Elfogadták az új honvédelmi törvényt

Az Országgyűlés hétfőn - a nyári szünet előtti utolsó ülésén - elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló új törvényt. A sarkalatos jogszabály az új alaptörvénnyel egy időben, 2012. január elsején lép életbe.

A képviselők 295 igen szavazattal, 46 nem ellenében fogadták el az új jogszabály minősített többséget igénylő részeit, míg a további, egyszerű többséget igénylő rendelkezések ugyanennyi igen voks mellett 47 ellenszavazatot kaptak. Az új honvédelmi törvény egyebek mellett az önkéntes tartalékosi rendszer fenntartásának, a fegyver nélküli katonai szolgálat visszaállításának, valamint a polgári védelmi kötelezettség kettős célú teljesítésének jogi kereteit alakította ki. Az új jogszabály szerint nem hívható be katonai szolgálatra - mások mellett - az a hadköteles, aki 18. életévét még nem töltötte be, katonai szolgálatra alkalmatlan, vagy aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik. Ugyancsak felmentést kap a szolgálat alól, aki a vele közös háztartásban élő kiskorú gyermekét egyedül tartja el, vagy az a hadköteles, aki már a megelőző évben betöltötte 40. életévét. A törvény négy részből és 10 fejezetből áll. Az első rész a honvédelem alapjait, a második rész a Magyar Honvédség működését, a harmadik rész a rendkívüli intézkedéseket, a negyedik pedig a záró rendelkezéseket tartalmazza. A honvédelmi adatkezelést, valamint a tényleges állományú katonák szolgálatteljesítését külön törvények fogják szabályozni. Utóbbi jogszabályok - a tervek szerint - szintén 2012. január elsején lépnének hatályba. A törvény életbelépésével hét korábbi jogszabály veszti hatályát. Az új honvédségi törvény elfogadásával a kormány az alaptörvény sarkalatos törvényi felhatalmazásainak kívánt megfelelni. Az elfogadott törvény nem tartalmazza az alaptörvényben már szabályozott kérdéseket. Az új alaptörvény a kötelezettség körében továbbra is fenntartja a békeidőszaki önkéntességen alapuló haderő koncepcióját, azonban megjelöli, hogy annak részeként Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert is fenntart. Az új alaptörvény tartalmazza a katonai szolgálati kötelezettséget, amely lehet fegyveres, vagy lelkiismereti ok miatt fegyvertelen katonai szolgálat is. Utóbbiakat azonban csak rendkívüli állapotban, vagy az Országgyűlés döntése szerint megelőző védelmi helyzetben lehetséges teljesíteni a jövőben is. A polgári szolgálat megszűnéséről és a fegyver nélküli katonai szolgálat bevezetéséről az új alaptörvény rendelkezik. Az új alaptörvény mondja ki azt is, hogy a Katonai Ügyészség és a katonai ügyészek az ügyészség keretein belül dolgoznak tovább, hiszen a honvédség keretein belül nem működhet ügyészség. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat az ugyancsak sarkalatos törvénynek minősülő nemzetbiztonsági törvény szabályozza, ezért azokat nem említi az új honvédelmi törvény.