Közélet

Vihart kavartak az átszervezések a megyén + FOTÓK

Vihart kavartak az átszervezések a megyén + FOTÓK

2011. július 28., csütörtök
Vihart kavartak az átszervezések a megyén + FOTÓK
A vagyonrendelet, illetve a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása vezetett vitához a megyei közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyen menetrendszerűen az is kifogásként hangzott el, hogy későn kapták meg az előterjesztéseket a képviselők. A rendkívüli ülés összehívását Magyar Anna (Fidesz) megyei elnök azzal indokolta, hogy az újszegedi Rendezvényház DAOP-pályázatához szükséges módosítani a közhasznú és a bérleti szerződését, továbbá a megye két kórháznak is szüksége van anyagi segítségre. Az önkormányzat költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módosításáról szóló napirendi pont kapcsán Tóth Péter (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy a TEGYESZ-nél a szakmai létszám csökkentésének mi az oka. Magyar Anna elmondta, hogy az átszervezés kapcsán most történt meg a technikai átvezetés. A jobbikos képviselő egyértelmű létszámleépítésként értékelte ezt, a megyei elnök azonban arról biztosította, hogy egyetlen ember sem kerül az utcára. Vitákat kavart a 2-es napirendi pont, mely a megyei önkormányzat tulajdonában lévő „korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak” köréből vont ki ingatlanokat és területeket oly módon, hogy azokat forgalomképessé nyilvánította. Toroczkai László fölháborodásának adott hangot, nevezetesen hogy megint későn kapták a határozati javaslatokat, így nem volt ideje részletesen átnézni az előterjesztéseket. A jobbikos képviselő arra kérdezett rá, hogy netán privatizációra készítik elő a felsorolt ingatlanokat és területeket, amit cáfolt a megyei elnök. Ádók János alelnök a vagyonkezelési feladatok rendebételével indokolta a besorolások megváltoztatását. Tóth szerint azonban a megye fel akarja élni a vagyonát, amit a párt képviselői nem támogatnak. Emlékeztetett rá, hogy az őszi parlamenti ciklus alatt nagy átrendeződésre lehet számítani az új önkormányzati törvény miatt, s a megye most úgy próbálja rendbe tenni a saját helyzetét, hogy feléli a vagyonát. Ádók visszautasította ezt. A jobbikos képviselő szerint azonban amennyiben nem terveznek értékesítést, nincs is értelme ennek a határozati javaslatnak. Az MSZP-s Bedő Tamás egy elírásra hívta fel a képviselők figyelmét, s arra volt kíváncsi, hogy a megye pályázik-e a nagymágocsi és a derekegyházi otthon zsúfoltságának csökkentésére.

Simicz: nincsenek előkészítve a döntések, a bizottsági munka leértékelődött

A megyei elnök előterjesztése az szmsz módosítását tartalmazta, javasolta, hogy az Egészségügyi, Szociális és Kisebbségügyi Bizottsághoz kerüljenek át a térségfejlesztéssel kapcsolatos, jelenleg a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság által ellátott feladatok. Ezt azért tartja szükségesnek, mert a Parlament őszi időszakában több olyan törvényjavaslat is szerepel, melyek a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét érinti. „Az önkormányzatiság megcsúfolását látjuk abban, amit a kormány tervez az ősszel” – fogalmazott Tóth Péter, aki szerint területrendezési, turisztikai szerepet szán mindössze a kormány a megyéknek. Egyfajta falurombolást is tervez a kormány a jobbikos képviselő szerint, hiszen az önkormányzati törvény koncepciójából az látszik, hogy a 2000 fő alatti települések polgármester nélkül maradnak. Az MSZP-s Piri József szerint komolyabb előkészítést igényelne az szmsz ezirányú módosítása, amit nem is tart jelenleg időszerűnek. Egyelőre nem látható ugyanis, hogy a készülő önkormányzati törvény milyen változásokat hoz majd elfogadása esetén a megyei önkormányzatok működésében. „Védekezünk és felkészülünk, de nem tudjuk pontosan, hogy mire” – érvelt a politikus, hogy miért nem időszerű az szmsz módosítása. Azt javasolta, hogy eseti bizottságot hozzanak létre, így készüljenek fel a változásokra, ne úgy, hogy elvonnak feladatot egy bizottságtól, míg a másikét bővítik. Magyar Anna szerint viszont időben kell felkészülni a változásokra, habár valóban nem létező törvényi előterjesztésről van szó. Piri Józseffel értett egyet a jobbikos Tóth, szerinte azzal, hogy a pénzügyi bizottságtól kikerülnek feladatok, azzal kevésbé lesznek átláthatóak a képviselők számára a folyamatok. A Fidesz frakciót vezető Gémes László nem érzi a vidék lerombolását, míg Ádók János azt hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzatok életében várható változások a bizottságok közötti feladatellátásban is hozhatnak újdonságokat. A legnagyobb probléma, hogy valójában nincsenek előkészítve ezek a döntések – jegyezte meg Simicz József. A szocialista megyei képviselő úgy látja, hogy leértékelődött a bizottságok tartalmi munkája. A közgyűlés napján negyed órával a kezdési időpont előtt volt bizottsági ülés, s negyed óra alatt nem lehet ilyen fontos kérdésben döntést hozni. „Létrehozhatunk mi bizottságot, százat is, ha 5 perc alatt végzünk a munkával. Ez annál fontosabb kérdés, hogy itt most 15-20 perc alatt vitatkozzunk, mindenki elmondja az érveit, és akkor hozunk egy határozatot, aminek nem tudjuk még, hogy miként fogjuk megtölteni tartalommal” – tette hozzá. Simicz úgy látja, hogy ha a Parlament elfogadja a jelenleg ismert önkormányzati törvényt, akkor vége van a magyar önkormányzatiságnak, ami a rendszerváltozás egyik legnagyobb vívmánya. Piri József javaslatát az eseti bizottság felállításáról végül nem támogatta a többség, az eredeti határozati javaslatot 11 igen és 5 nem szavazat mellett fogadták el.

A Jobbik közmeghallgatásokat kezdeményez a kistelepüléseken

„A készülő önkormányzati törvény koncepciója egyszerűen falurombolás” – ismételte meg a közgyűlésen elmondottakat Tóth Péter jobbikos képviselő sajtótájékoztatóján. A párt megyei elnöke kijelentette, hogy a megyei önkormányzatoknál jelentős feladatcsökkenés várható, gyakorlatilag a megye legkomolyabb intézményfenntartói szerepét elveszíti, és egy területrendező, turisztikai feladatok ellátó szervvé válik. „Olyan államosítást hajt végre a jelenlegi kormány, melyben a megyei önkormányzatok képviselői számára egyszerű statiszta szerepet hagy” – fogalmazott. A magyar hagyományokkal is szembemegy az a terv, hogy a 2 ezer fő alatti településeken megszűnne a polgármesteri tisztség és így a képviselő-testületek is. A kormány ezzel a tervvel jóformán lezárja a vidék-város vitáját. Tóth Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadása esetén akár 30 kilométert is meg kell tenniük majd egyes ügyeik intézése érdekében a kistelepüléseken élőknek. Csongrád megye 60 települése közül 25-öt érint a tervezet, ami 6-8 ezer háztartásban élő 12-15 ezer embert fog érinteni. A jobbikos képviselő szerint a meglévő önkormányzati rendszer javítása indokoltabb lenne az új rendszer kiépítése helyett. „Úgy látjuk, hogy a szakszervezetek, a munkavállalók érdekeit csorbító intézkedések most lezajlottak, és gyakorlatilag az önkormányzatok ledarálása, az önkormányzati jogok megcsorbítása és a demokrácia megcsúfolása fog történni az ősz folyamán” – jelentette ki Tóth. Hozzátette, a Jobbik az érintett települések polgármestereivel fel fogja venni a kapcsolatot, s közmeghallgatásokat fognak kezdeményezni a lakosok tájékoztatása érdekében.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.