Bencsik János: "Indokolt a rezsiköltségek szinten tartása"

Indokolt lehet a rezsiköltségek befagyasztása, az áremelés ideiglenes megakadályozása Bencsik János szerint, aki a Magyar Elektrotechnikai Egyesület 58. vándorgyűlésén tartott előadást Szegeden. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára leszögezte, a kormány 20%-os áremelést akadályozhat meg most ezen a területen.

Mint ismeretes, a kormány júliusban fogadta el az energiastratégiát, melynek általános parlamenti vitája szeptember 13-án kezdődött.

Bencsik János

államtitkárt a közelgő fűtési szezon miatt az immár március vége óta hatósági áras távhő árának változásáról is kérdeztük.

- A parlamentben zajlott mintegy hat órás vitának milyen konklúziói vannak?

- Az ellenzéki pártokkal egyetértésben arra jutottunk, hogy a meghatározott öt prioritás közül az energiatakarékosság a növekvő hatékonyság mindenki számára támogatandó cél. Ha szeretnénk függetleníteni hazánk energiaellátását az importtól, akkor ezen a területen lehet a leggyorsabban és talán a legköltségtakarékosabban eredmény elérni. A másik pillér, amivel szinte mindenki - bár eltérő mértékben egyetértett -, hogy a jelenlegihez képest a megújuló energiaforrások részarányát növelni kell. Abban sem nagyon volt vita, hogy a határkeresztező kapacitásokat ki kell építeni mind a villamosenergia mind pedig a gáz vonatkozásában, hogy több irányból és több beszerzési forrásból tudjunk gázhoz jutni, illetve hogyha villamosenergia többlettel rendelkezünk, akkor megfelelő piacokat tudjunk elérni.

- Azért nem mindenben volt egyetértés...

- Abban volt vita például, hogy ki milyen mértékben tartotta fontosnak az állam szabályozó erőinek a megnövelését. Álláspontunk, hogy a jelenleg meglehetősen szabályozatlan, túlságosan is liberalizált energiapiacon az állam a korábbiakhoz képest erősebb szabályozó erővel lépjen föl, tehát a hatósági árazáson keresztül olyan árképletek kerüljenek bevezetésre, amelyek kiküszöbölik az indokolatlan árelemeket. Magukat a fogyasztókat is védeni tudja ezt. S talán a legnagyobb vita abból fakadt, hogy szükséges-e tulajdonosi szerepet is vállalnia az államnak az energiaszektorban. Mi azon az állásponton vagyunk a kormány részéről, hogy a korábbi másfél évtizedben privatizált energetikai infrastruktúrának a stratégiai szempontból fontos részét ismételten nemzeti tulajdoni körbe kell vonni. A korábban értékesítettekből természetesen nem mindent, de azokat mindenképpen, melyek ellátásbiztonsági és nemzetbiztonsági szempontból fontosak.

- Március 31-e óta hatósági áras a távhő. Hamarosan kezdődik a fűtési szezon, mégis mire számíthat a lakosság?

