, hogy lehúzza a rolót.

IKV Zrt.: A problémák nem újak

Az ügyben megkerestük az IKV Zrt-t is,

Tápai Péter

elnök-vezérigazgatót. "Alapvetően egyetértés van az IKV Zrt. és az üzleti bérlők között a kialakult helyzet elemzésében, illetve értékelésében" – mondja Tápai Péter, aki hozzáteszi, hogy a kérésben felvetett problémák nem újak. Annyira nem, hogy az IKV rá is kérdezett az Árkád nyitásával adódó új helyzetre, illetve a megoldási javaslatokra - sok hasonlóan fontos kérdés mellett - az egy hónappal ezelőtt üzleti bérlőinek kiküldött kérdőívén, melyre meglepően kevés visszajelzés érkezett. A kért bérleti díj csökkentés komoly bevételkiesést okozna, s ez már az IKV Zrt. működését (bérek, napi kiadások), kötelező feladatainak ellátását – például üzemeltetés, karbantartás stb. – is veszélyeztetné. Tápai Péter úgy véli, a 30 százalékos bérleti díj csökkentés egy-egy cégnek talán megoldaná a problémáját, kérdés inkább az, hogy a jellemzően havi tíz-, illetve százezres nagyságrendű összeg az egyetlen jó válasz-e. Szerinte a kihívásra sokféleképpen lehet reagálni, például az üzlet környezetének vonzóvá tételével vagy például a parkolási feltételek javításával. Az igazgató a számok nyelvére is lefordítja az üzletbérlők díjmérséklési kérelmét: a 30 százalékos csökkentés az IKV-nak körülbelül évi 500 millió forint bevételkiesést okozna (tavaly a helyiségbérleti díj nettó 1 milliárd 408 millió 899 ezer forint volt). Ezt elég egyetlen számmal párba állítani, nevezetesen, a városnak szerződés szerint befizetendő haszonbérleti díj 594 millió forint. Már pedig ezt nem tudja az IKV más tevékenységéből kigazdálkodni. A társaság a város ingatlanaival, a szegediek közvagyonával gazdálkodik, s a kereskedők ebből kérnek engedményt. "Az IKV-nak erre nincs felhatalmazása, s nem is adhatna, hiszen az üzletbérlet felelősen kialakított díj" – mondja Tápai Péter, majd hangsúlyozza: ehhez nem lehet idén hozzányúlni, hiszen költségvetés által jóváhagyott bevételeket produkálnia kell az IKV-nak. Nem hogy ennyi, sokkal kevesebb tartalék sincs a költségvetésben.

Az ügy fejleményeire természetesen visszatérünk.