Az LMP aggódik: Jogállam helyett pártállam?

Jogállami helyett pártállami közigazgatást épít ki a Fidesz, állítja Kaltenbach Jenő, az LMP fővárosi frakcióvezetője, aki stílszerűen a szegedi Megyeháza előtt tartott sajtótájékoztatót, ahol a január elsején felállott kormányhivatal is működik.

Kaltenbach

a kormányhivatali rendszert bírálta, amely csak látszólag tűnik ügyfélbarát szervezetrendszernek, valójában a közigazgatás alsóbb rétegeinek a megszállásával egyenlő. Pártkatonákat, komisszárokat állítottak az élükre, ami inkább az 50-es évek stílusát juttatja az eszünkbe. Egy jogállami közigazgatás politikától függetlenül, csak a törvényeknek és az alkotmánynak alárendelve kell hogy működjön. Azzal, hogy összekeveredik a politikai funkció a közigazgatásival, az imént említett feltétel nyilván nem valósulhat meg. Ami ennél is rosszabb, a köztisztviselők, illetve kormánytisztviselők így direkt irányítás alá kerülnek. A tisztességes köztisztviselői státusnak az az egyik eleme, hogy függetlenségét megőrizhesse, hogy ne függjön a mindenkori politikai pártoktól, kormányoktól. A törvényt úgy változtatták meg, hogy bárki, bármikor indoklás nélkül kirúgható, így a köztisztviselők egzisztenciálisan teljesen függővé váltak a mindennapi kurzustól. Ezzel a lépéssel a jogállami közigazgatáson esett csúnya folt, véli Kaltenbach. A közigazgatást kívülről ellenőrző rendszerek - mint amilyen a bíróság, az alkotmánybíróság, a média - visszaszorításával a külső kontroll is gyengül vagy teljesen megszűnik. Az alkotmánybíróság hatáskörét megnyirbálták, ezt az új alkotmány szövege is tükrözi, a bíróságok esetében pedig éppen most folyik egy elég nagy botrányt kavaró ügy, amely a bíróságokra gyakorolt nyomásként érzékelhető. A médiatörvény egyáltalán nem kedvez a tényfeltáró újságírásnak, főleg a kritikus médiának nem, amelynek éppen az lenne a dolga, hogy a közügyeket a polgárok szempontjából ellenőrzés alatt tartsa. Kaltenbach szerint a centralizáció az utolsó szög a koporsóban. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz, úgy tűnik, szakít az önkormányzatiság gondolatával. Az alkotmánykoncepcióban helyi hatalom gyakorlásáról van szó, és a fejezet címe is ez. Növekszik az önkormányzatok ellenőrzésének intenzitása, bizonyos döntéseket csak felsőbb jóváhagyással hozhatnak meg, s a kiszivárgott információk alapján, a kistelepülések esetében az önkormányzatiság megszüntetését tervezik. Az eddigi alkotmány úgy rendelkezik, hogy az önkormányzás joga a helyi választópolgárok közösségét megillető kollektív alapjog. Ez teljesen hiányzik az új alkotmányból, magyarán, az önkormányzatok legrosszabb esetben egy kormányzat helybeli végrehajtó szervévé degradálódnak. Kaltenbach figyelmeztetett arra, hogy súlyos veszélyekkel és következményekkel jár, ha mindezt szó nélkül hagyjuk. Az LMP természetesen nem ért egyet ezekkel a változtatásokkal és azt szeretnék, ha továbbra is megmaradna a jogállami közigazgatás. Azt javasolják, szűnjön meg a funkciók végtelensége nemcsak az alkotmánybírák és a köztisztviselők, hanem az örökös polgármestereket, főispánokat, minisztereket esetében is. Korlátozni kell az említett funkciókat, mert különben helyi oligarchák alakulhatnak ki, ami nagy veszélyt jelent a demokrácia számára. Újságírói kérdésre válaszolva Kaltenbach megerősítette, nem kívánnak részt venni az alkotmányozásban, mert ezzel legitimálnák ezt a folyamatot, „biodíszlet” viszont nem szeretnének lenni. Akik hajlandóak voltak statiszta szerepet vállalni a színjátékban, semmit az égvilágon nem értek el.

Szili Katalin

egyetlen javaslata még csak a Tisztelt Ház elé sem került, ugyanez vonatkozik a Jobbikra is. Egyetlen díszítőelemet fogadott el a Fidesz többsége, egy volt LMP-s javaslatát, ami a lényeget egyáltalán nem érinti. Ez is igazolja, véli a frakcióvezető, hogy jól döntöttek, amikor a távolmaradás mellett voksoltak.