Szervezett betelepítés fenyegeti a Vajdaságot

A Magyar Remény Mozgalom (MRM) ismételten figyelmeztet, hogy a vajdasági települések egy része nagy veszélyben van – olvasható a Vajdaság Ma hírportálon. Jelen időben egyszerre aktuális kérdés az utóbbi időben megromló közbiztonsági helyzet és az Európai Unióból kitoloncolt és kitoloncolásra váró szerb állampolgárok ,,hazaköltöztetésének” folyamatai.

A délvidéki magyarok által lakott településekről folyamatosan érkeznek az információk, miszerint idegen, Koszovóról elszármazott családok költöznek be a különböző ingatlanügynökségek által előre felvásárolt házakba. Olyan hírek is napvilágot láttak, melyek szerint ezeket a családokat és ingatlanügynökségeket maga a szerb állam bízta meg ezzel a feladattal, és pénzeli őket! Ha pedig ez így van, akkor ez a települések nemzetiségi arányainak erőszakos megváltoztatására tett újabb kísérlet, amelyet az alkotmány is tilt! A Vajdaság Ma szerint Martonoson már a lakosság legalább 5 százalékát alkotják az újonnan érkezők, és folyamatosak a beilleszkedési problémák, ami nem csoda, hiszen kitoloncolásuk egyik oka is éppen ebben rejlik. Sőt, újabb várható betelepülőkről érkezett hír, akik már saját papot (!) is hoznának magukkal. Péterréve egy temerini ingatlanügynökség hirdetéseivel van tele, akik az üresen álló házakat akarják felvásárolni. Ez az ügynökség már sikeresen közvetített EU-ból kitoloncolt telepeseket a faluba. Mivel már nem lehet takargatni azt a tényt, hogy a betelepülők érkezése folyamatos, az is elmondható, hogy azok a települések vannak elsősorban veszélyben, ahol az ingatlanárak alacsonyak. És sajnos, ez a jelző elsősorban a délvidéki magyarok által lakott falvakra és városokra igaz. Szilárd véleményük, hogy az EU-ból kitoloncolt és kitoloncolásra váró személyeket oda kell visszatelepíteni, ahonnan elvándoroltak, ha pedig ez nem lehetséges, akkor a legközelebbi erre alkalmas községbe! Csantavéren és Bácskossuthfalván olyan bűnözői életmódra berendezkedett kisebbségek tartják rettegésben a falvakat, amelyek ellen a rendőrség nem képes vagy nem akar megfelelőképpen fellépni. A kisebb és néha nagyobb értékű lopások már mindennapossá váltak. A polgárok egyre dühösebbek, joggal, hiszen őket és értékeiket az állam nem védi meg. A két helyi közösség vezetősége biztonsági cégeket akar felbérelni, és háztartásonként 200-250 dinár ,,védelmi pénzt” akar behajtani a családoktól. Cserébe pedig kb. tízezer lakosra kapnának éjszakánként két (!) biztonsági személyt, akik ,,őriznék” a közbiztonságot. Kelebiáról, Kisoroszról, Bajmokról, Palicsról, Gombosról, Horgosról is aggasztó hírek érkeztek, de a sort még lehetne folytatni. Az MRM ismét hangsúlyozza, hogy a lakosság nem köteles fizetni a saját biztonságáért. Vagyis, ha a rendőrség nem képes megfelelő módon ellátni a feladatát, akkor teret kell engedni a civil, társadalmi kezdeményezéseknek, önszerveződéseknek. Az MRM a közbiztonsági helyzet javítását a polgárőrség és a mezőőrség minden településen való bevezetésében, a büntetőjogi törvény módosításában és a lakossági összefogásban látja. A nyilvánosság további tájékoztatása és alternatív megoldások felvázolása mellett a mozgalom konkrét lépések megtételét is tervezi ezen a téren.