Csak tizedét ismeri a közvélemény az új egészségügyi intézkedéseknek

A magyar felnőtt korú lakosság fele tud legalább egyet említeni a Széll Kálmán-terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseiből - olvasható az Ipsos és az UBM Medica felmérésében, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-nek.

A válaszadók átlagosan 1,6 tervezetet nevesítettek a 16-ból. A legnagyobb arányban a közgyógyellátás átalakítása, illetve a korrupcióellenes tervek kaptak említést. A gyártói adót, biológiai hasonló szerek támogatását, nemzetközi referenciaárazást és a generikus program felgyorsítását átlag feletti arányban ismerték a diplomások, míg az idősebbek a koleszterinszint-csökkentők támogatására vonatkozó terveket, a beteg-együttműködést preferáló támogatási rendet. Az ismeretszintet elsősorban az érintettség, a képzettség, a nem, illetve a lakóhely befolyásolja. A felmérésről szóló közlemény szerint életkoruk előrehaladtával egyre több betegségük van az embereknek, egyre több a tapasztalatuk az egészségügyi ellátórendszerrel, így jobban odafigyelnek az ezzel kapcsolatos hírekre; a nők, illetve a budapestiek tájékozottabbak egészségügyi kérdésekben. A korrupcióellenes intézkedéseknek és az egyedi méltányossági rendszernek a legnagyobb az elfogadottsága, míg legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével és a nemzetközi referenciaárazással ért egyet a magyar felnőtt korú lakosság. A Fidesz és az MSZP szavazói körülbelül ugyanolyan arányban, míg a Jobbik szavazói a legkevésbé informáltak a konkrét intézkedésekkel kapcsolatban. Az egyes tervezeteket csaknem azonos arányban utasítják el az MSZP és Jobbik szavazói. Az LMP szavazói a számukra vélhetően kevésbé releváns intézkedéseket átlag alatti arányban ismerik. Az egészségügyi területen dolgozók nagyobb arányban ismerik az intézkedéseket, határozottabb véleményük van velük kapcsolatban, és valamivel kevésbé elutasítók, mint a lakosság egésze. Ők a kombinált szerek és a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentéséről, illetve az orvoslátogatói díj emeléséről hallottak legnagyobb arányban, míg az elvárt árról, a nemzetközi referenciaárazásról és a néhány gyógyszer kórházi rendbe sorolásáról a legkevésbé. Leginkább a korrupcióellenes intézkedésekkel és a közgyógyellátás átalakításával értenek egyet, ezzel a két intézkedéssel a válaszadók csaknem kétharmada van egy véleményen, míg 50 százalék feletti arányban az egyedi méltányossági rendszerrel, biológiailag hasonló gyógyszerek támogatásával, illetve a beteg-együttműködést preferáló támogatási renddel. A közleményben kiemelték, hogy az orvosok elítélik a gyógyszergyártókat sújtó megszorításokat, legkevésbé a kombinált szerek támogatásának csökkentésével, az orvoslátogatói díj emelésével és a gyógyszergyártói adó emelésével értenek egyet. Orvoscsoportonként nézve a gyógyszergyártókkal intenzívebb kapcsolatban álló pszichiáterek támogatják legkevésbé az orvoslátogatói díj és a gyártói adó emelését, míg a gyermekorvosok több mint fele közömbös vagy egyetért ezzel, ők a kombinált szerek támogatásának csökkentését nem tartják jónak, míg a belgyógyászok a koleszterincsökkentők támogatásának csökkentését. A közlemény szerint az UBM Medica Magyarország Kft. és az Ipsos Zrt. májusban vizsgálta a lakosság és az egészségügyben dolgozók ismereteit és véleményét a Széll Kálmán-terv egészségüggyel kapcsolatos intézkedéseiről. A 18 év feletti magyar lakosságra reprezentatív kutatást 1000-es mintán végezték, míg az egészségügyben dolgozók közül 549 orvost, 137 gyógyszerészt és 82 egyéb egészségügyi területen dolgozót kérdeztek meg.