Az erőszakra nemet kell mondani

Az erőszakra nemet kell mondani, azt vissza kell utasítani, és mindenkinek egyet kell értenie abban, hogy erre senki nem ad felhatalmazást, erre nincs magyarázat és nincs bocsánat, egyedül Istennél - mondta Balog Zoltán református lelkész, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Balog Zoltán

a roma holokauszt emléknapján és a kislétai romagyilkosság második évfordulóján, a Sant'Egidio Közösség szervezésében tartott ökumenikus megemlékezésen hangsúlyozta, hogy a tisztelet kultúráját együtt kell gyakorolniuk hívőknek és nem hívőknek. "A tisztelet kultúrája akkor lesz erősebb, ha egyszer végre mindannyiunknak jogunk lesz a saját fájdalmunkhoz" - tette hozzá a szertartáson, amelyen részt vett

Székely János

katolikus és

Fabiny Tamás

evangélikus püspök is. Az államtitkár szólt arról, hogy ha valakinek nem veszik figyelembe a szenvedéseit, fájdalmait, akkor ő sem lesz érzékeny mások fájdalmára. "Ha azt akarjuk, hogy a megértés növekedjen a holokauszt tragédiája iránt, akkor a legfontosabb feladatunk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartása és megőrzése ma, itt, közöttünk, mindenkivel szemben" - mutatott rá. "Auschwitzra, a Gulag borzalmaira a felnövekedő nemzedék akkor tud valóságos megenyhüléssel odafigyelni, ha megismerve a tényeket, megkérdezheti, (...) a tiszteletet miért tagadták meg annak idején tőlünk" - fűzte hozzá Balog Zoltán. Kitért arra, a holokauszt óta "új szenvedések, (...) régi és új tettesek és hazugságok következtek", de a bocsánatkéréssel létrejöhet a kiengesztelődés. A megbocsátás nem a gyengeség jele, hanem azt bizonyítja, hogy az áldozat visszakapta emberi méltóságát, ezért "nem szabad sajnálnunk egymástól a megbocsátást és a bocsánatkérést" - mondta, hozzátéve: "nem szabad abban versenyezni, hogy ki szenvedett többet és jobban". Mint mondta, "irgalom nélkül nincs testvéri közösség, nemzeti közösség, felemelkedés, felzárkózás sincs, és nincsenek sikeres kormányprogramok, gazdasági fejlődés, semmi, ami igazán fontos az emberi élethez". Az irgalmat azonban nem lehet törvényekbe, szabályokba foglalni, azt csak kérni és önként gyakorolni lehet, s ez irgalmas emberek nélkül nem megy. Irgalmas pedig csak az tud lenni, "aki legalább egyszer irgalmasságot talált" - hangsúlyozta. Székely János esztergom-budapesti segédpüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia cigánypasztorációs referense azért fohászkodott, hogy "Isten minden ember szívéből űzze el a félelmet és az előítéletet". A hívőkkel megtelt Jézus Szíve templomban tartott megemlékezésen - amelyen a meggyilkoltak hozzátartozói közül is többen megjelentek - a püspök arról beszélt, hogy "Isten minden embert a maga képmására teremtett", és "végtelen méltósággal" ajándékozta meg őket. Isten azt akarta, hogy "ezen a Földön egymást tiszteljük, megbecsüljük és segítsük" - tette hozzá. Különösen azokat kell segíteni, akiket megvertek, akiket kirekesztettek, akik szegények. "Ebben az országban is csak akkor tudunk boldogulni, ha tudunk egymással testvérként élni" - fogalmazott Székely János. Fabiny Tamás evangélikus püspök igehirdetésében kiemelte, "nem kell, hogy Isten áldása elől elrejtve legyen bárki is. Isten megtalálja az elrejtetteket, a margóra szorítottakat, és megáldja őket. Ez az áldás, valóságos és erős, szembe megy minden átokkal". Mint közölte, "az elmaradt végtisztesség megadása a mi feladatunk is, ami megtöri az átkot, s ez a két évvel ezelőtti tragédiára is ez érvényes". Utalt arra, hogy a XX. században sokszor az átok volt a cigány népcsoport osztályrésze. Emlékeztetett: a cigány holokausztról nagyon sokáig nem beszéltek, Antall József néhai miniszterelnök egy 1957-es tanulmányában pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy "a roma holokauszt történetét még fel kell tárni". A szertartás keretében a hívők gyertyát gyújtottak a roma holokauszt és a 2008-2009-es gyilkosságsorozat áldozatainak emlékére. Az ökumenikus megemlékezést szervező Sant'Egidio (Szent Egyed) Közösség 1968-ban alakult Rómában. A világ különböző pontjain hátrányos helyzetű gyerekeket, otthonaikban magányosan vagy intézetekben élő időseket, fogyatékosokat, hajléktalanokat, nehéz sorsú cigány közösségeket segítenek, börtönben élő rabokat és AIDS-es betegeket látogatnak. A közösség a világ szegényeit leginkább sújtó globális problémák (éhezés, háborúk, környezetszennyezés stb.) felszámolása érdekében összefogásra törekszik más vallású emberekkel, közösségekkel is.