A vagyonrendelet, illetve a szervezeti és működési szabályzat (szmsz) módosítása vezetett vitához a megyei közgyűlés csütörtöki rendkívüli ülésén, amelyen menetrendszerűen az is kifogásként hangzott el, hogy későn kapták meg az előterjesztéseket a képviselők. A rendkívüli ülés összehívását Magyar Anna (Fidesz) megyei elnök azzal indokolta, hogy az újszegedi Rendezvényház DAOP-pályázatához szükséges módosítani a közhasznú és a bérleti szerződését, továbbá a megye két kórháznak is szüksége van anyagi segítségre. Az önkormányzat költségvetéséről és a költségvetést érintő egyéb rendeletek módosításáról szóló napirendi pont kapcsán Tóth Péter (Jobbik) arra volt kíváncsi, hogy a TEGYESZ-nél a szakmai létszám csökkentésének mi az oka. Magyar Anna elmondta, hogy az átszervezés kapcsán most történt meg a technikai átvezetés. A jobbikos képviselő egyértelmű létszámleépítésként értékelte ezt, a megyei elnök azonban arról biztosította, hogy egyetlen ember sem kerül az utcára. Vitákat kavart a 2-es napirendi pont, mely a megyei önkormányzat tulajdonában lévő „korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak” köréből vont ki ingatlanokat és területeket oly módon, hogy azokat forgalomképessé nyilvánította. Toroczkai László fölháborodásának adott hangot, nevezetesen hogy megint későn kapták a határozati javaslatokat, így nem volt ideje részletesen átnézni az előterjesztéseket. A jobbikos képviselő arra kérdezett rá, hogy netán privatizációra készítik elő a felsorolt ingatlanokat és területeket, amit cáfolt a megyei elnök. Ádók János alelnök a vagyonkezelési feladatok rendebételével indokolta a besorolások megváltoztatását. Tóth szerint azonban a megye fel akarja élni a vagyonát, amit a párt képviselői nem támogatnak. Emlékeztetett rá, hogy az őszi parlamenti ciklus alatt nagy átrendeződésre lehet számítani az új önkormányzati törvény miatt, s a megye most úgy próbálja rendbe tenni a saját helyzetét, hogy feléli a vagyonát. Ádók visszautasította ezt. A jobbikos képviselő szerint azonban amennyiben nem terveznek értékesítést, nincs is értelme ennek a határozati javaslatnak. Az MSZP-s Bedő Tamás egy elírásra hívta fel a képviselők figyelmét, s arra volt kíváncsi, hogy a megye pályázik-e a nagymágocsi és a derekegyházi otthon zsúfoltságának csökkentésére.
Simicz: nincsenek előkészítve a döntések, a bizottsági munka leértékelődött
A megyei elnök előterjesztése az szmsz módosítását tartalmazta, javasolta, hogy az Egészségügyi, Szociális és Kisebbségügyi Bizottsághoz kerüljenek át a térségfejlesztéssel kapcsolatos, jelenleg a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság által ellátott feladatok. Ezt azért tartja szükségesnek, mert a Parlament őszi időszakában több olyan törvényjavaslat is szerepel, melyek a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörét érinti. „Az önkormányzatiság megcsúfolását látjuk abban, amit a kormány tervez az ősszel” – fogalmazott Tóth Péter, aki szerint területrendezési, turisztikai szerepet szán mindössze a kormány a megyéknek. Egyfajta falurombolást is tervez a kormány a jobbikos képviselő szerint, hiszen az önkormányzati törvény koncepciójából az látszik, hogy a 2000 fő alatti települések polgármester nélkül maradnak. Az MSZP-s Piri József szerint komolyabb előkészítést igényelne az szmsz ezirányú módosítása, amit nem is tart jelenleg időszerűnek. Egyelőre nem látható ugyanis, hogy a készülő önkormányzati törvény milyen változásokat hoz majd elfogadása esetén a megyei önkormányzatok működésében. „Védekezünk és felkészülünk, de nem tudjuk pontosan, hogy