Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Deutsch Tamás: Ősszel indul a Szeged plusz program

Deutsch Tamás: Ősszel indul a Szeged plusz program

2011. június 13., hétfő
Deutsch Tamás: Ősszel indul a Szeged plusz program

Hatmillió euró a nyugat-balkáni kis-és középvállalkozások megsegítésére

Az Európai Unió második, úgynevezett makroregionális stratégiája az európai Duna-stratégia, az első a balti tengeri volt. Ez összesen 14 európai országot érint, 8 uniós és 6 unión kívülit, és több mint 115 millió polgárt. Deutsch Tamás pénteken tett vajdasági körútja során a Duna-stratégia keretében született Szeged plusz programot ismertette. A Duna-stratégia lényege az, hogy Európa közepén, a Duna mentén elterülő térség egymástól külön-külön megfogalmazott fejlesztési programjait hogyan lehet összehangolni, és hogyan lehet ennek köszönhetően sokkal hatékonyabban felhasználni az egyes országok saját forrásait, illetve az ebben a térségben rendelkezésre álló uniós pénzeket az uniós tagországoknál, illetve az előcsatlakozási forrásokat a potenciálisan tagjelölt országoknál. Ennek a programnak az egyik kiemelt projektje - ahogyan kicsit „brüsszelita nyelven” szoktak fogalmazni -, célja, feladata, eleme az úgynevezett Szeged plusz program. Ugyanis 1999-ben Szegedről indult az a diplomáciai folyamat, ami nagyban hozzájárult a balkáni háborúskodás lezárásához. A Szeged plusz program olyan 6 millió eurós alapot hoz létre, amelynek célja, feladata, hogy a potenciális tagjelölt, illetve tagjelölt nyugat-balkáni országokban működő kis- és középvállalkozások támogatása, segítése árán serkentse, élénkítse a térség gazdasági fejlődésének, ezen keresztül pedig az uniós csatlakozásnak a folyamatát.

Megtisztelő a program neve

Magyarországnak gazdasági érdeke is, hogy ez a program minél sikeresebb legyen – hangsúlyozta pénteki, a Vajdaságban tett útja során Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő. „Mi javasoltuk, és az Európai Bizottság elfogadta. Megtisztelő a program neve, elismeri a szegedi folyamatot, s kitüntetett helyzetbe hozza Magyarországot, ugyanakkor nemzetpolitikai szempontból is rendkívül fontos, hiszen azok a minden patetizmus nélkül lélekemelő pillanatok, amelyeket átélünk az állampolgársági eskütételekor, ezek a pillanatok a hétköznapokban is éreztetik majd a hatásukat akkor, hogyha a magyar-szerb határon átívelő, a Vajdaságban, illetve Magyarországon működő magyar kis- és középvállalkozások fejlődését, együttműködését segítő programot tudunk megvalósítani. A Duna-stratégia ilyen, s nagy várakozásokkal tekintünk az elé, hogy valamikor idén ősszel fog felállni ez a program, s mintegy 4 uniós alap folyósítja majd a rendelkezésre álló 6 millió eurót. A folyamat 2017-ig tart, addig van mód ennek a pénznek a kihelyezésére. Bárhonnan érkezhetnek pályázatok a Nyugat-Balkán térségből, tehát Szerbia és a Vajdaság is részese, kedvezményezettje lehet” - így az EP-képviselő.

Horvátország és Szerbia esélyei

Deutsch szavai szerint az európai uniós csatlakozási folyamat minden olyan ország polgára számára, amely ország átélte ezt a folyamatot, mindvégig nehézségekkel teli folyamat lesz. „Én még olyan uniós csatlakozási folyamatot, amelyben ne azt érezte volna a résztvevő ország, hogy ez nehézségeknek a láncolata, nem láttam, de ezek a folyamatok egy-másfél évtized tapasztalatai alapján végül is eredményre vezetnek. A magunk mögött hagyott félév legfontosabb feladata a kicsit megrekedni látszó horvát csatlakozási folyamatnak lendületet adni. Valamennyi országból érkező európai parlamenti képviselők nagyon-nagyon nagy elismeréssel beszélnek arról, hogy a magyar kormány – túlzás nélkül mondhatom – milyen hősies küzdelmet folytatott annak érdekében, hogy ne rekedjen meg a horvát csatlakozás folyamata. Remélem, nem kiabálom el, hogy mód és lehetőség nyílik most arra, hogy június végéig a döntő lépés megtörténjen. A csatlakozás pontos céldátumát június végéig az Európai Bizottság megjelölje, és ezzel kapcsolatos támogató álláspontját a tanács kialakítsa. Az Európai Parlament már döntött, hogy támogatja Horvátország csatlakozását. Nyilvánvalóan ez a folyamat is picit lassította, elvonta a figyelmet Szerbia felől” - tudtuk meg Deutschtól.

Senkinek sem volt könnyű

A bizottság munkaprogramjában szereplő célja, hogy 2011 novemberére elkészíti a Szerbia csatlakozási folyamatáról szóló újabb jelentést, amelynek óriási a tétje, mert lehet az a végkövetkeztetése, hogy az Európai Bizottság javasolja, hogy Szerbia tagjelölt legyen, vagy még mindig nem javasolja erre. Jelen pillanatban folyik ez az áttekintés. Az Európai Parlament fontos döntéseket hozott, például a vízumkönnyítést, amely Szerbiát és más nyugat-balkáni országokat és azok polgárait érintette. A parlament elsöprő többsége amellett van, hogy 2011-ben Szerbia váljon az Európai Unió tagjelölt országává, és ezután kezdődjenek meg a konkrét csatlakozási tárgyalások. „Ezek hosszú-hosszú évekre fognak elnyúlni, hiszen így volt ez Magyarország, Bulgária, Románia és más országok esetében is, mégis bízom abban, hogy 2011 a Nyugat-Balkán életében az uniós csatlakozás szempontjából egy sorsdöntő év lesz. Megszületik Horvátország csatlakozásának dátuma, Szerbia pedig tagjelölt országgá válhat. Nekünk ez az érdekünk a jó szomszédság okán nemzetpolitikai szempontból is” - összegzett Deutsch Tamás.
Szeged plusz program Szerbia Európai Unió Deutsch Tamás Duna-stratégia Vajdaság Európai Parlament Horvátország

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo