Az európai gazdasági kormányzásról való megállapodást szorgalmazott Martonyi

Az "európai gazdasági kormányzásról" való megállapodást szorgalmazta Martonyi János szombaton egy ausztriai fórumon.

A magyar külügyminiszter a Furth bei Göttweig mellett álló Göttweig Apátságban megrendezett Európa Fórumon nagy előrelépésként értékelte, hogy a 27 tagállamnak márciusban sikerült egyetértésre jutnia a tagállamok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolásáról szóló hat jogszabály-javaslatról. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy azokat még június végéig véglegesen jóvá kell hagyniuk az európai uniós intézményeknek. "Ha sikerül valamennyiünknek, az Európai Parlamentet is beleértve, megállapodásra jutnunk, az az integrációs folyamat egy új szakaszát jelentheti" - fogalmazott. Nem csak közös fizetőeszköze, de közös gazdaságpolitikája is lenne az EU-nak. Az ellenkező helyzet "katasztrofális üzenet" volna azok számára, akik hisznek egy közös Európában, azoknak, akik erősebb fizetőeszközt szeretnének, valamint a piacok számára is - tette hozzá. Az esetleges negatív hatások nem csak azokat a tagállamokat érintik, amelyek nehézségekkel küszködnek, hanem azokat is, amelyeknek segíteniük kell ez utóbbiaknak - mondta. A schengeni rendszer az EU egyik legnagyobb vívmánya, amelyet meg kell őrizni - jelentette ki Martonyi. Utalt arra is, hogy csak kisebb, a rendszer lényegét nem érintő módosításokat tart elképzelhetőnek. "Természetesen minden rendszer esetében szükség lehet kiigazításokra. Ha ez a helyzet áll fenn, akkor azt meg lehet vitatni" - fogalmazott. Az egyik szónok,

Robert Menasse

osztrák író vélekedésére utalva egyetértett azzal, hogy az európai uniós intézményekben megfigyelhető egyfajta "renacionalizációs" folyamat. Hozzátette azonban, hogy nézete szerint ezzel párhuzamosan az integráció "meglepő, soha nem látott fejlődése" is megfigyelhető az európai gazdasági szemeszter bevezetése és a gazdasági kormányzás felé tett lépések formájában. Utalt arra, hogy az intézményi reformok kérdése időről időre felvetődik. A vitának van létjogosultsága, ám jelentős lépéseket egy erősebb Európa felé csak úgy lehet tenni, ha előbb létrejön egy erős európai identitás - vélekedett a külügyminiszter. Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, a fórum elnöke megnyitó beszédében a konferencia szűkebb témájáról, a régiók versenyképességéről szólva méltatta a Duna-stratégiát. Emellett kitért az észak-afrikai menekülthullámra is, s hangsúlyozta, különbséget kell tenni a "segítséget és védelmet" keresők, illetve a gazdasági menekültek között. Megfogalmazása szerint "Schengen gyengítése" helyett "Schengen erősítésére" van szükség.

Johannes Hahn

az EU regionális biztosa azt hangsúlyozta a

Paul Lendvai

újságíró felvezetőivel megtartott plenáris ülésen, hogy az uniónak feladata támogatni a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődését, sokszínűségük megőrzése mellett. Elutasította azokat a vélekedéseket, amelyek szerint az új tagállamok régióinak felzárkóztatása "túl költséges". Egy egységes Európa megteremtéséhez nincs más út - mondta. Hangsúlyozta, Európának a globális versenyben büszkének kell lennie arra, hogy az emberi jogok, a szociális biztonság és más vívmányok terén az általa teremtett színvonal a mérvadó. Robert Menasse egy nemzetek feletti demokrácia megvalósítása mellett érvelt. Ennek az alapját a régiók politikai felértékelése jelenhetné a véleménye szerint. Az ismert osztrák író, esszéista felidézte: az Európai Unió alapítóinak eredeti gondolata az volt, hogy a nacionalizmus meghaladása végső soron csak a nemzetállam meghaladása révén lehetséges. A nacionalizmus azonban napjainkban újra feléled a tagállamokban - vélekedett. Bírálta, hogy míg a kormányok az Európai Tanácsban saját maguk hoznak döntéseket, a belpolitikában - mint mondta - "az EU-ra" hivatkoznak és "a nemzeti kártyát" legitimációs eszközként használják. Mindez veszélyezteti az "európai tervet" - vélekedett. Menasse szerint a probléma intézményesített, mert az Európai Tanács egyrészt nemzetek feletti szerv, ugyanakkor a nemzeti érdekek védelmezésének fórumaként működik. Az UNESCO világörökség részét képező alsó-ausztriai bencés apátságban 16. alkalommal rendezik meg a kétnapos fórumot. A rendezvényre minden évben a politikai, a gazdasági és a tudományos élet képviselőit hívják meg Ausztriából, az uniós intézményektől és más tagállamokból.