A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a szakszervezetek

A szociális párbeszéd fontosságát hangsúlyozták a munka ünnepe alkalmából a négy együtt ünneplő szakszervezet vezetői vasárnap a Városligeti majálison.

Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) és az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) közösen tartott fórumot, amelyen részt vett

Andor László

, az Európai Unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosa is. Andor hangsúlyozta: az EU gazdaságilag jobban teljesítő tagállamaiban kivétel nélkül jellemző az erős és intézményesült szociális párbeszéd. Andor László a szakszervezetek képviselői előtt tartott előadásában elmondta: az idei május elseje különleges azért, mert Ausztria és Németország megnyitja munkaerő-piacát a 2004-ben csatlakozott közép-kelet-európai tagállamok előtt. Kiemelte: a nagyobb fokú mobilitás a munkavállalók és a munkaadók számára egyaránt kedvező. Rámutatott: a gazdasági válság következményeként jelenleg körülbelül hétmillióval több munkanélküli az Európai Unióban (EU), mint három éve. A fiatal munkanélküliek száma ráadásul ennél jóval nagyobb mértékben emelkedett, jelenleg 21 százalék körüli az átlagos ifjúsági munkanélküliségi ráta az EU-ban - hívta fel a figyelmet Andor László. Elmondta: hiába bővül az európai gazdaság, a munkanélküliség szintje még épp hogy csökkenésnek indult, és egyenetlenül javul a foglalkoztatási helyzet. A nyugdíjrendszerek átalakításáról úgy vélekedett: a magasabb életkorral természetesen együtt járhat egy hosszabb aktív munkavállalói kor is, vagyis a nyugdíjba vonulás időpontjának kitolása. Ugyanakkor kiemelte, hogy ez csak akkor lehet pozitív stratégia, ha különböző politikákkal "megtámogatják". Az Európai Bizottság ezért 2012-ben indítja aktív időskor című kampányát, amelynek középpontjában a munkahelyi egészségvédelmet, valamint az idősek képzését támogató politikák állnak.

Borsik János

, az ASZSZ elnöke a fórumon hangsúlyozta: a magyar kormány tagadja az autonóm szociális párbeszédet, és "katasztrofális" javaslatokat fogalmazott meg a Munka törvénykönyvének módosítása kapcsán. Andor László ismertette: az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikai dokumentumaiban a rugalmasság és a biztonság összekapcsolása áll a középpontban, és tagállami szinten is olyan intézkedésekre van szükség, amelyek nemcsak a rugalmasságot, hanem a foglalkoztatás biztonságát is előtérbe helyezik.

Pataky Péter

, az MSZOSZ elnöke ezzel kapcsolatban kiemelte: a magyar munkaerő-piacon a munkáltatók és a kormány láthatóan úgy véli, hogy a rugalmasság nem a munkapiacra, hanem az egyes munkavállalók foglalkoztatására vonatkozik, ez pedig nagy különbség, mert kiszolgáltatottá teszi a munkavállalókat. Kérdésként megfogalmazta azt is, hogy a bizottság hogyan viszonyul ahhoz, ha egy tagállam "mindenféle párbeszéd nélkül" nyújtja be Brüsszelnek a konvergenciaprogramot. Andor László válaszában emlékeztetett: most zajlik az első európai szemeszter, vagyis a tagállamok elküldik konvergenciaprogramjaikat, majd az EB és az Európai Tanács országspecifikus ajánlásokat tesz. A konvergeciaprogram benyújtása tehát egy köztes állomás, a végső szót az európai intézmények mondják ki. Ha egy javaslat a bizottság álláspontja szerint nem kellően megalapozott - nem volt érdekegyeztetés és hatásvizsgálat -, akkor az "kérdéseket fogalmazhat meg az egész koncepció realitása, fenntarthatósága szempontjából - fogalmazott Andor László.

Varga László

, a közszolgálati szakszervezeteket tömörítő SZEF elnöke pozitívumnak nevezte, hogy az EU2020 stratégia kiemelten kezeli az európai munkavállalók foglalkoztathatóságának javítását. Az elnök ugyanakkor kifogásolta a közszolgálati munkajog magyarországi átalakítását, példaként említve az indoklás nélküli felmondás bevezetését, illetve annak köztisztviselőkre való kiterjesztését.

Kuti László

, az ÉSZT elnöke a kutatás-fejlesztés fontosságát emelte ki, amely szerinte befektetés az egységes európai gazdaságba.