Elhunyt Makovecz Imre + VIDEÓ, PANORÁMA

Elhunyt Makovecz Imre Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője, a Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös elnöke.

Pár héttel 76. születésnapja előtt elhunyt

Makovecz Imre

Kossuth-díjas építész. A magyar organikus építészet mestere Budapesten született 1935. november 20-án, munkásságát máig több mint száz, különböző funkciókat betöltő épülete dicséri országszerte. Az építész 1935. november 20-án Budapesten született, de élete első tíz évében sok időt töltött apja szülőfalujában, a zalai Nagykapornakon, itt ismerte meg a paraszti életforma ritmusát, ízeit, mértékeit, rítusait. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált.

A köztársasági elnök részvétnyilvánítása

A parlamenti pártok mellett

Schmitt Pál

köztársasági elnök is osztozik Makovecz Imre családjának gyászában. Az államfő keddi közleményében úgy fogalmaz: Makovecz Imre "tudta, hogy a magyar egy jobb sorsra érdemes, alkotó nép, amelynek nem csak múltja van. Hitte, követelte és építette a jövőt hatalmas lelkével, minden idegszálával, utolsó erejével" "A "törődött kézfej" megpihen. Valami azonban folytatódik: Makovecz Imre arra a csillagösvényre lépett, ahová templomtornyai viszik fel a magyarok imáját" - áll a köztársasági elnök közleményében. "Makovecz Imre bevégezte földi útját. Vége a nagy tervezésnek, a ceruza táncának a papíroson, vége a megharcolt feladatoknak, az országépítésnek, az örök aggódásnak, az értünk haragvásnak" - fogalmaz Schmitt Pál. "Fájdalmunk által is egy közösség, egy nemzet vagyunk" - zárul az államfő keddi közleménye.

Olcsó anyagokból kiváló épületek

A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Néhány kollégájával az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezett, a sorozatos "betartások", adminisztratív gátak ellenére fiatal építészek lelkes csoportjával sikerült olcsó helyi anyagokból szinte pénz nélkül újjáépíteniük számos közösségi épületet. Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft.) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni.

Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára. Hasonlóan turistalátványosság és stílusának karakteres hordozója a siófoki evangélikus templom, míg a Farkasréti temető ravatalozójának belső tere egy emberi mellkast modellez. Több mint tíz évig dolgozott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem középkori hangulatot keltő piliscsabai épületegyüttesén, jellegzetes stílusjegyeit hordozza újabb munkái közül a makói Hagymaház és az egri uszoda. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon. A templomhoz is hasonlítható héttornyos épület bárkaszerűen bordázott fa tetőzetrendszere különleges látványt nyújtott, akárcsak a földszint üvegpadlója alá nyúló, így gyökérzetét is megmutató csupasz tölgyfa. A csónakforma az Újvilágot 500 éve felfedező Kolumbusz emlékét, a tornyokba zárt harangok a nándorfehérvári diadalt idézték meg. E művéért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkereszt a Csillaggal kitüntetést.

Mintha a földből nőttek volna ki

Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki és a teteje az égből esett volna le rá. Szándéka az volt, hogy egylényegűvé váljon az épület a környezettel, szervesen illeszkedjen a tájba. Emberközpontú, "látó" házainak szemük van (két ablak vagy ajtó), amivel a "belső lényeget" kívánja kifejezni, azt, hogy az épület lény. 1987-től tanára volt a Nemzetközi Építészeti Akadémiának, 1992-ben az akkor megalakult Magyar Művészeti Akadémia elnökévé választották, tanított a Budapesti Műszaki Egyetemen és az Iparművészeti Főiskolán.

http://www.youtube.com/watch?v=6KuPh0YxUI4

Munkássága elismeréseként 1969-ben a legrangosabb építőművészeti szakmai díjjal, az Ybl-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal, 1996-ban Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. 2001-ben megkapta a Corvin-láncot, 2003-ban a Prima Primissima díjat. 2008-ban Teleki Pál-érdemérmet kapott, 2009-ben Főépítészi Életműdíjjal tüntették ki. 2010-ben Zala megye, 2011 júniusában Budapest díszpolgárává választották. 2011. szeptember 10-én még átvette a Szent István-díjat az esztergomi Vármúzeum Korona-termében

Hende Csaba

honvédelmi minisztertől. Makovecz Imre konzervatív közéleti személyiségként is ismert volt.

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

,

Magyarország

Milleniumi katolikus templom belső galéria - tervezte Makovecz Imre

,

Erdély

Onion House Cultural centre (Hagymaház) - Theatre auditorium - planning Imre Makovecz

,

Csongrád County