Soltész Miklós: Napi 6,5 milliárdot fizetünk államadósság címén

A Dugonics téren található Katolikus Ház keddi avatóünnepségének díszvendége volt Soltész Miklós szociális-, család- és ifjúságért felelős államtitkár, akivel a program után beszélgettünk családról, szociálpolitikáról, népességfogyásról, a fogyatékkal élők ellátására fordítandó uniós támogatásról, az ország életét megkeserítő, hatalmas államadósságról, amely naponta 6,5 milliárd forintba kerül.

– Rohamosan csökken a lakosság száma, milyen intézkedéseket tesz a kormány ennek megfékezésére?

– A kormány és az országgyűlés ez irányú erőfeszítéseihez csatlakoztak az egyházak és a civil szervezetek is. A demográfiai helyzet javítását két tényező segítheti elő: az egyik a lelki, a másik a hatósági és az ehhez kapcsolódó anyagi támogatás. Ha a társadalom támogatja a családokat és elfogadja, hogy ez a legjobb együttélési forma, az fontos és jó üzenet. Lényeges az is, mennyi gyerek születik átlagosan, ahhoz képest eggyel többet szeretnének igazából vállalni a fiatalok. Ez azt üzeni a társadalomnak, hogy megvan az akarat és a szeretet is a gyermekvállalás irányában. Az anyagi oldal az a kiszámíthatóság, amit az elmúlt 8 éves szocialista kormányzás alatt nem tapasztalhattunk, sőt ennek az ellenkezője igaz. Ha túlzottan rángatják a családtámogatási rendszereket, akkor annak az lesz a következménye, hogy a fiatalok nem mernek házasodni és családot alapítani. Az elmúlt 9 hónapban a következő lépéseket tettük meg: először is otthonukban próbáltuk megerősíteni azokat a családokat, amelyek veszélyeztetve voltak a devizahitelek miatt. Előre kezelni a problémát még mindig olcsóbb és egyszerűbb, mint később, amikor már szétestek a családok. A családi támogatási rendszeren belül teljesen jogos, ha valaki egy, kettő vagy több gyereket nevel, nem kell annyi adót fizetnie, mint egy egyedül élőnek. Lépéseink másik üzenete, hogy fontos az édesanyák számára az együttlét a gyermekkel. Úgy tudtunk segíteni, hogy 3 évre visszaemeltük a gyest (visszamenőlegesen is). Az anyák fele úgy vélekedik, a gyerekvállalás (a csemete bizonyos kora után) nem akadálya a munkavállalásnak. Ezért hoztuk azt a döntést, hogy a cégek, vállalkozások, amelyek legalább 2 ilyen anyukát foglalkoztatnak, nem 27, hanem 20 százalékos járulékot fizetnek utánuk. A skandináv országok és a Benelux-államok példái is mutatják, hogy ilyen esetben több gyermeket is mernek vállalni.

– A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2011-et a család évének nyilvánította. Magyarország az EU soros elnökeként mit tesz a család évének európai elfogadtatásáért?

– Európának fel kell ismernie, ha gazdaságilag versenyképes akar maradni és fenn akarja tartani a meglevő népjóléti rendszert, akkor bizony számolnia kell azon kihívásokkal is, amelyek a demográfiai változások következtében előállhatnak (csökkenő népesség, öregedő társadalom). Mindez nagy feszültségeket okozhat, az európai gazdaság versenyképessége forog kockán. A veszélyeket azok is felismerik, akik nem feltétlen hívei a gyermekvállalásnak. EU-elnökségünk során éppen ezért a női esélyegyenlőséget, a gyermekvédelmet, a családot, a fogyatékkal élők problémáit helyezzük a középpontba. Mindezek nélkül Európa nem lehet erős, de ha megerősítjük a családokat, azzá válhat. Sok támogatást kaptunk nagy és velünk azonos méretű nemzetek politikusaitól, civil szervezetektől, a tudományos élet szereplőitől, hogy folytassuk tovább, hiszen többeknél ez a gondolkodás nem divat, vagy azt mondják, divatjamúlt.

– Ha most nem sikerül az alaptörvénybe foglalni a gyerekek után járó szavazati jogot, később megpróbálják újra?

– A közel 1 millió embertől visszaküldött válaszok nagyon nagy többsége azt mondta, ők nem ebben látják a gyermekvállalás szerepét és fontosságát. Mi ezt tiszteletben tartjuk.

– A családi életre, a gyermekvállalásra való felkészülésnek részévé kellene válnia az iskolai oktatásnak. Vannak-e konkrét elképzelések erre vonatkozóan?

– Semmiképpen nem külön óraként, mert azt nehezen lehetne beilleszteni a tantárgyi keretek közé. A múltbeli tapasztalatok alapján tudjuk, hogy az osztályfőnöki órán tartott szexuális felvilágosítást a fiatalok nem veszik komolyan, megmosolyogják. Az a segítség, ha olyan problémákat, dilemmákat tárunk eléjük, amelyeket a családalapítás, -tervezés, gyermekvállalás felvet, s ez megoldható pl. biológia, kémia, földrajz stb. keretében. Akár a matematika is alkalmas lehet, ha belegondolunk, hány tízezer család kerül csak azért bajba, mert nem tudták kiszámolni, hogy a hitelfelvétel milyen következményekkel jár. Ezt nyilván meg is lehetne előzni.

