Kötelező helyi népszavazásokat vezetne be az LMP

A helyi népszavazások lehetőségének kibővítését, közvetlen állampolgári részvételt és a zárt önkormányzati ülések számának drasztikus csökkentését is tartalmazza az LMP önkormányzati koncepciója, amelyet Szilágyi Péter parlamenti képviselő és Kaltenbach Jenő, a párt budapesti frakcióvezetője mutatott be szerdán.

Az Országgyűlés Önkormányzati és területfejlesztési bizottságában dolgozó

Szilágyi Péter

elképzeléseiket kifejtve arról beszélt, hogy több tárgyban, például a törzsvagyon elidegenítése vagy a közszolgáltatások kiszervezése esetén kötelező lenne helyi népszavazási kiírni. Ki kellene kérni a helyben élők véleményét a költségvetés meghatározott százalékát elérő projektek indításáról is. Az LMP – a személyi döntéseket leszámítva – semmilyen esetben nem engedélyezné zárt ülés elrendelését, mert azok "a mutyik melegágyai" - mondta. Az LMP bevezetné az úgynevezett részvételi költségvetést. Az ellenzéki politikus szavai szerint ki kell dolgozni azt a mechanizmust, amelynek során az állampolgárok beleszólhatnak abba, hogy a következő évben az önkormányzat hogyan gazdálkodjon a bevételekkel. Az MTI kérdésére azt felelte, hogy egy másfél milliós brazil városban, Porto Allegrében már működik a részvételi költségvetés. Ezt egy olyan tervezési folyamatként írta le, amelynek során különböző területi fórumokon határoznák meg azokat a prioritásokat, amelyeket a település költségvetésének követnie kell. Hozzátette, hogy ez egy nagyon összetett folyamat, amelyik még kidolgozásra vár. A politikus elmondta azt is, hogy az önkormányzati képviselők feladatkörét úgy bővítenék, hogy ők ne csak a döntéshozatalban, de az előkészítésben, illetve a végrehajtás ellenőrzésében is részt vehessenek. A javaslat a polgármesterek jogállását is megváltoztatná, mert a tízezer főnél nagyobb települések vezetői maximum két cikluson keresztül tölthetnék be ezt a posztot. Az LMP szeretné megteremteni az önkormányzatok gazdasági autonómiáját is, mert nem tartják megengedhetőnek, hogy iskolákat kelljen bezárni, "a központi kormányzati felelőtlen gazdálkodás miatt". Szilágyi Péter szerint az iskolák tervezett államosítása nem oldja meg a problémát, mert az intézmények fenntartása semmivel sem fog kevesebbe kerülni. Kitért arra is, hogy lehetőséget adnának az önkormányzatoknak új, helyi adók kivetésére, de miután el akarják kerülni, hogy ezekkel a szegényeket sújtsák, ezért az ingatlanátsorolásból származó értéknövekedést, illetve a környezetterhelését adóztatnák. "A Fidesz nemcsak felszámolja az önkormányzatokat, hanem visszaállítja a tanácsrendszert, méghozzá annak a legrosszabb, 1954-es változatát, ami újra szolgasorsra kárhoztatná a településeket" – értékelt

Kaltenbach Jenő

. A frakcióvezető elképesztőnek nevezte, hogy a Fidesz elképzelése "gyakorlatilag kizárná a budapestieket a döntéshozatalból". Példaként említette, hogy a 33 tagú fővárosi önkormányzatból 23 helyet automatikusan a kerületi polgármesterek töltenének be és az önkormányzat választaná és válthatná le a főpolgármestert. Véleménye szerint a főpolgármesteri poszt így gyakorlatilag egy hoppmesterének felelne meg. Saját fővárosi koncepciójukat ismertetve leszögezte, hogy Budapest egy közigazgatási egység, a várost csak együttesen lehet irányítani, "az alapegység nem a kerület, hanem a város maga". Hozzátette, hogy a polgárokat közvetlenül érintő ügyekben a kerületek hatásköre megmaradna, de az egész Budapestet érintő esetekben, mint például a parkolás, a közlekedés vagy a területrendezés, "a főváros nem lehet a kerületi érdekek foglya". Végül elmondta, hogy a fővárosban is meg szeretnék valósítani a közvetlen demokrácia fórumainak erősítését, az úgynevezett településrészi önkormányzati rendszer kiépítését.