Magyarellenes támadássorozat a Vajdaságban

Az elmúlt hetekben több magyarellenes támadás is volt a Vajdaságban, így Újvidéken, Szabadkán, Topolyán és Temerinben is.

Súlyos megrongálták a hétvégén az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ épületét, továbbá vandál támadás érte Szabadkán a radanováci helyi közösség területén levő óvoda épületét és játszóterét. Újvidéknél festékszóróval lefújták a közelmúltban elhelyezett többnyelvű helységnévtáblán a magyar feliratot. Topolya központjában szeptember derekán - feltehetőleg ittas - szerb fiatalok megvertek egy középiskolai tanárt. Gyakran olvashatunk ehhez hasonló hírekről mostanában.

A legtöbb eset a rendőrségig sem jut el

Az Újvidéktől nem messze fekvő Temerinben gyakorta megismétlődő, etnikai alapú incidensekről érkeznek hírek az utóbbi hetekben. Kedden reggel négy fiatalt vett őrizetbe a helyi rendőrség a legújabb utcai verekedés miatt. A temerini rendőrség az incidensek miatt hétfő este a község központjában tartózkodó fiatalokat kivétel nélkül bekísérte kihallgatásra, kiürítette a szórakozóhelyeket, hogy megakadályozza az esetleges gyülekezést. Szemtanúk szerint a kisváros utcáin "gyakorta jelennek meg olyan csoportok, amelyek rendszeresen zaklatják a magyar fiatalokat, de az esetek többségét nem jelentik a hatóságok felé". A "…támadások arra utalnak, hogy a vajdasági magyarság elleni kilengések új hulláma indult el" - állapította meg az elmúlt napok eseményeit összegezve a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) közleménye. Mindezzel némileg ellentmondani látszik

Egeresi Sándor

, a vajdasági képviselőház elnökének szeptember elején elhangzott nyilatkozata, mely szerint "a tartomány területén történt etnikai összetűzések száma csökkent, hála a tartományi hatóságok és a szerbiai belügyminisztérium jó együttműködésének". A vajdasági összetűzések tendenciáit értékelő, Nemzeti alapú incidensek című elemzésében - amelyet a VajdaságMA hírportál ismertetett - az újvidéki

Bozóki Antal

megállapította: "Folytatódnak a különböző, magyarok és szerbek közötti fizikai összetűzések. A magyarellenes cselekményeket többnyire öt kategóriába sorolják: fizikai támadások, verekedések - magyar iskolások zaklatása is, vallási intézmények rongálása, temetők és keresztek rongálása és gyalázása, parolák írása, jelképek rajzolása és pamfletek terjesztése". A kisebbségi jogsérelmek és a kisebbséghez tartozók (a legtöbb esetben magyarok) elleni támadások pontos számát valójában senki nem is tudja Bozóki szerint. Az egyes állami szervek, vagy tisztségviselők által időnként nyilvánosságra hozott adatokra sem lehet támaszkodni, mivel azok leginkább nem teljesek, vagy épen csak bizonyos - esetenként eltérő - időszakokra vonatkoznak, így az adatok összehasonlítása is lehetetlen.

A sértettek is félnek feljelentést tenni

A magyar nemzeti kisebbség elleni incidensek száma a vajdasági elemző összegzése szerint így alakult az elmúlt esztendőkben: 2003-ban, a fent említett öt kategória közül 17 különböző incidens, 2004-ben összesen 66, 2005-ben pedig 13. A hivatalos adatok szerint 2006 és 2010 között összesen 792 nemzeti alapú incidens történt a Vajdaságban: 2006-ban 162, 2007-ben 197, 2008-ban 171, 2009-ben 150, 2010-ben pedig 110. "Az érintettek ezekről az esetekről többnyire nem, vagy nem szívesen beszélnek, mert félnek, vagy azért, mert megfenyegették őket" - írta Bozóki Antal. A szerző megítélése szerint "külön problémát jelent, hogy az ilyen jellegű incidensek kivizsgálásában még mindig számos hiányosság tapasztalható, valamint hogy az elkövetők ellen indított eljárásokról és azok eredményeiről a hatóságok általában nem közölnek adatokat. Nehézséget jelent annak bizonyítása is, hogy a támadások, vagy verekedések nemzeti alapon történtek. Ehhez ugyanis szükséges az úgynevezett szubjektív elem, vagyis az, hogy az elkövető szándékosan követte el a nemzeti alapú incidenst." Az újvidéki elemzés szerint az incidensek miatt elhidegültek a nemzetek közötti viszonyok. Különösen a fiatalok között észlelhető nemzeti alapon történő elkülönülés. Az elkövetők ellen a legtöbb esetben továbbra sem indítanak bűnvádi és szabálysértési eljárást, ha pedig indítanak az rendre enyhe büntetéssel, vagy még azzal sem fejeződik be. Ezért nem véletlen, hogy a magyarverések kárvallottjai sokszor nem vállalják a feljelentéssel járó újabb megpróbáltatásokat.

Csorba Béla

néprajzkutató, újságíró A magyarellenes incidensek okairól - még egyszer című írásában, amely a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) 162-es számú Hírlevelében jelent meg, az alábbiakat állapította meg: "A magyarellenesség ott a legerőteljesebb, ahol a szerbség lélekszáma az utóbbi tizenöt évben látványosan megnőtt, ám ennek ellenére az adott terepen még mindig jelentős számú magyar él. A soviniszta életérzés viszont ezt nem tudja elviselni. Zavarja a magyar beszéd, zavarja a magyar zene, a magyar felirat, a magyar zászló, egyszóval minden, ami arra emlékezteti, hogy előtte itt már mások is éltek, sőt: itt is akarnak maradni, és ehhez még mindig elegen vannak. A Vajdaságban jelenleg három olyan település van, ahol a fenti okok miatt gyakori az etnikai töltetű incidens: Temerin, Szabadka és Óbecse, noha ez utóbbiról a híradásokban ritkábban hallunk, mivel mind a rendőrség, mind a helyi politika egyelőre hatékonyan leplezi a dolgokat " - figyelmeztetett Csorba.