Az államfő ellátta kézjegyével az új alaptörvényt

Schmitt Pál hétfő délben ellátta kézjegyével Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jével lép életbe – tájékoztat a Magyar Nemzet Online.

Az államfő a Sándor-palotában írta alá hazánk új alaptörvényét, amelyet egy héttel ezelőtt fogadott el a parlament 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással. „Akár Istenben, akár a sorsban hiszünk körülöttünk ilyenkor minden az újjászületésről szól” – hangsúlyozta beszédében Schmitt Pál. Véleménye szerint idén nemcsak a természet, hanem a legfontosabb törvényünk is megújult. „20 évvel a rendszerváltás után most élni tudtunk a történelmi lehetősséggel. Mindannyiunk közös ügye az új alaptörvény, egyszerre magyar, korszerű és európai” – tette hozzá. Schmitt szerint erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben lévő szabadságjogok az európai jogi chartára épülnek. „A jog csak a jobb élet esélyét adhatja meg, rajtunk áll milyen sorsot építünk” – fogalmazott a köztársasági elnök. „Mi magyarok nem csak a törvény előtt vagyunk egyenlőek, hanem annak szellemében a kötelességek terén is. Mindenki számít, együtt vagyunk erősek” – jelentette ki Schmitt Pál. Szent István Intelmek című műve alapján így figyelmeztet: el kell vetnünk a gőgöt, alázatosnak kell lennünk. „Legyen béke, szabadság és egyetértés! Adja Isten, hogy így legyen!” – zárta Magyarország új alaptörvényének aláírását követő beszédét Schmitt Pál államfő. Az egy hete elfogadott alaptörvényt a fővárosban, nyolc vidéki helyszínen – például Szegeden is – , illetve Kolozsváron is egy időben kezdődő gálaestekkel köszöntik. Az új alaptörvény alapján 30 sarkalatos, azaz kétharmados többségű törvényt kell elfogadnia vagy módosítania a parlamentnek. A jövőben sarkalatos törvény rendelkezik majd a közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályairól, a nemzeti vagyon megőrzéséről, valamint a családok védelméről. Továbbra is kétharmados törvény tartalmazza majd a választójog részletszabályait, a pártok működését és gazdálkodását, és a sajtószabadságot is. A bírósági, ügyészségi szervezetről és az Alkotmánybíróságról változatlanul minősített többséget igénylő törvény rendelkezik majd. Változás lesz abban, hogy a Magyar Nemzeti Bankról és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló jogszabály is kétharmados lesz, valamint a címer és a zászló használatának részletes szabályai mellett az állami kitüntetéseket is sarkalatos törvény határozza meg.

(Forrás: MNO, hírTV, MTI)