A Legfelsőbb Bíróság elnapolta a Partiscum-ügyet

A Legfelsőbb Bíróság (LB) kedden elnapolta a döntést annak a polgári pernek a felülvizsgálati eljárásában, amelyben a Csongrád Megyei Főügyészség közérdekű keresetben kérte a szegedi székhelyű Partiscum XI. Takarékszövetkezet egyoldalú szerződésmódosításra lehetőséget adó általános szerződési feltételeinek megsemmisítését.

A Szegedi Ítélőtábla ez év márciusában jogerősen kimondta, hogy 2008. június 9-ig visszamenőleg minden szerződő fél vonatkozásában tisztességtelen és ezért érvénytelen a Partiscum általános szerződési feltételei alapján végrehajtott valamennyi egyoldalú szerződésmódosítás. Az LB iratismertetése során elhangzott: a másodfokon eljáró tábla többek között azzal indokolta döntését, hogy a perbeli esetekben elmaradt az alkufolyamat, a hitelért folyamodó - aki gyakran el sem olvasta a rá vonatkozó szabályokat - csak arról dönthetett, hogy elfogadja-e a feltételeket, holott a hitelező-adós viszony a mellérendeltségen alapul, amelyben érvényesülnie kell az egyenjogúságnak. A tábla kiemelte, hogy a vizsgált és megsemmisített szerződési feltételek tartalmazták az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét és formailag megfeleltek a törvényeknek, de a másodfokú bíróság szerint elfogadhatatlan, ha ennek célja az, hogy kizárólag az egyik fél kockázatát csökkentse. Tisztességtelen a kockázatokat ilyen módon arra a félre hárítani, akinek a körülményekre nincs is ráhatása, az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége csak akkor lenne elfogadható, ha mindkét felet megilletné. A tábla márciusi döntésében kitért arra, hogy tisztességtelenek a Partiscum azonnali szerződésfelmondással kapcsolatos feltételei is, hiszen ezzel a legsúlyosabb szankcióval sújthatják az adósnak fel nem róható okokból tanúsított magatartást, illetve a csekélyebb súlyú szerződésszegést. A jogerős ítélet ellen a szegedi takarékszövetkezet fordult az LB-hez felülvizsgálati kérelemmel, amelyben indítványozta a tábla döntésének megváltoztatását és az ügyészség keresetének elutasítását. A kérelem indokai között szerepelt, hogy 20-30 éves hitelek összes kockázatát - így többek között a bankközi kamatlábak változását vagy az országkockázati felárat - lehetetlenség kizárólag csak az egyik félre, a hitelezőre terhelni, aki egyébként nyomban a jogviszony kezdetén teljesít, hitelt nyújt, az adós pedig majd évek, évtizedek alatt fizeti vissza. Az például az alperes szerint a bankrendszer összeomlásához vezetne, ha ma 2007-es árakon kellene folyósítani a hiteleket. Ha pedig az összes kockázatot a hitelnyújtás kezdetén árazná be a pénzintézet, az a hitelezés ellehetetlenüléséhez vezetne. A Partiscum álláspontja szerint a hitelszerződés megszűnhet az adós elítélendő magatartása vagy a hitelező méltányolható érdekeinek, biztonságának védelme miatt is. A Partiscum jogi képviselője keddi, mintegy fél órás felszólalásában köszönetet mondott az LB-nek, hogy kérelmüknek eleget téve soron kívül tűzték ki az ügyet. Az ügyvéd beszélt arról, hogy manapság "ellenszélben hajóznak a pénzintézetek", nem a Partiscum az egyetlen, amely ellen az ügyészség pert indított az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége miatt. Az alperesi jogi képviselő kiemelte, hogy a magyar és az európai szabályozás egyaránt lehetőséget nyújt az egyoldalú szerződésmódosításra. Van olyan magyar törvény, amely ennek részletes feltételeit is rögzíti, így nem kétséges, hogy létezik egyoldalú szerződésmódosítás. A Partiscum jogi képviselője kifogásolta, hogy a tábla csupán a polgári törvénykönyvre alapította döntését, és nem foglalkozott a hitelintézetekre vonatkozó speciális szabályozással. A pénzintézet ügyvédje a táblának azzal az érvelésével kapcsolatban, hogy az adósnak nincs ráhatása a gazdasági körülmények alakulására, megjegyezte, hogy a hitelt nyújtó pénzintézet úgyszintén nem tudja befolyásolni ezeket a folyamatokat. Az alperesi oldal úgy véli, hogy ha a másodfokú ítélet hatályban marad, akkor perek százai indulhatnak a pénzintézetek ellen százmilliárdos nagyságrendben, ami alapjaiban rengetné meg a banki hitelezést. De a Partiscum-ügy jogerős ítélete alapján az alperes szerint ad absurdum a közműszolgáltatókkal szemben is megindulhatnak a perek egy-egy áremelés után, illetve lehetnek majd olyanok, akik körülményeik kedvezőtlen alakulására, adó-, tb-járulék- vagy áremelkedésekre hivatkozva nem kívánnak majd fizetni az igénybe vett szolgáltatásért. Az alperes képviselője megjegyezte, hogyha elfogadnák a tábla érvelését, akkor a világpiaci árak változását sem lehetne érvényesíteni például a belföldi gázáraknál. A Partiscum ügyvédje jogászi szemmel a legaggályosabbnak azt tartotta, hogy a tábla döntése szerint lehet valami jogszerű és mégis tisztességtelen, és így érvénytelen, annak pedig az ügyvéd szerint beláthatatlan következményei lehetnek, ha ezután a bíróságok mondják ki a törvényekről, hogy tisztességtelenek. A keddi tárgyaláson a felperesi oldalon álló ügyészség a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős ítélet hatályban tartását kérte. Az LB szeptember 27-re tűzte ki a határozathirdetést a Partiscum-ügyben.