Szakmát tanulnak az állástalan diplomások

Túlkínálat alakult ki mára a diplomásokból a magyar munkaerőpiacon, szakmunkásokból viszont soha nem látott hiány van; az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak.

A

Workania.hu

internetes állásportál felmérése szerint a mai 20-24 éves korosztály 69 százaléka lép be a felsőoktatásba, a középiskolai diákok 80 százaléka tervezi, hogy a főiskolára, egyetemre jelentkezik. Mindez éves szinten több mint 50 ezer friss diplomást jelent - olvasható a cég MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. A portál idézi a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait, amely szerint 2010-ben 120 százalékkal több diák szerzett diplomát, mint húsz évvel ezelőtt, és nagyjából tavaly ugyanannyi szakmunkás hagyta el az iskolapadokat, mint 1990-ben. Mindez azt jelenti, hogy a "liberálisabb felsőoktatási rendszernek köszönhetően" a diplomások álláspiaca felhígult és évente 10-15-ször több diplomás kerül ki a piacra, mint amennyit a gazdaság valójában elbír - olvasható.

Ficza János

, a Workania sajtószóvivője szerint a legnagyobb probléma az, hogy sok hasonló végzettségű pályakezdő szerez diplomát. Rengeteg a közgazdász, telített a piac az értékesítés-kereskedelem területén is, és ma már a bölcsészek, jogászok is nehezen helyezkednek el, vagy kénytelenek elhagyni pályájukat. A legújabb divatszakma pedig a marketing és kommunikáció - tette hozzá a közleményben. Az évek folyamán viszont munkaerőhiány alakult ki: az IT, gépészet és pénzügy területén inkább a diplomásoknak van hely, az építő- és vendéglátóipar inkább a szakmunkásoknak kínál lehetőséget. A Workania adatbázisában megjelent álláshirdetések és önéletrajzok alapján 2008 harmadik negyedévétől folyamatosan több ember keresett állást az értékesítés és kereskedelem területén, mint ahány hirdetés volt a piacon. Ezzel szemben a gépipar területén az elmúlt egy évben az álláskeresők száma folyamatosan alacsonyabb volt az álláshirdetések számánál. Fincza János a közleményben kiemelte: a szakmunkásképzés klasszikus rendszere összeomlott, a képzések színvonala egyre alacsonyabb, az általános iskolákból pedig a tanulók inkább gimnáziumba, mint szakközépiskolába jelentkeznek, egyre kevesebb jól képzett szakmunkás kerül ki a piacra. Ma a szakmunkások találnak legkönnyebben állást, a megbecsülés azonban a fizetéseken egyelőre kevésbé látszik - hívta fel a figyelmet. Míg Németországban egy jól képzett szakember fizetése akár egy nagyvállalat középvezetőjének szintjét is eléri, addig hazánkban csak lassan emelkedik a szakmunkások bére. Az elhelyezkedni képtelen diplomás munkanélküliek szakmai képzéseken vesznek részt, hogy könnyebben állást találjanak - emelte ki Ficza János azzal, hogy a szakmunkások bére egyelőre ugyan még nem vetekszik a diplomásokéval, de a fizetésnél fontosabb, hogy a munkanélküli diplomások állást találjanak. Hozzátette: a szakmunkások bére folyamatosan növekszik, ennek köszönhetően a továbbképzések és felnőttképzések szerepe megnőtt, a néhány hetes tanfolyamok hónapokkal előre megtelnek. A Workania által működtetett

Fizetesek.hu

internetes bérfelmérés alapján egy asztalos havi átlagbére Magyarországon 123 000 forint, a szakácsoké 126 000, a kőműveseké pedig átlag 130 000 forint. Az ácsok és pékek átlag 135 000, a vízvezeték- és villanyszerelők 145 000, a hegesztők és géplakatosok pedig 150 000 forintot keresnek havonta. Közel ugyanennyit keres egy burkoló és egy esztergályos is. A főiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók átlag 282 000 forintos bére és az egyetemi diplomával rendelkezők bruttó 345 000 forintos bére ezekhez képest jelentős.