- A távhő hatósági árával kapcsolatban magában az energiastratégiában is világosan rögzítve van, hogy vége van az olcsó energia korszakának, tehát a fosszilis energiahordozók ára folyamatosan, mondhatjuk azt is, hogy kiszámíthatóan növekszik, de egy-egy geopolitikai változás akár az észak-afrikai térségben, akár a közel-keleten okozhatja ezeknek az áraknak az ugrásszerű megnövekedését. Tehát nekünk kormányzati szabályozási eszközzel arra kell törekednünk, hogy a fölösleges tarifaelemeket vegyék ki a rendszerből, s ne engedjük az extraprofit elkönyvelését az egyetemes szolgáltatói körben. A korábban általános 8-10%-os nyereséget korlátozzuk maximum 4-4,5%-ban. A távhő esetében még szigorúbb feltételeket fogunk teremteni, hiszen a meg nem térülő beruházások esetében 4,5%-os eszközarányos nyereséghányadot fogunk elismerni, a megtérülő beruházások esetében pedig csak egy 2%-os nyereség elkönyvelésére biztosítunk lehetőséget. Ennek az az oka, hogy a távhőszolgáltatás területén még inkább érvényesül a közszolgáltatás. - Most szeptember közepe táján nincs elkésve a kormányzat a szabályozás megváltoztatásával? - Semmiről sem maradt le senki, a fő irányelveket illetően már egyeztettünk, a részletkérdésekben pedig megkezdődik az egyeztetés. Azt senki nem várhatja el, hogyha a Magyar Energiahivatal szeptember elejére leteszi az asztalra a Fejlesztési Minisztérium számára az anyagot, hogy három napon belül minden kontroll és felülvizsgálat nélkül megkezdődjön a szakmával az egyeztetés. Időben vagyunk, nem beszélve arról, hogy időközben még egy törvénymódosításra is sort kell kerítenünk, ami megteremti a keretét annak, hogy a hőoldali támogatási rendszert bevezethessük. Ennek a beterjesztése megtörtént az országgyűlés elé, és következő héten sürgősségi eljárás keretében meg is történhet ennek az általános és részletes vitája, így a végszavazás is megtörténhet szeptemberben. A törvény kihirdetését követően - addigra a szakmai egyeztetéseket is lebonyolítva - megtörténhet a miniszteri rendeletnek a kihirdetése, így a fűtési szezon kezdetére a várva várt kompenzáció és az ahhoz kapcsolódó feltételrendszer is mindenkinek egyértelművé fog válni, és tudja kalkulálni, hogy mekkora támogatással fog bírni a távhőtermelésben és szolgáltatásban. - Miért van szükség tulajdonképpen a támogatási rendszer teljes átalakítására? - A legfontosabb cél az volt, hogy a nagyon szétaprózodott, bonyolult és sok tekintetben felesleges tarifaelemeket tartalmazó rendszert fölváltsuk egy átlátható, a Magyar Energiahivatal által ellenőrizhető árképzési metodikával, ahol rögzítjük azt is, hogy 5% éves infláció alatt nem lehet a díjakat emelni, az eszközarányos elismert nyereség nem haladhatja meg a korábban említett mértéket. Arra is figyelemmel voltunk, hogy a rendelkezésre álló technológia az ár-érték arányban és a megfizethetőség szempontjából a legoptimálisabb-e, vagy helyettesítő technológia is alkalmazható netán a piacon. Ennek következtében úgy kalkulálunk, hogyha a miniszteri rendelet egyeztetése lezajlik, a szükséges kompenzációs forrásokat rendelkezésre tudjuk bocsátani, akkori a március 31-ei árakhoz, ahol befagyasztásra kerültek a távhő árak, az idei esztendőben nem kell hozzányúlni. - Ez azt jelenti, hogy az előttünk álló fűtési szezonban nem emelkedik a távhő lakossági ára? - Az energiahivatal által most kiszámított költségek és a március 31-én befagyasztott hatósági árak közötti különbség mintegy 30 milliárd forint. Nagy kérdés az, hogy ez a 30 milliárd miként kerülhet be újra a rendszerbe annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a stabil szolgáltatási feltételeket és körülményeket. Arra jutottunk, hogy hőoldali támogatásként kívánjuk ezt az összeget visszajuttatni. Az óriási különbség az, hogy nem a termelőknek, hanem a szolgáltatóknak adunk támogatást. A kalkulációk azt mutatják, hogy ennek a támogatásnak a rendelkezésre bocsátásával az elismert költségszintet figyelembe véve mintegy 20%-os áremelkedést lehet megakadályozni. Ez egyben azt is jelentheti, ebben természetesen még a miniszteri rendeletnek a szakmai egyeztetését az le kell folytatni, de jó esély van arra, hogy október elsejétől a hatósági árak ne változzanak. Természetesen az árak befagyasztása csak időleges lehet, de most társadalmi szempontból indokolt lehet a rezsiköltségeknek a szinten tartása, az emelkedésnek a megakadályozása.