Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Nyugat-balkáni országok európai integrációja – a civilek is besegítenek

Nyugat-balkáni országok európai integrációja – a civilek is besegítenek

2011. április 7., csütörtök
Nyugat-balkáni országok európai integrációja – a civilek is besegítenek
Több mint húsz civil szervezetet – köztük szegedit is – bevontak abba a kétéves nemzetközi programba, melynek zárókonferenciáját a boszniai Mosztárban tartották. A Regionális Partnerségek az Interkulturális Együttműködésért címet viselő program résztvevői megismerkedhettek többek között a szegedi kisebbségi önkormányzatok működési elvével és jellemzőivel, illetve arról is tanácskoztak, hogy az európai integráció kapcsán milyen közös feladatok hárulnak az önkormányzatokra és a civil szférára. A kétéves együttműködési projekt – melynek fő kedvezményezettje Szabadka városa – egyik legfőbb célja, hogy az uniós és a nyugat-balkáni civil szervezetek jó partnerséget alakítsanak ki egymással és a helyi hatóságokkal. Ápolni kívánják továbbá a párbeszédet a multikulturális helyi közösségek döntéshozói között, s segíteni a tapasztalatcserét.
A Helyi Demokrácia Ügynökségeinek Szövetségét (ALDA) 1999-ben azzal a céllal hozták létre, hogy az 1993-tól működő ügynökségeket egy fedél alá hozza és irányítsa. Az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságainak Kongresszusa a szerbiai Szabadkán alapította meg első ügynökségét. A balkáni háborús konfliktus lezárultával az ALDA a demokratikus reformokra összpontosított, külön hangsúlyt fektetve a közösségek közötti toleráns és bizalomalapú viszonyokra. A volt Jugoszlávia négy országában egy tucat ügynökséget működtetnek, összesen 25 országban működnek együtt 150 partnerükkel. Az ALDA egy kísérleti programból mára az egyik legfontosabb európai hálózattá vált, mely a helyi demokráciákat fejleszti decentralizált, nemzetközi programok révén.
A szabadkai önkormányzat a legaktívabb Szerbián belül a határon túli kapcsolatok terén, például Horvátországgal és Magyarországgal is több közös pályázatuk volt – tudtuk meg Damjanovic-Parac Stankától, a Szabadkai Helyi Demokrácia Ügynöksége igazgatójától. „Örülök, hogy sikerült Szegedet is bevonni ebbe a regionális találkozósorozatba, s így az ottani kisebbségeket is megszólítottuk. Fő napirendünk az európai integráció volt, így külön jelentősége van annak, hogy olyan szervezetekkel is együttműködhetünk, akik uniós országból érkeztek. Az ő tapasztalataikat is felhasználhatjuk a jövőben, s remélem, hogy a magyar uniós elnökség után is megőrizzük jó kapcsolatunkat az önkormányzatokkal és civilekkel” – mondta el portálunknak a szervező. Damjanovic-Parac Stanka tapasztalatai szerint a horvátok a legaktívabbak a civil szerveződések terén, de természetesen Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában is működnek szép számmal. „Eleget teszünk az uniós elvárásoknak, s az önkormányzatok bevonnak minket a napi politikai tevékenységbe is. Munkánkban fontos elem, hogy az önkormányzatok számára meghatározzuk azokat a feladatokat, melyekkel az EU-s elvárásoknak is megfelelnek, illetve természetesen tolmácsoljuk a lakosság kéréseit, észrevételeit” – részletezte működésüket. A szabadkai Helyi Demokrácia Ügynöksége igazgatója úgy látja, hogy munkájuk különösen fontos az önkormányzatoknak is, hiszen olyan területen működnek, ahol az etnikai összetűzések nemrég még mindennaposak voltak.

Utat mutatni a civil szervezeteknek

Kelet-Európa más országaiban ismeretlen a kisebbségi önkormányzatok léte és működése, ezt ismertette a konferencia résztvevőivel Kohári Nándor fideszes önkormányzati képviselő. Ehhez a speciális jogi formához Szegeden a Nemzetiségi Ház is társul. Az önkormányzati segítséggel működtetett intézmény segíti a kisebbségek és civil szervezetek munkáját, így például kultúrájuk ápolását is. Kohári szerint a konferencia a tapasztalatcserén túl kulturális, idegenforgalmi és akár gazdasági együttműködések létrejöttét is segítette. „Megismertük a Helyi Demokrácia Ügynökségek működését, s tartalmasak voltak azok az előadások is, melyek a különböző nemzetiségek együttéléséről szóltak” – fogalmazott a KDNP-s Haág Zalán. A háború máig látható nyomaival kapcsolatban megjegyezte: „Sok idő eltelt, de annyi nem, hogy ennek a lelkekben ne legyen nyoma”. Marjanovic Dusán, a Szegedi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke portálunknak elmondta, hogy a Jugoszláv utódállamokban működő civil szervezetek számára nagyon fontos, hogy lássák az utat, hogy miként juthatnak el az unióba, mik azok az elvárások és követelmények, amikhez tartaniuk kell magukat. Marjanovic Dusán a konferencián résztvevőknek bemutatta a Szegeden immár kilenc éve működő horvát kisebbségi önkormányzat működését, és szólt a Dugonics András Horvát-Magyar Kulturális Közhasznú Egyesület munkájáról is, melyet 2004-ben részben azért hoztak létre, mert számos olyan kiírással találkoztak, melyre önkormányzat nem pályázhatott, csak civil szervezet. „Beleértünk abba a helyzetbe, hogy interkulturálissá váljunk. Nem az a lényege az együttélésnek, hogy lássuk és érezzük egymás jelenlétét, hanem az, ismerjük ezeket. Olyan jövőbe kell, hogy lépjünk, ahol nem bemutatni kell a más nemzetiségeket, hanem ismerni” – foglalta össze Marjanovic Dusán a kétnapos tanácskozás számára legfontosabb elemét. Szabadka és Eszék után a mosztári konferencián is megfogalmazódott az az elképzelés, hogy civil szervezeti szakemberekből és helyi önkormányzati tisztségviselőkből álló csapatokat alakítsanak, akik munkájukkal segíthetik a nyugat-balkáni országok uniós integrációját.
Marjanovic Dusán Regionális Partnerségek az Interkulturális Együttműködésért Kohári Nándor Haág Zalán Mosztár kisebbségi önkormányzat Szabadkai Helyi Demokrácia Ügynöksége

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo