A politikából kiábrándultak aránya tovább fog nőni Kéri László szerint, aki a Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának volt vendége Petschnig Mária Zita közgazdásszal pénteken délután. A Szegfű Klubban tartott rendezvény előtt a politológussal arról is beszélgettünk, hogy mennyire képlékeny a magyar politikai szerkezet, a szakember szerint komoly átrendeződések is lehetnek a következő három évben. Az elfogadott új alkotmány nem annyira konkrét, hogy veszélyeztesse a magyar demokrácia jövőjét – véli Kéri László politológus. Ebből az alkotmány levezetni bármiféle diktatúrát nagyon nehéz, mert szerinte ez az alkotmány erre sem alkalmas. „Lehet, hogy lenne rá igény, mint az egykori viccben, de nincs hozzá fogadó társadalmi közeg, se nemzetközi háttér hozzá” – fogalmazott. Egyik kollégáját, Lakner Zoltánt idézte, aki „alaptörvénygyártásnak” nevezte a megalkotás menetét, amivel egyet is értett, mondván, „az alkotmányozás mégiscsak egy komoly szakmai munka”. „Mit lehet mondani arra, amikor egy hatalom deklarálja a történelmi jelentőségű, kivételes fontosságát az alkotmánynak, majd március 18-tól április 18-ig 23 munkanapot biztosít ennek a megvitatására. Azok sem veszik komolyan a saját szavukat, akik deklarálták ennek történelmi jelentőségét” – jelentette ki. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly még arról beszélt, hogy 2012 végén fogadhatják el az új alaptörvényt, s ehhez képest előre hozták idén tavaszra. A sarkalatos törvények tömegének tárgyalása azonban még előttünk van. A menetrend júniusban fog kiderülni, júliusban már néhány részlet is, s szeptembertől decemberig közel harminc törvény fog megszületni. „Ezek a törvények mind olyanok lesznek, melyek a hatalmi politikai szféra alapvető intézményeit újraszabályozzák” – mutatott rá Kéri László. Egyre többen ábrándulnak ki a politikából
A mostani felmérések szerint az emberek 53%-a elfordult a politikától, amelyhez hasonló arányra csak egyszer volt példa az elmúlt két évtizedben. Kéri László szerint ez még tovább növekedni, ezt mutatja a Fidesztől lemorzsolódó szimpatizánsok száma is az elmúlt három hónapra visszatekintve. „A megszorítások a legkevésbé sem fogják megerősíteni a Fidesz választóbázisát, és nincs hova menni. Az ellenzéki pártok átaludták ezt az egy évet, az ő vonzerejük semmivel sem növekedett, innentől kezdve hatalmas tömeg lökődik a politikai közönyt jelentők táborába” – magyarázta a tendenciát. Ebben azonban semmi meglepő sincs, az elmúlt húsz évben a kormányzó pártok mindegyike a kormányzás kezdete után egy évvel kezdte elveszteni táborát, s mindig nőtt a bizonytalanok tábora. „Ez azonban egy átmeneti állapot. Ha ez a három ellenzéki párt nem lesz képes sem külön-külön sem együtt alternatívát kínálni, akkor majd jönnek mások, át is átalakulhat a politikai paletta” – mutatott rá a politológus. Emlékeztetett, hogy az LMP is a semmiből jött, a választások évében januárban még egyetlen közvélemény-kutató sem vette komolyan. Igaz ahhoz, hogy 8%-ot érjenek el „jól jött” az MDF és az SZDSZ egyidejű összeomlása is. Kéri szerint sokkal nyitottabb a magyar politikai jövő most hazánkban, mint egy éve, hiszen a kétharmados Fidesz-győzelemkor sokan azt vizionálták, hogy „bebetonozta” magát a kormánypárt. Mára ez azonban megdőlt. „Nálunk mindig nagy volt azoknak az aránya, akik nem szeretik a mindenkori kormányt, ez a Fidesz csapdája is, azt hitték, hogy mind jobboldali szavazó, aki rájuk voksolt. Pedig egyszerűen hosszú volt nekik a baloldal nyolcéves kormányzása. Nem is volt nagyon mit szeretni azon, mert a nyolcból hét év eléggé vitatható módon ment el” – magyarázta. Árt az MSZP-nek Gyurcsány
„Jobban tenné Gyurcsány, ha békén hagyná az MSZP-t. Ha tényleg annyira fantasztikus alternatívát formál meg, és annyira tudja is, hogy mit akar, akkor hajrá, vigye! Most már van harminc ember, aki aláírta azt a nyilatkozatot, hátha lesz még másik akár háromszázezer. A baloldalnak is jobb lenne. Az elmúlt egy évet azzal töltötték el, hogy mit tegyünk Ferenccel, ő meg ezt élvezi, látszik, hogy mindig ő van a középpontban, csak ettől a baloldal nem tud észhez térni” – fejtette ki Kéri László. A baloldal megújulását gátolja mindez, ezért mindkét fél jobban járna, ha különválnának útjaik. A Bajnai-Oszkó-féle Haza és Haladás Alapítvány még kivár, ők szakpolitikai alternatívává válhatnak a későbbiekben. Kéri szerint jól is teszik, hogy nem kapkodnak, mert a pártkínálat növelésére nincs akkora szükség. Igaz, szakpolitikával nem lehet választást nyerni, mégis katalizátorként működhetnek, gondoljunk csak a 2008 novemberig 2009 elejéig a Reformszövetség is. Ők sem alakultak párttá, de előkészítették a Bajnai-kormány helyét. Az elmúlt időszak gazdasági jellemzőiről Petschnig Mária Zita közgazdásszal készített anyagunkat szombaton olvashatják.
