Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések

Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések

2011. július 8., péntek
Szegedi gázerőmű – hatástanulmányok és kérdések
A Szegedre tervezett gáztüzelésű erőműnek még az év végéig elkészül a teljes hatástanulmányi dokumentációja, 2012-ben a szükséges engedélyeket kérik majd meg, s a beruházás 2013-ban elindulhat: városunkban 2015-ben üzembe állhat az új erőmű – ismertették a terveket a beruházók a környezetvédelmi bizottság előtt, amely több területen fogalmazott meg kérdéseket. A modern gáztüzelésű erőmű építési program, az úgynevezett „szegedi KCE projekt” elkészült hatástanulmányait mutatták be a környezetvédelmi bizottságnak az erőmű építésére és üzemeltetésére létrejött Szeged Energia Zrt. vezető munkatársai (a cég a svájci Advanced Power AG, valamint a Siemens pénzügyi divíziójához tartozó Siemens Project Ventures GmbH tulajdona 50-50 %-ban).

Majdnem egy fél paksi atomerőmű?

A prezentációt Szőcs Mihály, vezető projektfejlesztő ismertette a jelenlévőkkel. A testület és a sajtó képviselői először részletesen megismerhették a készülő új erőmű paramétereit. Az M43-as autópálya és az 5-ös út közötti Szegedi Ipari és Logisztikai Központon (SZILK) belül, mintegy 13 hektáron épül meg az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (KCE), melynek várható maximális teljesítménye 920 MW (2 x 460 MW), ami nem sokkal kevesebb áramot termel majd, mint a paksi atomerőmű két blokkja (négy, egyenként 500 MW-os teljesítményű blokkból áll az atomerőmű), és mintegy 58%-os hatásfokon üzemel. Tüzelőanyaga földgáz lesz (valamint biztonsági tartalékként tüzelőolaj lehet). A hűtése hibrid hűtőtornyok segítségével, vízzel és levegővel történik majd. „Az engedélyezés első lépése tavaly ősszel kezdődött, amikor benyújtották a hatóságoknak az előzetes vizsgálatok dokumentációját, majd azok meghatározták az elvégzendő környezeti hatásvizsgálatokat. Ennek eredményeként a jogszabályok, illetve a hatóságok által előírt hatásvizsgálatok elkészültek, egyebek mellett a levegőre, a zajra, a vízre, a talajra vonatkozóan. Az erőmű üzeme során a különböző szennyező anyag kibocsátások szigorú monitoring alatt lesznek, bizonyos értékeket rendszeres időközönként, másokat folyamatosan mérnek majd” - mondta Szőcs Mihály.

Száz új munkahely jöhet létre

Az első kérdés a bizottsági tagok részéről azt boncolgatta, hogy miért épp erre a helyre épül az erőmű, hiszen eredetileg nem ipari, csak logisztikai hasznosítású övezetnek szánták e területet, ráadásul az uralkodó szélirány is a város felé viszi majd a kéményekből felszökő üvegházhatású gázokat (aminek szennyezési hatásfoka az előzetes tanulmányok szerint minimális.) Adrian Bobula projektvezető elmondta, Magyarországon harmincnégy helyszínt vizsgáltak meg, és a szegedi bizonyult a legjobbnak, például a gázcsatlakozás, és a vízelérhetőség terén, illetve, mert jelentős gáztározó-kapacitás épült a település közelében. Emellett a városnak már korábban volt egy olyan törekvése, mely a területet ipari területté nyilvánította. Azzal kapcsolatban, hogy garantálják-e a szegedi munkaerő alkalmazását, elmondták: ezt garantálni nem tudják, de az erőműnek is az az érdeke, hogy helyi munkavállalókat alkalmazzon, lehetőség szerint ezt is teszik majd. A cég korábbi gyakorlata szerint az üzemeltetés előtt két évvel, összeáll a csapat, s az építkezés ideje alatt már a munkaerő kiképzése zajlik. A beruházás a kivitelezési szakaszban három-négyszáz embernek ad majd munkát, hosszútávon pedig 50 fős szakembergárda dolgozhat a területen és újabb 50 fő kap munkát a megvásárolt szolgáltatásokon keresztül.

Levegőbe dobált városházi számok

Mikor az erőmű működéséből származó városi bevétel került szóba, Szentistványi István, a bizottság LMP-s elnöke felvetette, hogy Botka László polgármester a beruházást érintő közgyűlési döntések előtt többször érvelt azzal a konkrét számmal, hogy 400 milliós éves adóbevétele lehet az erőmű működéséből Szegednek. Megtudtuk, hogy a cég ezzel kapcsolatban nem végzett pontos kalkulációt, a vezető projektfejlesztő szerint ezt a számot a 600 milliárdos beruházás nagyságát és a hasonló erőművek működését nézve állapíthatták meg a torony alatt, de a cég ígéretet tett, hogy ha a bizottság kéri, akkor végeznek majd számításokat a várható bevételekkel és az iparűzési adó nagyságával kapcsolatban. A prezentáción a beruházás élővilágra gyakorolt hatása is szóba került. A bizottság madarakkal is foglalkozó biológusa, Molnár Gyula a madárvonulásra veszélyt jelentő légi távvezeték problémáin keresztül beszélt az elkészült hatástanulmány élőlényekről szóló részének hiányosságairól. Szentistványi felvetette, hogy véget kellene már vetni annak a modellnek, hogy bizonyos fázisokból kihagyják a civileket, képviselőket és csak a szűk városvezetés egyeztessen a készülő tervekről, hiszen ha ők hamarabb belefolyhattak volna a munkálatokba, sok most megfogalmazott kérdést megelőzhettek volna. A cég vezetése közölte, hogy ők már nyáron leültek egyeztetni az összes politikai párt képviselőjével, és informáltak az elképzelésről több illetékes civil szervezetet is. A felek a több mint kétórás ismertető és szakmai vita után megegyeztek abban, hogy a projekt érdekében ismét asztalhoz ülnek majd a most felvetődött kérdések további tisztázásának lehetőségei okán, hiszen július végéig újabb három hatástanulmány készül el, s így teljessé válik majd a beruházást megelőző felméréssorozat.
Szentistványi István Adrian Bobula gáztüzelésű erőmű Szőcs Mihály Szeged Energia Zrt Molnár Gyula gázerőmű

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo