Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Tovább pusztítjuk évszázados házainkat + FOTÓK

Tovább pusztítjuk évszázados házainkat + FOTÓK

2011. június 8., szerda
Tovább pusztítjuk évszázados házainkat + FOTÓK

Avagy a Balkán kapujában csakis a pénz az úr... - II. rész

A százéves házak lerombolásával foglalkozó cikksorozatunk első része óta újabb bontásnak lehettünk tanúi a Boldogasszony sugárúton. Így egy év alatt már több mint fél tucat patinás ház lebontásán vagyunk túl, miközben a megmentés lehetőségéről nem nagyon beszélünk. Cikksorozatunk második részében egy műemlékvédelmi szakmérnök, és Szeged főépítésze mondta el gondolatait.Ozsváth Gábor Dániel műemlékvédelmi szakmérnök részt vett abban a 2004-es felmérésben, ami Szeged épített örökségét, a védelemre érdemes házak listáját tartalmazta. „Komolyan el kell gondolkozni a megőrzésen, erre lehetőség lenne például, ha a felújításban részt vevő tulajdonosok munkáját adókedvezménnyel segítenénk, vagy létrehoznánk pályázati alapot a megtartó építkezésre” – ismertette elképzeléseit a szakmérnök. „Elsődlegesen elő kell venni az eredeti, első állapotfelmérő tanulmányt, majd rögzíteni a jelenlegi állapotokat. Innen kell indítani egy olyan rendszert, mely legalább három lépcsős” – mondta Ozsváth. „Az első, hogy a védelem alatt álló házakra, épületegyüttesekre, utcafrontokra a felújításhoz önerő mellé még több pályázati lehetőséget szükséges biztosítani. A második, hogy a védelem alatt nem álló, de a hagyományos árvíz utáni struktúrában épült, értékeket képviselő épületek esetében - amennyiben tulajdonosi szándék lenne rá - a megőrzés mellé valamiféle pénzügyi támogatással lehessen élni. Végül pedig az összes védelem alatt álló épületről dossziét kell vezetni külön-külön, naplószerűen követni a házakon történő változásokat, építéseket, így ugyanis ki lehetne szűrni a hanyag munkát, és a kivitelezők is ellenőrizhetőbbek lennének” – szögezte le a mérnök hozzátéve, hogy ugyanilyen fontos lenne a pozitív visszajelzés is, a megőrző munkákat egyféle jutalmazással lehetne honorálni, pozitív példákat felmutatni, mint amilyen a „Tiszta udvar, rendes ház” elismerés volt annak idején.

A végleges döntés a polgármesteré

„Közel hat éve indult el a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló rendeletet felülvizsgálata” – mesélt a felmérésről Sz. Fehér Éva, Szeged város főépítésze. „Készült egy fotódokumentáció közel 2000 épületről, ebből állítottunk elő egy olyan anyagot, amit aztán egy bizottság városrészenként vizsgált meg. Megnéztük többek között azt is, hogy az építési szabályzat szerint milyen szabályozási környezetben fekszik az adott építmény. Ehhez hasonló szakmai szempontok alapján összevetettük a felmérést a szabályozási tervekkel és a bizottság – melynek tagja volt az állami és megyei főépítész, az örökségvédelem, az akkori tulajdonosi bizottság tagja, a helyi építési iroda és a múzeum vezetője – a vizsgálat után a 2000-es számot leszűkítette a felére. Ezt az ezret ismét átvizsgáltuk és tovább szűkült ötszázra. Itt már azok az épületek kerültek előtérbe, melyeken látszott, hogy romjaiban is szép volt, de pénzhiány miatt nem újul meg, veszélybe került a megmaradása, társasház épülhet rajta, vagy frekventált területen van, s ha avatatlan kezek nyúlnak hozzá, akkor elronthatják. A védett épületekre van egy örökségvédelmi rendeletünk, amely szabályozza, hogy egy-egy felújításnál miként lehet hozzányúlni eredeti anyaghasználattal, megjelenéssel, stb. A felmérés után elkészült védettségi listát be kell vinni a tervtanács elé, aki véleményezi azt, de a végleges döntést a polgármester hozza meg” – így a főépítész, aki hozzátette, hogy a döntés után az iroda értesíti a tulajdonosokat. Sz. Fehér Éva kifejtette, hogy a tulajdonosok többsége nem örül a védettségnek, tartanak a korlátozásoktól. Az építész kiemelte azt is, hogy sajnos a mai társasházak építési színvonala nem épen a legmagasabb. Az építési szabályzat azonban nem szabhatja meg a tervezés színvonalát, keretet a beépítettség szintnek, magasságnak adhat. „Ha műemléki környezetben kerül egy új ház, ott szigorúbb feltételek vannak” – tette hozzá. „Ahol több helyi védett épület van, érvényesül a térfalvédelem, ami lényegében az utcaképet védi és meghatározza azt, hogy az adott környezetbe illőnek kell lennie az új házaknak is, és a tervtanács elé kerülnek a térfalvédelem alá eső területekre készült tervek. Ilyen védelmet élvez például a Gutenberg utca, a Tisza Lajos körút, a Stefánia sor és a Fekete sas utca is.” Megtudtuk, hogy a tervtanács véleménye csak egy állásfoglalás, azonban országos szinten van rá szándék, hogy ezek kötelező érvényűek legyenek az építési hatóságra nézve. Védett épületek felújítására támogatási keretet – 2010-ben 25 millió forint – biztosít a város, melyből 50%-ban támogatható a homlokzat-felújítás, 35%-ban pedig a nyílászárók felújítása. A sorozatunk első részét itt olvashatják. A következő részében pedig Kiss István építész mondja el véleményét.
bontás védett házak polgári házak Sz. Fehér Éva Ozsváth Gábor Dániel

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo