Újrahasznosított elektronika, génmódosított termékek és klímaváltozás

A gazdasági válság miatt a környezetvédelem, mint annyi minden más, az Európai Unióban is nehezebb területté vált, kevésbé nyitottak a tagállamok a költséges szabályozásokra, ennek ellenére a brüsszeli magyar állandó képviseleten működő környezetvédelmi munkacsoport jelentős eredményeket tud elérni régóta húzódó ügyek esetében is – tudtuk meg Bruder Mártontól, a brüsszeli állandó képviselet környezetvédelmi szakdiplomatájától, aki a szegedi SZTE Európa-tanulmányok Központ, illetve a Europe Direct Szeged meghívására adott interjút portálunknak.

– Ön hódmezővásárhelyi születésű, hogyan jutott ki Brüsszelbe az állandó képviseletre?

– A soros magyar EU-elnökség kezdete előtt egy évvel megduplázták a kb. 80 fős brüsszeli állandó képviselet létszámkeretét. Az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdetett két környezetvédelmi szakdiplomata munkakör betöltésére, ezek egyikét sikerült megnyernem. 2010 áprilisától tartózkodom Brüsszelben. Az állandó képviselet az egyes országoknak az EU-hoz delegált diplomáciai képviselete. Működik egy bilaterális képviselet is, amely a kétoldalú (magyar-belga) diplomáciai feladatokkal foglalkozik, illetve ellátja a konzuli tevékenységet. Az állandó képviseleten a diplomaták csak az EU Tanácsának keretében dolgoznak, a többi tagállam diplomatáival illetve az Európai Parlament és az Európai Bizottság politikusaival és tisztviselőivel tárgyalva.

Nemet mondhatnak a génmódosított termékekre

– Mivel foglalkozik egy környezetvédelmi szakdiplomata?

– A mi feladatunk elsősorban a környezetvédelmi munkacsoportokban való részvétel, illetve a Környezetvédelmi Miniszterek Tanácsának előkészítése. A környezetvédelmi munkacsoportban jogalkotási és úgynevezett nem jogalkotási munka egyaránt folyik. A jogalkotási dossziék (ügyek) közül a március 14-i miniszteri ülésen sikerült a tagállamoknak egymással megállapodásra jutni például az elektromos, illetve elektronikai hulladékokkal (közismert rövidítése WEEE – Waste Electrical and Electronic Equipment) foglalkozó szabályozás felülvizsgálatával kapcsolatban. A magyar már az ötödik elnökség, amelyik nekifutott ennek a nehéz témának. A Tanács ennek keretében a hatálybalépéskor 45, öt év múlva pedig 65%-ban határozza meg az elektronikai termékek begyűjtési és újrahasznosítási arányát. A téma fontosságát talán jól érzékelteti a következő tény: Svédország az unió legnagyobb aranytermelője, és bár megdöbbentő, de a kinyert arany két harmada az elektronikai eszközök újrahasznosításából származik. Fontos ez a kérdés a nehézföldfémek ellátásbiztonságának szempontjából is. Egy másik előírás keretében pedig az elektronikai eszközök veszélyesanyag-tartalmának szabályozásában is szigorú feltételeket fogalmaztak meg például a kadmium, ólom és higany felhasználására vonatkozóan.

– Egy másik érzékeny témát, a génmódosított élelmiszerek ügyét is tárgyalták.

– A génmódosított termékek terén is célunk a jogalkotásban előrelépni. Ez arról szól, hogy a tagállamok milyen indokok alapján dönthetnek úgy, hogy nem engedélyezik az adott génmódosított élelmiszerek termesztését. Van elfogadott jogszabály a génmódosított termékek köztermesztéséről, amely alapján jelenleg egy úgynevezett védzáradék ad arra lehetőséget, hogy az egyes tagállamok megtiltsák, hogy a saját területükön sor kerüljön ilyen növények termesztésére. A most tervezett jogszabály kiegészítené a jelenlegi irányelvet olyan lehetőségekkel, hogy egy-egy tagállam például etikai, egészségügyi és környezetvédelmi szempontok alapján dönthessen úgy, hogy tiltja a saját területén a köztermesztést. Ennek módjáról azonban még nincs megállapodás.

– Ebben a kérdésben mit tekintenének eredménynek?

– A magyar elnökség célja, hogy legkésőbb a júniusi 21-i, második formális környezetvédelmi tanácsülésünkön legalább a tagállamok közötti megállapodást elérjük. A jelenlegi szakaszt, amikor a Tanács és a Parlament is először tárgyalja a Bizottság előterjesztését, első olvasatnak hívjuk, melynek nincsenek időkorlátjai. Miután mindkét szervezet kialakította a saját álláspontját, megkezdődik a két intézmény közötti párbeszéd – az elnökség feladata itt elsősorban az érdekegyeztetések, a megállapodás elősegítése. Ha sikerül olyan szövegtervezetet létrehozni, amely mindkét intézménynek elfogadható, akkor a tagállamok közötti megállapodás egyben a Parlament véleményét is tükrözi, és akkor beszélünk első olvasati megállapodásról, amely aláírás után hatályba lép. Ha nem sikerül a Parlamenttel közös álláspontot kialakítani, akkor a magyar elnökség alatt a tagállamok közös megállapodásukat teszik le a Parlament elé, és kerül sor a második olvasatra, mely már időkorlátok közé szorul, és így tovább…

Megint az üvegházhatású gázok

– A márciusi tanácsülésen szóba került a következő klímakonferencia is.

– A nem jogalkotási témák között tárgyaltuk például a közösségi higanystratégia felülvizsgálatával foglalkozó tanácsi következtetéseket, vagy a nem lebomló műanyag zacskókat érintő szabályozás kérdését is. Vita tárgyát képezte még az agrárpolitika zöldítése, illetve az „erőforrás-hatékony Európa” „zászlóshajó” kezdeményezés is. Szintén megvitattuk a klímaváltozás területén a cancúni klímakonferencia eredményeit és a dél-afrikai durbani találkozóra való felkészülést. A klímapolitika tekintetében az EU fő célja, hogy egy átfogó, jogilag kötelező érvényű megállapodást fogadjanak el az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Az unió jelenleg is érvényben lévő vállalása szerint 20%-kal csökkenti az ilyen gázok használatát 2020-ig, de akár 30%-os kvótára is hajlandó, ha más fejlett országok is hasonló lépéseket tennének.

– A formális ülések mellett informális találkozókat is tartanak, mi történik ezeken?

– A soros elnökség ad otthont számos informális ülésnek Gödöllőn. Itt van lehetőség arra, hogy olyan, Magyarországnak is lényeges témákra irányítsuk a figyelmet, amik hosszú távú, stratégiai együttgondolkodást igényelnek. Ilyen például a Magyarország számára kiemelt fontosságú vízpolitika is. A legutóbbi informális ülést a Magyar Tudományos Akadémia magas szintű konferenciájával összefűzve szerveztük meg. A konferencia ajánlást fogadott el, és ez az ajánlás képezte az alapját a miniszterek közötti tárgyalásoknak. Janez Potočnik uniós környezetvédelmi biztos 2012-re hirdette meg az európai vizek jövőjéről szóló bizottsági közlemény elfogadását. A magyar elnökség célja, hogy a dossziét a tanácsi következtetések elfogadásáig juttassa el, és így fontos hozzájárulást adjon a jövő évre tervezett közleményhez.

Képviselni, de hogyan?

– Miben mérhető még a magyar elnökség sikeressége a környezetvédelem területén?

– Szintén a soros elnökség feladata, hogy az unió álláspontját képviselje a különböző nemzetközi egyezmények keretében. A lisszaboni szerződés hatályba lépése valamelyest megváltoztatta az intézmények közötti erőviszonyokat a nemzetközi képviselet tekintetében, ezért még mindig folyik a vita arról, hogy miként képviseljük az uniót. Az ENSZ környezetvédelmi programja keretében zajlik egy tárgyalássorozat a jogilag kötelező érvényű globális higanyegyezménnyel kapcsolatban, amely tavaly tavasszal kezdődött meg. Az előző elnökségek, se a spanyol, se a belga, nem tudott megállapodásra jutni abban, hogy miként képviseljék az unió álláspontját ebben a kérdésben – a magyar elnökség viszont olyan megállapodást tudott kidolgozni, amelyben végül a Bizottság és a tagállamok egyhangú álláspontra jutottak a képviselet praktikus kérdéseiben.