Közélet

Hatmilliós adomány a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központnak + HANG

Hatmilliós adomány a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központnak + HANG

2011. június 15., szerda
Hatmilliós adomány a II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központnak + HANG

Korszerűbb ágyakkal újult meg a hematológiai osztály

Az SZTE ÁOK II. számú Belgyógyászati Klinikája régóta jó kapcsolatot ápol az idén újraalapításának huszadik évfordulóját ünneplő Szent-Györgyi Albert Rotary Clubbal. Ennek az együttműködésnek jó példájaként a klub hatmillió forint értékben korszerű, a mai kor kívánalmainak megfelelő betegágyakat adományozott a hematológiai osztály részére.

Ez a sokadik alkalom, amikor adomány kerül a klinikai központba. Korábban a betegellátáshoz szükséges anyagokkal, fizikai munkával valamint műszervásárlásokkal segítették a gyógyító munkát. Most ezekből az újonnan több mint egymillió forint értékű betegágyakból tizenkét darabot sikerült a Rotary Clubnak megkapnia Németországból, és kiegészítő tartozékaival együtt átadnia a hematológiai osztály részére, amelynek értéke közel hatmillió forint. Az új szerzemények a vérkeringési rendellenességekkel fekvő betegek kényelmét és az ápoló-gyógyító munka színvonalának emelését szolgálják majd a jövőben. „Mindig oda megyünk, ahol baj van” – mondta el portálunknak

Farkas András

, a szegedi Szent-Györgyi Albert Rotary Club soros elnöke. „A magunk szerény eszközeivel pedig mindig megpróbálunk segíteni akár segélyszállítmánnyal, akár pénzbeli támogatással, akár, mint most is, adománnyal. A mi esetünkben az utolsó fillér is közvetlenül a rászorulók kezébe kerül, így nem alapítványoknak, vagy a gyűjtőkasszáknak utaljuk át a pénzt, hanem személyesen elvisszük a helyszínre.”

Javuló körülmények a hematológiai osztályon

A most átadott korszerűbb, kényelmesebb, komfortosabb ágyak jelentős mértékben javítják az osztályon dolgozók munkakörülményeit és a betegek minőségi ellátását is szolgálják. „Ez különösen fontos ezen az osztályon” – beszélt az adomány jelentőségéről

Forster Tamás

professzor, az intézet vezetője. „Itt olyan krónikus betegek fekszenek, akik hosszabb időt tartózkodnak a klinikán, és mindenképpen fontos az, hogy jól érezzék magukat, így a gyógyító munkánk is eredményesebb lesz.” A klinika és a klub több évre visszatekintő kapcsolatának eredményeképpen EKG-készülékek és életmentő defibrillátor is került az intézménybe, valamint mindig olyan segítséget kaptak a civil szervezettől, mely nagymértékben hozzájárult az optimális működéshez, a zavartalan gyógyító munkához.

Húsz éve alakult újjá a szegedi Rotary

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós, 1936/37-ben a Rotary Club Szeged elnöke hitvallásának is felérő meghatározása szerint: „Rotariánus mindenki, aki elsősorban nem érvényesülni, hanem szolgálni akar, aki mást nem ütni, de megérteni akar, aki meg van győződve arról, hogy az építés több, mint a rombolás, az együttműködés több, mint a civakodás...”

1928-ban Magyarországon, Budapest és Debrecen után Szegeden – a város társadalmi életében jelentős szerepet betöltő Kass Szállóban – alakult meg a harmadik Rotary Club. A háború előtti szervezetnek olyan kiválóságok voltak tagjai, mint

Back Bernát

felsőházi tag, Szeged város mecénása,

Nyilassy Sándor

az Alföld szerelmese és festője,

Móra Ferenc,

a magyar „mesélő” irodalom óriása,

Pick Jenő

, a nemzetközi hírű szalámi gyár tulajdonos-igazgatója és a szegedi egyetem világhírű, Nobel-díjas professzora,

Szent-Györgyi Albert

. A klub igyekezett szerepet vállalni a hazai rotary élet fejlesztésében. 1934-ben „Városközi rotary értekezletet” szerveztek, amelyen 13 magyar klub küldöttei vettek részt. A záró esemény egy tudományos beszámoló volt „A paprika vitaminjáról” Szent-Györgyi Albert előadásában. A dolog érdekessége, hogy néhány év múlva e témában végzett kutató munkájával elért eredményeiért kapta meg a Nobel-díjat. 1937. november 11-én az RC Szeged díszvacsorát adott a Nobel-díjjal akkor hazatérő tagja tiszteletére, a város vezetőin kívül a magyar és néhány jugoszláv klub küldöttei is részt vettek. Itt hangzott el Szent-Györgyi Albert szájából a híressé vált rotariánus hitvallás. A 30-as évek második felében meginduló, és egyre fokozódó rotary-ellenes támadások következtében mind több klub szüntette meg működését. A szegedi klub, ha nehezen is, de még működött 1941-ig, amikor is végül feloszlatta önmagát. A megszűnést követő évtizedek regnáló kurzusai, ugyan más-más oldalról, de lehetetlenné tették a rotary-mozgalom magyarországi újraélesztését. Erre csak 1990 után kerülhetett sor, így 1991. szeptember 14-én alakult újjá a szegedi szervezet.

Rotary-adomány, mint „generátor”

Az elmúlt húsz esztendőben közel kettőszázmillió forintnyi adományt tudtak közvetlenül átadni a rászorulóknak. Ezeknek a támogatásoknak egy része mintegy „generátorként” működött, így például a II. Belklinikán egy hárommilliós saját erős beruházást indítottak el, melynek eredményeképpen közel 130 milliós fejlesztést sikerült az intézményben megvalósítani. A szegedi iskolák mozgáskorlátozott feljárói esetében pedig a tervezést vállalta magára a klub, biztosítva ezzel a városi önrészt, mely révén az állami támogatás igényelhetővé vált. Így nem túlzás kijelenteni, hogy akár félmilliárd forintnyi segítséghez járult hozzá közvetlenül vagy közvetetten a szegedi Rotary Club.

Hallgassa meg Forster Tamás professzorral, a II. Belgyógyászati Klinika igazgatójával készített hanganyagunkat!

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.