– A gyilkosságig fajuló családi erőszak az utóbbi időben szinte havi rendszerességgel szerepel a híradásokban. Ez minek tudható be?

– Eleve nem szeretem ezt a szót. Az elmúlt 2 évben sikerült, még az előző kormány képviselőjével közösen kivenni a törvényből: a családon belüli erőszak helyett közösségen belüli vagy otthoni erőszakról beszélünk.

– Attól még a gyilkosság gyilkosság marad.

– Igen, de a párok jó része nem is a hagyományos családban él. A család intézményét, alapjait nem szabad ilyen szavakkal rombolni, hiszen a bűnt sem mindig ott követik el. Másrészt a médiából sugallt erőszak, amely már sokszor a rajzfilmekben, reklámokban, filmekben is megjelenik, leképződik az óvodákban, iskolákban. Ez mindazok felelőssége, akik fő műsoridőben – akár gyerekeknek, akár fiataloknak – bemutatják. A minta, a példa ragadós az emberek számára, a negatív is.

– Uniós pénzből 18 milliárd forint jut a fogyatékkal élők ellátására. Mire fordítják ezt a hatalmas összeget?

– A gyermekvédelmi intézményekre, a fogyatékossággal élők gondozóintézményeire, ill. az idősotthonokban élők segítségére fordítjuk ezt a pénzt, ami számunkra duplán öröm, mert 12,5 milliárdról sikerült feltornáznunk az utóbbi fél évben 18 milliárdra a támogatást, másrészt azért, mert a legrászorultabbak, a legelesettebbek kerülhetnek ezáltal jobb életkörülmények közé, és nemcsak ők, hanem az őket gondozók is. Tudjuk, nagyon nehéz körülmények között dolgoznak az ápolók, a szociális munkások, bérük jóval alacsonyabb az országos átlagnál. A fő cél egyrészt a gyermekvédelmi intézményekben a felújítás, a fogyatékos intézményekben közel 6 milliárd forintért az ún. kitagolás, ami 3 szintű lesz. Lesznek gondozási centrumok, maximum 50 főt ápolhatnak/gondozhatnak ott. Ezek lesznek azon kisebb lakóegységeknek is a központjai, nappali intézményei, ahova 8-12 fős lakócentrumból érkeznek fogyatékossággal élő emberek, vagy még kisebb lakásotthonokból, ahol 4-6 fős intézményeket fogunk támogatni. A kitagolás lényege: attól függ, milyen fogyatékossággal él valaki, ha önálló életvitelre képes, akkor nyilván kisebb otthonokba, ha kevésbé, akkor a közepesbe, a súlyos fogyatékkal élők pedig az ún. lakócentrumokba kerülnek.

– Szeged vonatkozásában Botka László polgármester 80-100 millió forintos elvonásról beszélt a szociális szférában.

– Nem tudom, hiszen a szociális normatívák nem csökkentek úgy, mint az elmúlt 3 évben, a szocialista kormányzás idején. Megtartottuk a 2010-es szintet, sőt visszaállítottuk a szocialisták által megszüntetett gáz- és távhő-támogatást, amely a legszegényebbek, a legrászorultabbak számára biztosít olyan lehetőséget, hogy ne emelkedjen nekik túlzott mértékben a távhő ára, amit egyébként a város határoz meg. A legkisebb gázfogyasztóknál, az 1200 köbméter alattiaknál, illetve a 3 vagy több gyermeket nevelők esetében még magasabb fogyasztásnál sem emelkedik a gáz ára, maximum 1 százalékkal. Nagyon nehéz gazdasági helyzetben van az ország. Amikor azt kérdezte, hogy a 18 milliárdból mire jut, hadd hasonlítsam ezt az összeget ahhoz a megdöbbentő számhoz, hogy naponta 6,5 milliárdot fizetünk vissza államadóssági teherként. Ez azt jelenti, hogy e nagyszerű beruházási sorozat, amilyen nem volt az utóbbi évtizedben, annak a költségét tulajdonképpen 3 nap alatt vissza kell fizetni adósságteherként. Igazából ez az, ami nemcsak a kormányt, az országgyűlést, hanem az egész országot nagymértékben terheli. A családi pótlék, amit a családoknak a gyermekvállalásra és a gyerekek nevelésére ad a kormány, az 350 milliárd forintot tesz ki. Ezt kb. 2 hónap alatt fizetjük vissza adósságteherként. Magyarán, ha nem lennénk így eladósodva, 2 hónap adósságterhéből nyugodtan még 1 éves családi pótlékot tehetnénk hozzá a mostanihoz, és könnyíthetnénk meg a családok terheit. Ezért kell megtalálni minden területen a munkalehetőséget, és előbb-utóbb, biztos vagyok benne, hogy ez a változás, ami nem a szociális segélyezésre épít, hanem sokkal inkább a munkára, ki fogja mozdítani az országot ebből a helyzetből.