Magyarország nem dönthet Palesztináról

Magyarország nem tagja a ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT), ezért nincs abban a helyzetben, hogy szavaznia kelljen a palesztin folyamodványról, hogy az ENSZ vegye fel őket a tagállamai közé, és ha a kvartett nyilatkozata újraindítja az izraeli-palesztin tárgyalásokat, lehet, hogy ilyen szavazásra nem is lesz szükség – jelentette ki pénteken New Yorkban az MTI-nek nyilatkozva Martonyi János külügyminiszter.

"Magyarország nem fog szavazni a Biztonsági Tanácsban a palesztin tagfelvételi kérelemről, mert nem biztonsági tanácsi tag. Azt sem tudjuk, hogy lesz-e ilyen szavazás. Azt sem tudjuk, hogy ha lesz ilyen szavazás, akkor mikor lesz" – válaszolta a külügyminiszter arra a felvetésre, hogy hogyan döntene Magyarország az ENSZ legfontosabb biztonságpolitikai döntéshozó testületében palesztinok státuszáról. "Azt sem tudjuk, hogy ha lesz valamikor ilyen szavazás, akkor például Nagy-Britannia és Franciaország hogyan fog szavazni, mert nem mondják meg. Ehhez képest az, hogy a magyar álláspont mi lenne egy olyan feltételezett helyzetben, hogy ha biztonsági tanácsi tag lenne, teljesen érdektelen kérdés, mert a magyar régóta teljesen egyértelmű, világos, határozott és elvi álláspont" – fogalmazott

Martonyi János

, aki emlékeztetett rá, hogy Magyarország két állam, egy független, életképes, területileg összefüggő Palesztina és egy biztonságban élő Izrael létezésével számol. A külügyminiszter arra az elvi lehetőségre hogy mi lenne, ha a Közgyűlésben határozati javaslatot terjesztenének be a palesztinok státusával kapcsolatban, elmondta: nem tudja, mit tartalmazna az a határozati javaslat. "Léteznek elképzelések, a francia elnök például elmondott egyet, az úgynevezett megfigyelő, nem tagállami formulát. Egyelőre azonban nincsen ilyen határozati javaslat, és ha a kvartett-nyilatkozat beindítja a tárgyalási folyamatot, akkor nagy valószínűséggel ilyen nem is lesz. Tehát nincs helyzet" – szögezte le Martonyi János.

Tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket

"Van azonban egy vita arról, hogy valahogy ismét be kellene indítani a kétoldalú tárgyalásokat. Ez a vita arról folyt az elmúlt hónapokban, hogy vajon az a körülmény hogy a palesztinok az ENSZ-hez fordulnak, az segíti-e ezt vagy gátolja. Úgy érzem, ezen most már túl vagyunk, mert van egy tagsági kérelem és ezt követően pedig megvan rá az esély, hogy a tárgyalási folyamat mégis csak újraindul" – mondta a külügyminiszter. Martonyi János szerint a kvartett nyilatkozata megteremtette a lehetőséget arra, hogy a felek újra tárgyalni kezdjenek egymással. Az izraeli-palesztin konfliktusban közvetítő négyes – az Egyesült Államok, az EU, Oroszország és az ENSZ diplomatáiból álló - négyes csoport pénteken New Yorkban közölte: azt kéri, hogy az izraeliek és a palesztinok egy hónapon belül üljenek újra tárgyalóasztalhoz, három hónapon belül terjesszék elő a határokkal és a biztonsággal kapcsolatos átfogó javaslataikat, hat hónapon belül jelentős haladást érjenek el, és 2012 végéig kössék meg a békemegállapodást. Az ezt tartalmazó nyilatkozatot

Ban Ki Mun

ENSZ-főtitkár,

Hillary Clinton

amerikai és

Szergej Lavrov

orosz külügyminiszter, valamint

Catherine Ashton

uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő találkozója után tették közzé. "Nagyon fontos az, hogy lássuk: itt most nincs döntési helyzet, ami pedig a magyar álláspontot illeti, az teljesen egyértelmű, világos, határozott és ugyanaz, a BT-tagság iránti kérelmük pedig ezt az álláspontot nem befolyásolja. Mert nem tehetem kampánycéloktól függővé az álláspontomat, ez elvi kérdés" – válaszolta a magyar diplomácia vezetője arra a kérdésre, hogy vajon módosíthat-e a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos magyar álláspont hangsúlyain az, hogy a BT-tagjelöltséggel kapcsolatban a muszlim országok minden megnyilvánulásnak fokozott figyelmet szentelnek. "A BT-tagsággal kapcsolatban pedig csináljuk a kampányt. Az hiszem, hogy ezen a héten mindent megtettünk annak érdekében, hogy sikeresek legyünk" – mondta a külügyminiszter, aki az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakának első hetében, Sckmitt Pál köztársasági elnökhöz hasonlóan, több tucatnyi tárgyalópartnert igyekezett rávenni arra, hogy álljon a magyar pályázat mellé. "Nehéz felmérni…, továbbra is azt tudom elmondani, hogy itt van egy nagyon nagy bizonytalansági tényező" – mondta az esélyekkel kapcsolatban Martonyi János. – "Az ENSZ-nek 193 tagállama van, amelyek közül nagyon sok csak az utolsó percekben dönti el, hogy hogyan szavazzon. Persze, mindig vannak ígéretek, de azzal tisztában kell lenni, hogy minden a végén dől el, titkos szavazással. Nagyon nehéz becsléseket tenni. Három jelölt van, és az az érzésem, hogy mindhárom jelölt sok szavazatot fog kapni. Azt, hogy mennyit, nem tudom, de a szavazásig még hátralévő három hétben is mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a dolog sikerüljön" – mondta Martonyi János.