Orbán: rögzített árfolyam és ármegállapítás a rezsiköltségekre

A kormányfő hétfői bejelentései közül a pénzügyi szektorra vonatkozó tervek váltották ki a legtöbb reakciót, s az érintettek részéről egyben a legnagyobb aggodalmat. Az osztrák külügyminiszter szerint Ausztria bankjait "létükben fenyegeti" a magyar devizahitelesek gondjainak megoldására kidolgozott kormányzati program.

Orbán Viktor

miniszterelnök hat területre vonatkozó országvédelmi akciótervet hirdetett hétfőn a parlamentben. Megvalósíthatónak nevezte azt a pénteken ismertetett javaslatot, amely szerint a devizahitelesek rögzített árfolyamon, egy összegben végtörleszthetik adósságukat. A kormány kezdeményezni fogja azt is, hogy a devizahitelekkel kapcsolatban jelentkező költségeket csak forintban számolhassák fel a bankok, 30 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutató (THM) mellett ne lehessen hitelt nyújtani, s javaslatot tesz a kamatszámítás átláthatóbbá tételére is.

Megosztja a szakembereket az árfolyamrögzítés

A Magyar Bankszövetség a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésének lehetőségét elfogadhatatlannak tartja, de a többi, a bankokat érintő javaslatról közleménye szerint kész tárgyalni. A rögzített árfolyamú törlesztés bevezetése esetén "a bankoknak nincs más lehetőségük, mint az Alkotmánybírósághoz és az Európai Unió illetékes szerveihez fordulni, illetve a lehetséges eszközökkel jogorvoslattal élni" - közölte a szervezet.

Binder István

, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője az MTI azon kérdésére, hogy a felügyelet elnökével konzultált-e a kormány a PSZÁF által felügyelt szektort érintő intézkedéscsomagról, emlékeztetett arra: a PSZÁF tagja a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak (PST) és az Otthonvédelmi Monitoring Bizottságnak (OMB), ahol folyamatos egyeztetés zajlik, és a hétfőn bejelentett témák közül is már többet áttekintettek. Az MTI kereste a Magyar Nemzeti Bankot (MNB) is a kormányfő által bejelentett országvédelmi akciótervvel kapcsolatban, az MNB sajtóosztályát azonban nem sikerült elérni. A jegybank még pénteken közleményben szögezte le, hogy csak olyan megoldás lehet megfelelő a hitelesek terheinek csökkentésére, amely nem veszélyezteti a pénzügyi rendszer stabilitását és működőképességét. A két tőzsdén jegyzett bank, az OTP és az FHB szerint a javasolt intézkedések eredményhatása még nem állapítható meg. Az FHB szerint a javasolt intézkedéseknek a későbbiekben lehetnek olyan következményei, amelyek befolyásolhatják a bankcsoport eredményességét. Az osztrák külügyminiszter az osztrák bankokat félti a tervezett magyar intézkedések miatt.

Michael Spindelegger

szerint az osztrák bankok mintegy hat milliárd euró erejéig érintettek a magyarországi devizahitel-állományban. Osztrák részről értesülések szerint felvetették, hogy szükség esetén lépnie kellene az Európai Bizottságnak, az Európai Bírósághoz lehetne fordulni. Az elemzők közül többen - így a GKI Gazdaságkutató Zrt. - a devizahitelek rögzített árfolyamon történő végtörlesztésével kapcsolatban arra hívták fel a figyelmet, hogy mivel a már nem fizető adósok nem tudják igénybe venni ezt a lehetőséget, a bedőlt hitelek aránya nőni fog, a bankok tőkehelyzetével és likviditásával kapcsolatos kérdőjelek pedig a betétesek bizalmát teszik tönkre. Banki elemzők úgy vélekedtek, mivel a bankok számára nem lesz kötelező a devizahitel kiváltása forinthitellel, csak a devizahitelesek töredéke tud élni a végtörlesztéssel, az intézkedés azonban így is jelentősen rontja majd a bankok eredményét, felemésztheti egyes bankok tőkéjét is, ez pedig a hitelezési aktivitás további szűkítésével járhat.

Barcza György

, a K&H Bank vezető elemzője egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszabb távon bizonyára csökken az ország deviza kitettsége, amely csökkenti az országkockázatot is, tehát ez az irány helyes, rövid távon azonban nő a svájci frank, illetve az euró iránti kereslet, ami a forint árfolyamának gyengülését hozhatja magával.

Három százalékos hiány, fordított adózási rendszer a mezőgazdaságban

A miniszterelnök szólt arról is, nem szabad, hogy az államadósság újból felhalmozódjon, ezért javasolta: a 2012-es költségvetési hiányt 3 százalék alatt állapítsák meg.

Barta György

, a CIB Bank Zrt. vezető elemzője szerint abból, amit a miniszterelnök elmondott, még nem lehet látni, hogyan éri el a kormány jövőre a költségvetési célszámokat, bár a szavaiból kiderült, hogy a kormány mindenképpen tartja magát a 3 százalék alatti hiányhoz. Orbán Viktor bejelentette azt is: Magyarország fordított adózási rendszert vezet be a mezőgazdasági termékek körében. A fordított rendszerű áfafizetés bevezetése - ez Magyarországon az építőiparban már működik - a mezőgazdaságban csökkentheti a visszaélések lehetőségét - mondta az MTI-nek

Kemény Gábor

, az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) gazdaságelemzési igazgatója. A kormány azt is javasolja, hogy a magas rezsiköltségek miatt vezessék be a központi ármegállapítást a szemét-, a víz- és a csatornadíjak esetében is. A közműszolgáltató szakmai szövetségek egyelőre tájékozódnak a központi ármegmegállapítás részleteiről. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy a kommunálishulladék-begyűjtők és -kezelők régiónként eltérő adottságok mellett dolgoznak, aminek a központi árban is tükröződnie kell. A forint árfolyama először gyengült, majd erősödött a bankközi devizapiacon azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök megkezdte beszédét az országvédelmi akciótervről. Az euró 283 forint környékéről, a beszéd kezdetére 284,30 forintig erősödött, majd a beszéd végére 283,10 forintra ment vissza. Az euró reggel 281,70 forint volt. Utoljára 2010 novemberében volt ilyen gyenge a forint a kereskedés zárásakor. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX az OTP nélkül csaknem 3 százalékot esett 501,23 pontos, 2,94 százalékos csökkenéssel, és 16.540,74 ponton zárt hétfőn.