Petschnig: a Fidesz belátta, hogy váltani kell a gazdaságpolitikában
Habár nincs kimondva, új gazdaságpolitikát hirdetett meg a kormány márciusban, amit a befektetők pozitívnak ítéltek, bár rendkívül kockázatosnak tartják. Többek között erről is szólt Petschnig Mária Zita közgazdász, aki Kéri László politológussal a Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának volt vendége Szegeden.
„A gazdaságpolitikában a Fidesz belátta, hogy váltani kell, le kell váltani azt az álmot, hogy adócsökkentéssel úgy felpörgethető a magyar gazdaság, melyből az adósságállomány majd csökkenthető, illetve a költségvetési hiány is visszafogható” – jelentette ki
Petschnig Mária Zita
pénteken a Szegfű Klubban tartott sajtótájékoztatón. Ezt váltotta fel egy új gazdaságpolitika, s bár ezt nem így hirdették meg, a márciusban bejelentett Széll Kálmán-terv és az erre alapozott konvergenciaprogram már ezt tartalmazza a közgazdász szerint. Ennek középpontjában az adósság és a deficit csökkentése áll, és meghatározott egészen 2015-ig, hogy minden évben milyen mértékű kiigazításra kell sort keríteni, összességében 900 milliárdot szeretnének kivonni. „Ezt a piac kezdetben sehogy sem fogadta, a befektető- és hitelminősítők a mai napig is föltartott kézzel viszonyulnak hozzá. Nem javították az ország besorolását, a bóvli kategória fölött egy ponttal vagyunk és még a negatív kilátásokat sem törölték” – tette hozzá. Március végén volt egy pozitív fordulat, úgy ítélték meg a piacok, hogy ez egy jó terv, így erősödött a forint is. Most azonban kezdenek a befektetők megint kétségeket megfogalmazni, kockázatosnak tartják a program teljesíthetőségét. Petschnig Mária Zita ennek okát abban látja, hogy ez a program csak akkor tartható, ha minden egyes elemét pontosan és precízen megvalósítják, vagyis minden egyes fillér oda kerül, ahová a tervben meghatározták. A ráfordításokkal azonban nem kalkuláltak a közgazdász szerint, hiszen mint magyarázta, minden egyes intézkedésnek megvan a maga költsége. Ez a teljesíthetőséget kérdőjelezi meg, ezért jelentkeztek a befektetők kétségei.
A 2,4%-os GDP-növekedésnek minimum a kétszerese lenne szükséges, s nem feledkezhetünk meg arról, hogy a külső piacok belendülése nagyban hozzájárult ehhez. „Ez a húzóerő az exportot 10% fölé viszi, ugyanakkor a belső piaci fellendülés elmarad, és ebből az következik, hogy az import dinamikája nem tart lépést az exporttal” – fogalmazott a közgazdász. A Mol-részvények visszavásárlása kapcsán elmondta, hogy az IMF-fel már nem vitatkozunk. Emlékeztetett, hogy már a Bajnai-kormány idején is megpróbálták felhasználni ezt a pénzt ugyanerre a célra, de akkor még a Nemzetközi Valutalap közvetlen ellenőrzése alatt álltunk, folyamatosan hívtuk le a pénzeket. Most már nagyobb hazánk függetlensége, s egyszerűen utólag kapott tájékoztatást az IMF a pénz elhasználásáról. Petschnig Mária Zita úgy látja, vitatható, hogy a kormány miközben az adósságállomány csökkentését kommunikálja, ezzel a tranzakcióval voltaképp ezt növeli. A bruttó adósság ettől igaz nem lesz nagyobb, de a nettó növekszik, vagyis törlesztéskor lehetséges, hogy újabb hiteleket kell igénybe vennie hazánknak.
