Építőipari Nívódíjjal ismerték el a szegedi szennyvízcsatorna hálózat fejlesztéséért a Szegedi Víziközmű Működtető és Fejlesztő Zrt.-t (SZVMF) Novák Gyula vezérigazgatót a díjról és az előttük álló feladatokról, köztük a belterületi belvízelvezető rendszer kiépítéséről kérdeztük. Az Építőipari Nívódíjat az Építési Vállalkozók Országos Szakmai Szövetsége (ÉVOSZ) ítélte oda a szegedi cégnek. Novák Gyula, az SZVMF Zrt. vezérigazgatója portálunknak elmondta, hogy a beruházás tervezését, lebonyolítását és kivitelezését együttesen vizsgálta meg a szakmai szövetség. A bíráló bizottság Szegeden ellenőrizte is a beruházást, meghallgatta az SZVMF-et, s csak ezután döntöttek arról, hogy infrastrukturális területen ez a beruházás díjazásra érdemes. Szeged szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése még 2003 októberében kezdődött, és egészen 2008-ig tartott. A 25 milliárdos program garanciális javítási időszaka járt le tavaly év végén, tulajdonképpen ezt nevezhetjük a beruházás befejezésének. A városi szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésével ezt követően pályázták meg a szakmai díjat. Vannak olyan utcák még Szegeden, ahol később igényelték a lakosok a szennyvízcsatorna kiépítését, ilyen például a Detre János utca. A vezérigazgató arról tájékoztatott, hogy ott a vízvezeték már elkészült, az üzembe helyezése folyamatban van, a szennyvíz- és a belvízelvezető rendszer kiépítése van hátra. „Ehhez a fejlesztéshez is kértük a város támogatását, az illetékes bizottság döntését várjuk” – tette hozzá Novák Gyula. Habár Szegeden a csatornaberuházás jóformán befejeződött, a környező településeken pályázott a csatornarendszerek kiépítésére a víziközmű zrt. A vezérigazgatótól megtudtuk, hogy Szatymazon és Sándorfalván, illetve Bordány, Üllés, Zsombó és Forráskút esetében is pályáztak csatornaberuházásra. Most a kivitelezések támogatási szerződését írják alá az önkormányzatok, illetve a kivitelezési közbeszerzés utolsó véleményezése van hátra a minisztériumban. Novák Gyula arról tájékoztatott, hogy a közbeszerzések megjelenése a nyár folyamán várható, így az ősszel kezdődhet a tényleges kivitelezés. Sándorfalva és Szatymaz esetében, illetve a másik négy településen 2013 végére fejeződhetnek be a beruházások.
A jelen kihívása a belvízelvezető rendszer fejlesztése
„Szeged belterületi vízrendezésével foglalkozunk jelenleg, ebben a következő lépés a belvízelvezető rendszer megfelelő kiépítése. Még 2003–2004-ben készítettük el ennek a terveit, és az alapján ütemezzük a kivitelezést, ahogyan a városnak forrásai vannak e célra” – ecsetelte Novák Gyula a jelenlegi, Szegedet érintő feladatokat. Mint elmondta, Baktó teljes területén befejeződött ez a munka, és Alsóváros déli részén is kiépült a vízelvezető rendszer, akárcsak Szentmihályon. „A város költségvetésében szereplő vízügyi építési alapból finanszírozzák ezeket a munkákat. Évi 8-900 millió forintot költ a város ezekre a vizes infrastrukturális fejlesztésekre, így ebből valósítjuk meg a belvizes projekteket is” – tette hozzá a vezérigazgató. A lakosság ezekhez a beruházásokhoz is hozzájárul anyagilag, hiszen amikor a csatornázást szervezték a városban, ingatlanonként 15 ezer forint hozzájárulást határoztak meg erre a célra a csatornatársulati hozzájárulásból. „Egész Dorozsma területén tartozunk még ennek a rendszernek a kiépítésével, ott már a lakosok fizettek, illetve havi 1200 forintos részletekben most is fizetik a hozzájárulást. Hátravan még továbbá Gyálarét, Újszeged egy része, illetve Szőreg” – tette hozzá. Subasa is a problémás területek közé tartozik, Novák Gyula elmondta, hogy a csatornabizottság döntésére várnak ez ügyben is, s miután a csapadékvíz-elvezetési rendszer terveit megrendelik, utána tudják ütemezni a munkálatokat. Mint megtudtuk az SZVMF Zrt. tesz javaslatot arra, hogy mely területeken fejlesszenek, részben a problémák nagysága, illetve az alapján, hogy hol vannak lakossági befizetések.
Az állandó kérdés: „Mikor lesz kész?”
Az évi 8-900 millió forintos keret jelentős hányadát hiteltörlesztése fordították korábban. Tavaly 550, ebben az évben 352 millió forint ez az összeg, jövőre pedig 150 millió fog elmenni a szennyvízberuházás hiteltörlesztésére. „Így tulajdonképen növekszik az a pénz, amit a további belvizes projektek finanszírozására tudunk fordítani a város vízügyi építési alapjából” – magyarázta Novák Gyula. Ez az alap egyébként a városi víz- és csatornadíjaiból származik, s a vízmű által beszedett díjaknak körülbelül 30 százalékát kell fejlesztésre és rekonstrukcióra fordítania a városnak, amit körülbelül fele-fele arányban használnak fel az említett két területen. A lakosság, mivel fizetett a belvízelvezető rendszer kiépítéséért, joggal teszi fel a kérdést, hogy mikor lesz kész – ismerte el Novák Gyula. A lakossági fórumok visszatérő kérdése is a határidőkkel kapcsolatos, legutóbb például Szőregen volt terítéken ez a téma, ahol a kerékpárút építésével összefügg a belvízelvezető rendszer kiépítése. A Szerb utca, a Tigris, illetve a Levendula és Barázda utcák belvizes problémáinak megoldásáról tettek fel kérdéseket a lakosok. A terveket már elkészítették ezeken a részeken, így az a döntés született, hogy a város pályázik a Dél-alföldi Regionális Operatív Programhoz (DAOP) a projekt finanszírozására. Novák Gyula szerint év végére várható döntés, s amennyiben sikeres lesz a pályázat, jövő év elején kezdődhet a kivitelezés „Szőregen nagyon sok olyan terület van, ahol még nem épült ki egységes csapadékvíz elvezető rendszer. Mi azonban csak olyan ütemben tudunk haladni a munkával, ahogy a források rendelkezésre állnak” – magyarázta a vezérigazgató. A tervezés időszakában 5,5-6 milliárd forintra kalkulálták a belterületi belvízelvezető rendszer fejlesztésének költségeit, s ez egy hosszú távú, 8-10 éves program.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.