Lázár-javaslat a gyorséttermekről, elfogadták a chipsadót

Még a héten az Országgyűlés elé terjeszti a gyorséttermi hálózatok élelmiszer-kereskedésére, valamint étel-előállítási és -árusítási körülményeire vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője. Lázár János ezt hétfői sajtótájékoztatóján közölte, ahol szólt arról is, hogy a tervek szerint december 15-ig döntene a Ház a választójogi reformról.

A politikus a gyorséttermeket érintő indítványával kapcsolatban úgy fogalmazott, "a hamburgeresek szoktak örülni, hogy megúszták", azonban - mint folytatta - kedden találkozik a képviselőikkel, és még a héten benyújtja a javaslatát, amelyről korábban egyebek mellett azt mondta, hogy a gyorséttermek gyermekeknek szóló kínálata reklámozásában "különös figyelmet kellene fordítani" például a kalóriamennyiségre, a cukorszintre, a zsírösszetételre. Bizonyos kedvezmények pedig csak akkor lehetnének elérhetők, csak akkor járhatna valamilyen ajándék, játék a gyermek számára, ha a menü megfelel az egészséges táplálkozás kritériumainak. A már a Ház előtt fekvő, az úgynevezett chipsadóról szóló javaslattal összefüggésben közölte, támogatják

Ágh Péter

(Fidesz) azon zárószavazás előtti módosító javaslatát, amely az ételízesítőre kivetendő adó mértékét 500 forintról 200-ra csökkentené. A sajtótájékoztatón téma volt a választójogi reform is - amellyel kapcsolatban a Fidesz-elnökség javaslatait szombaton ismertette

Áder János

európai parlamenti képviselő - és

Lázár János

kifejtette: elképzelései szerint december 15-ig döntene a Ház a kérdésben. Hozzátette, szeretné ha a témával foglalkozó parlamenti albizottság megtárgyalná a pártok javaslatát, és azok alapján javaslatot tenne az Országgyűlés számára. Mint fogalmazott, semmi nincs kőbe vésve, a javasolt egyfordulós szisztémáról is azt mondta, még azt sem tekintené lezárt dossziénak. Azzal összefüggésben, hogy fideszes politikusok már tavaly a parlament elé terjesztettek egy javaslatot a választási törvényről, közölte, az sincs zárójelbe téve. Kérdésre kijelentette: nincs ellentét az ügyben a kormány és a frakció között. A tervezett igazságügyi átalakításokat a kormánypárti képviselőcsoport szerinte már a szeptember 7-én kezdődő kihelyezett ülésén meg tudja majd tárgyalni. A tájékoztatón szóba került a dohánytermékek adószabályozása is, amelyről Lázár János azt mondta: a Fidesz azt javasolta, a cigaretta adóját is emeljék meg, ám a nemzetgazdasági tárca azt mondta, hogy "inkább egyeztessünk", és ősszel tekintsék át a szabályozást. Kijelentette, a magyarországi multinacionális dohánygyártóknak legalább annyi adót kell fizetniük, mint a magyar gyártóknak, "ha van még ilyen egyáltalán". Bár a nemzetgazdasági tárca javasolta, mégsem emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója, miután az Országgyűlés múlt hétfőn az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti indítványának elfogadásával törölte az erre vonatkozó passzusokat a gazdasági tárgyú törvények módosítását célzó kormányzati előterjesztésből.

Szeptembertől életbe lép a chipsadó

Szeptembertől népegészségügyi termékadót, ismertebb nevén chipsadót vezetett be az Országgyűlés a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra, így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére. A fideszes

Font Sándor

és

Kovács József

törvényjavaslatát 255 igen szavazattal, 54 ellenében, 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP képviselői ellenezték az indítványt, a jobbikos képviselők többsége tartózkodott. A termékadó mértéke az érintett üdítőitalok esetében 5, energiaitaloknál 250 forint literenként, az előrecsomagolt cukrozott sütemények esetében 100, snackeknél és ételízesítőknél 200 forint kilogrammonként. Az adót a terméket belföldön első alkalommal értékesítő személynek vagy szervezetnek, vagyis a termék gyártójának, külföldi termék esetén pedig az azt belföldön elsőként értékesítőnek kell megfizetnie. Az adót - akár az áfát - az eladó szedi be, majd az adóhivatal felé önadózással számol el. Nem kell adót fizetnie a kereskedőnek, ha évente 50 liternél, illetve 50 kilogrammnál kevesebb adóköteles terméket ad el. A törvény alapján üdítőitalnak minősül a 25 százalék gyümölcstartalomnál kevesebbet, cukorból viszont 100 milliliterenként 8 grammnál többet tartalmazó ital, kivéve a sűrítményeket, koncentrátumokat, szörpöket. Energiaitalnak az számít, amely 100 milliliterenként 10 milligrammnál több koffeint tartalmaz. A sós snackek után akkor kell termékadót fizetni, ha sótartalmuk meghaladja 100 grammonként az 1 grammot. Az ételízesítők közül pedig azok adókötelesek, amelyek sótartalma meghaladja az 5 grammot 100 grammonként. Nem adókötelesek a gyermektápszerek, a ketchup, a mustár és azon sózott ételesítők, amelyek sótartalma nem haladja meg a 15 grammot. Ugyancsak nem kell népegészségügyi termékadót fizetni a levesek és mártások után. A törvényjavaslatot benyújtói azzal indokolták, hogy a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen, és jelentősen elmarad attól, amit az ország társadalmi és gazdasági fejlettsége lehetővé tenne. Az előterjesztés célja, hogy a bizonyítottan egészségügyi kockázatot hordozó termékek megadóztatásával az egészségügyre fordítható források bővüljenek - olvasható az indoklásban. A jogszabály szeptember elsején lép hatályba.