mire” – érvelt a politikus, hogy miért nem időszerű az szmsz módosítása. Azt javasolta, hogy eseti bizottságot hozzanak létre, így készüljenek fel a változásokra, ne úgy, hogy elvonnak feladatot egy bizottságtól, míg a másikét bővítik. Magyar Anna szerint viszont időben kell felkészülni a változásokra, habár valóban nem létező törvényi előterjesztésről van szó. Piri Józseffel értett egyet a jobbikos Tóth, szerinte azzal, hogy a pénzügyi bizottságtól kikerülnek feladatok, azzal kevésbé lesznek átláthatóak a képviselők számára a folyamatok. A Fidesz frakciót vezető Gémes László nem érzi a vidék lerombolását, míg Ádók János azt hangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzatok életében várható változások a bizottságok közötti feladatellátásban is hozhatnak újdonságokat. A legnagyobb probléma, hogy valójában nincsenek előkészítve ezek a döntések – jegyezte meg Simicz József. A szocialista megyei képviselő úgy látja, hogy leértékelődött a bizottságok tartalmi munkája. A közgyűlés napján negyed órával a kezdési időpont előtt volt bizottsági ülés, s negyed óra alatt nem lehet ilyen fontos kérdésben döntést hozni. „Létrehozhatunk mi bizottságot, százat is, ha 5 perc alatt végzünk a munkával. Ez annál fontosabb kérdés, hogy itt most 15-20 perc alatt vitatkozzunk, mindenki elmondja az érveit, és akkor hozunk egy határozatot, aminek nem tudjuk még, hogy miként fogjuk megtölteni tartalommal” – tette hozzá. Simicz úgy látja, hogy ha a Parlament elfogadja a jelenleg ismert önkormányzati törvényt, akkor vége van a magyar önkormányzatiságnak, ami a rendszerváltozás egyik legnagyobb vívmánya. Piri József javaslatát az eseti bizottság felállításáról végül nem támogatta a többség, az eredeti határozati javaslatot 11 igen és 5 nem szavazat mellett fogadták el.
A Jobbik közmeghallgatásokat kezdeményez a kistelepüléseken
„A készülő önkormányzati törvény koncepciója egyszerűen falurombolás” – ismételte meg a közgyűlésen elmondottakat Tóth Péter jobbikos képviselő sajtótájékoztatóján. A párt megyei elnöke kijelentette, hogy a megyei önkormányzatoknál jelentős feladatcsökkenés várható, gyakorlatilag a megye legkomolyabb intézményfenntartói szerepét elveszíti, és egy területrendező, turisztikai feladatok ellátó szervvé válik. „Olyan államosítást hajt végre a jelenlegi kormány, melyben a megyei önkormányzatok képviselői számára egyszerű statiszta szerepet hagy” – fogalmazott. A magyar hagyományokkal is szembemegy az a terv, hogy a 2 ezer fő alatti településeken megszűnne a polgármesteri tisztség és így a képviselő-testületek is. A kormány ezzel a tervvel jóformán lezárja a vidék-város vitáját. Tóth Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy a törvény elfogadása esetén akár 30 kilométert is meg kell tenniük majd egyes ügyeik intézése érdekében a kistelepüléseken élőknek. Csongrád megye 60 települése közül 25-öt érint a tervezet, ami 6-8 ezer háztartásban élő 12-15 ezer embert fog érinteni. A jobbikos képviselő szerint a meglévő önkormányzati rendszer javítása indokoltabb lenne az új rendszer kiépítése helyett. „Úgy látjuk, hogy a szakszervezetek, a munkavállalók érdekeit csorbító intézkedések most lezajlottak, és gyakorlatilag az önkormányzatok ledarálása, az önkormányzati jogok megcsorbítása és a demokrácia megcsúfolása fog történni az ősz folyamán” – jelentette ki Tóth. Hozzátette, a Jobbik az érintett települések polgármestereivel fel fogja venni a kapcsolatot, s közmeghallgatásokat fognak kezdeményezni a lakosok tájékoztatása érdekében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.