Schmitt Pál köztársasági elnök szerint Magyarország előtt még hosszú út áll, de ehhez erőt ad, hogy az első legfontosabb lépést már megtette az új alaptörvény elfogadásával. Az államfő beszédét a Szegedi Nemzeti Színházban is megrendezett nemzeti gálaesten élőben követhette a nézőközönség. Az államfő a budapesti Művészetek Palotájában a jövőre életbe lépő alkotmány tiszteletére rendezett ünnepségen - ahol megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, valamint több közjogi méltóság, kormánytag, püspök és nagykövet, illetve a közélet, a kultúra és a sport számos képviselője - felszólalva hangsúlyozta: az alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. Húsvéti alkotmány, amely Magyarország feltámadásának alapja és záloga - húzta alá. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az új alaptörvény által meghatározott keretet a sarkalatos törvények tölthetik meg tartalommal, amelyek megalkotása, mint mondta, nem kevésbé embert próbáló, elhivatott munkát kíván. Schmitt Pál szerint az ünnepek között vannak egyszeriek és ismétlődőek, de úgy fogalmazott, "ha jól végeztük a dolgunkat, ez a nap nem marad egyszeri (...) jövő ilyenkorra és mind a következő évtizedekben lesz okunk ünnepelni április 25-én, és a mai egyszeri büszkeségünkből nemzetünk életét meghatározó esemény válhat". "A rendszerváltáskor mindannyian úgy gondoltuk, hogy le kell zárnunk egy súlyos terhekben teli XX. századot (...) azonban az alkotmányunkban mindvégig maradt egy szám, az 1949-es, ami máig kísértett bennünket, nem összekötött, hanem elválasztott" - fejtette ki az államfő. Hozzátette: az új alaptörvény elején már a 2011-es szám lesz olvasható, vagyis a "történelem ma visszazökken eredeti kerékvágásába, véget ért az átmenetiség érzése". Az új alaptörvényre utalva kijelentette: "valljuk, hogy a nemzeti lét alapja az emberi méltóság; valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet; összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet. Schmitt Pál szerint az új kezdet jele, hogy ma együtt örülnek a határon túli nemzetrészek is, a fővárossal együtt ugyanis kilenc magyarországi városban és Kolozsváron tartanak gálaesteket. Az államfő megjegyezte, hogy az új alaptörvény a nemzeti összetartozás becses okmánya is. Ez az összetartozás pedig "Szent István bölcs gondolata szerint attól erős, hogy sokszínű és soknyelvű" - fűzte hozzá. Schmitt Pál beszéde végén mindenkinek köszönetet mondott, aki részt vett az alaptörvény megalkotásában, majd áldott húsvétot kívánt mindenkinek. "Legyen szabadság, béke és egyetértés" - zárta beszédét. A fővárosi eseménnyel egy időben Miskolcon, Debrecenben, Szegeden, Pécsen, Szombathelyen, Győrben, valamint Békéscsabán, Kecskeméten, illetve Kolozsváron is gálaesteket tartanak, ahol szintén figyelemmel kísérhették az államfő közmédiumok által közvetített beszédét. Az ünnepi rendezvények első részében mind a tíz helyszínen Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusával indították a műsort, míg az estek második része helyszínenként eltérő lesz. A Művészetek Palotájából a Magyar Televízió, a Kolozsvári Magyar Operaházból pedig a Duna Televízió közvetíti élőben a gálát. A kormány korábban összesen 135 millió forint átcsoportosítását rendelte el az új alaptörvény megünneplésére, illetve az egyéb kommunikációs feladatok ellátására. Szeged is ünnepelt
A Szegedi Nemzeti Színházban a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kulturális Államtitkársága és a Csongrád Megyei Önkormányzat szervezésében került sor a Szegedi Szimfonikus Zenekar hangversenyére, melyet Magyar Anna, a megyei közgyűlés elnöke nyitott meg. Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusát Pál Tamás vezényelte, közreműködött Vadász Dániel és a Vaszy Viktor Kórus. Az est második felében Liszt Ferenc Les Préludes, majd a II. Magyar rapszódia című darabjai hangzottak fel Gyüdi Sándor főigazgató vezényletével. A rendezvényen számos ismert helyi politikus, közéleti személyiség, orvosok, egyetemi tanárok tanárok vettek részt.
