Közélet

Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések

Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések

2011. július 8., péntek
Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések
A Szegedre tervezett gáztüzelésű erőműnek még az év végéig elkészül a teljes hatástanulmányi dokumentációja, 2012-ben a szükséges engedélyeket kérik majd meg, s a beruházás 2013-ban elindulhat: városunkban 2015-ben üzembe állhat az új erőmű – ismertették a terveket a beruházók a környezetvédelmi bizottság előtt, amely több területen fogalmazott meg kérdéseket. A modern gáztüzelésű erőmű építési program, az úgynevezett „szegedi KCE projekt” elkészült hatástanulmányait mutatták be a környezetvédelmi bizottságnak az erőmű építésére és üzemeltetésére létrejött Szeged Energia Zrt. vezető munkatársai (a cég a svájci Advanced Power AG, valamint a Siemens pénzügyi divíziójához tartozó Siemens Project Ventures GmbH tulajdona 50-50 %-ban).

Majdnem egy fél paksi atomerőmű?

A prezentációt Szőcs Mihály, vezető projektfejlesztő ismertette a jelenlévőkkel. A testület és a sajtó képviselői először részletesen megismerhették a készülő új erőmű paramétereit. Az M43-as autópálya és az 5-ös út közötti Szegedi Ipari és Logisztikai Központon (SZILK) belül, mintegy 13 hektáron épül meg az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (KCE), melynek várható maximális teljesítménye 920 MW (2 x 460 MW), ami nem sokkal kevesebb áramot termel majd, mint a paksi atomerőmű két blokkja (négy, egyenként 500 MW-os teljesítményű blokkból áll az atomerőmű), és mintegy 58%-os hatásfokon üzemel. Tüzelőanyaga földgáz lesz (valamint biztonsági tartalékként tüzelőolaj lehet). A hűtése hibrid hűtőtornyok segítségével, vízzel és levegővel történik majd. „Az engedélyezés első lépése tavaly ősszel kezdődött, amikor benyújtották a hatóságoknak az előzetes vizsgálatok dokumentációját, majd azok meghatározták az elvégzendő környezeti hatásvizsgálatokat. Ennek eredményeként a jogszabályok, illetve a hatóságok által előírt hatásvizsgálatok elkészültek, egyebek mellett a levegőre, a zajra, a vízre, a talajra vonatkozóan. Az erőmű üzeme során a különböző szennyező anyag kibocsátások szigorú monitoring alatt lesznek, bizonyos értékeket rendszeres időközönként, másokat folyamatosan mérnek majd” - mondta Szőcs Mihály.

Száz új munkahely jöhet létre

Az első kérdés a bizottsági tagok részéről azt boncolgatta, hogy miért épp erre a helyre épül az erőmű, hiszen eredetileg nem ipari, csak logisztikai hasznosítású övezetnek szánták e területet, ráadásul az uralkodó szélirány is a város felé viszi majd a kéményekből felszökő üvegházhatású gázokat (aminek szennyezési hatásfoka az előzetes tanulmányok szerint minimális.) Adrian Bobula projektvezető elmondta, Magyarországon harmincnégy helyszínt vizsgáltak meg, és a szegedi bizonyult a legjobbnak, például a gázcsatlakozás, és a vízelérhetőség terén, illetve, mert jelentős gáztározó-kapacitás épült a település közelében. Emellett a városnak már korábban volt egy olyan törekvése, mely a területet ipari területté nyilvánította. Azzal kapcsolatban, hogy garantálják-e a szegedi munkaerő alkalmazását, elmondták: ezt garantálni nem tudják, de az erőműnek is az az érdeke, hogy helyi munkavállalókat alkalmazzon, lehetőség szerint ezt is teszik majd. A cég korábbi gyakorlata szerint az üzemeltetés előtt két évvel, összeáll a csapat, s az építkezés ideje alatt már a munkaerő kiképzése zajlik. A beruházás a kivitelezési szakaszban három-négyszáz embernek ad majd munkát, hosszútávon pedig 50 fős szakembergárda dolgozhat a területen és újabb 50 fő kap munkát a megvásárolt szolgáltatásokon keresztül.

Levegőbe dobált városházi számok

Mikor az erőmű működéséből származó városi bevétel került szóba, Szentistványi István, a bizottság LMP-s elnöke felvetette, hogy Botka László polgármester a beruházást érintő közgyűlési döntések előtt többször érvelt azzal a konkrét számmal, hogy 400 milliós éves adóbevétele lehet az erőmű működéséből Szegednek. Megtudtuk, hogy a cég ezzel kapcsolatban nem végzett pontos kalkulációt, a vezető projektfejlesztő szerint ezt a számot a 600 milliárdos beruházás nagyságát és a hasonló erőművek működését nézve állapíthatták meg a torony alatt, de a cég ígéretet tett, hogy ha a bizottság kéri, akkor végeznek majd számításokat a várható bevételekkel és az iparűzési adó nagyságával kapcsolatban. A prezentáción a beruházás élővilágra gyakorolt hatása is szóba került. A bizottság madarakkal is foglalkozó biológusa, Molnár Gyula a madárvonulásra veszélyt jelentő légi távvezeték problémáin keresztül beszélt az elkészült hatástanulmány élőlényekről szóló részének hiányosságairól. Szentistványi felvetette, hogy véget kellene már vetni annak a modellnek, hogy bizonyos fázisokból kihagyják a civileket, képviselőket és csak a szűk városvezetés egyeztessen a készülő tervekről, hiszen ha ők hamarabb belefolyhattak volna a munkálatokba, sok most megfogalmazott kérdést megelőzhettek volna. A cég vezetése közölte, hogy ők már nyáron leültek egyeztetni az összes politikai párt képviselőjével, és informáltak az elképzelésről több illetékes civil szervezetet is. A felek a több mint kétórás ismertető és szakmai vita után megegyeztek abban, hogy a projekt érdekében ismét asztalhoz ülnek majd a most felvetődött kérdések további tisztázásának lehetőségei okán, hiszen július végéig újabb három hatástanulmány készül el, s így teljessé válik majd a beruházást megelőző felméréssorozat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.