Szabó Ferenc reagál a környezetgazdálkodási kft. ügyében

A hír:

A Nemzeti Nyomozó Irodát kérte fel az átvilágító bizottság, hogy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nél folytasson vizsgálatot, mert a testület határozata szerint a cég gazdálkodásának vizsgálata során komolyan felmerült a számviteli és egyéb törvények megsértése is. A bizottság további tételes vizsgálatokat rendel el a cégnél. A Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. gazdálkodásáról szóló jelentést tárgyalta meg zárt ülésen a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság és határozatot hozott, hogy bejelentéssel él a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) felé, kérik a nyomozó szervet, hogy ha kell rendeljen el nyomozást, mert a testület megállapítása szerint erős a gyanúja annak, hogy visszaélések történtek a környezetgazdálkodásnál. A testület továbbá elrendelte a cég elmúlt három évének tételes átvizsgálását a számlák befogadásának és a közbeszerzések lefolytatásának tekintetében. A bizottság állítása szerint az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló cégnél az elmúlt évek során gyakorlattá vált, hogy a társaság különféle beosztású vezető tisztségviselői a saját, vagy rokonaik tulajdonában álló cégek útján munkakörükbe tartozó, kézzel fogható eredménnyel nem járó gazdasági tevékenységeket végeztek.

Az eljárás:

Az állítólagos visszaéléseket felsoroló átvilágítási anyagot

a 91.546-13/2010 (XII.20.) GPÁIB sz. határozat ellenére

a mai napig nem kézbesítették az érintettek részére, annak tartalma pontosan nem ismert, így az észrevételek, védekezések, tények és bizonyítékok előterjesztésére a gyanúba hozott személyeknek semmilyen módja nem volt. A határozat 8 napos észrevételezési határidőt írt elő azzal, hogy az érintettek véleményét a szakvéleményben szerepeltetni kell. Egy jogállamban a vádirat vagy keresetlevél, vagy bármely olyan irat amellyel szemben ellenvéleménynek van helye a másik fél részére ismertetendő, a másik - gyanúba hozott fél - nyilatkoztatása nem mellőzhető, elkerülendő a hamis vádat, a jóhírnév sérelmét. A mai napon a bizottság ülésén megjelent a cég két vezetője – köztük a korábbi ügyvezető -, hogy nyilatkozatot tudjon tenni, a kérdésekre válaszolni tudjon,

a bizottsági ülésről azonban kizavarták őket, nyilatkozatot szóban sem tehettek.

A gazdasági környezet:

Előzményként fontos megemlíteni azt, hogy 2006. június 30-a előtt Magyarországon általánosan alkalmazott gyakorlat volt, hogy az állami, önkormányzati és magáncégek, szervezetek és intézmények számlára fizettek ki bizonyos juttatásokat dolgozóiknak, alkalmazottaiknak, ezt hívták ú.n. „kettős foglalkoztatásnak.”. Volt olyan gyakorlat is, hogy a teljes jövedelem kifizetésére rendszeresen és folyamatosan valamilyen bejegyzett vállalkozáson keresztül került sor. Ilyen foglalkoztatási forma terjedt el a különböző médiumokban, a felsőoktatásban a levelező oktatás területén, egyéb kutatói tevékenységek, az orvosi ügyeleti elszámolások esetében, és a piacorientált cégek is éltek a túlmunka kifizetésének ezzel a költségkímélő lehetőségével. A cégek bérköltsége így jelentősen csökkent, az alkalmazottak is jól jártak rövidtávon, hiszen a számlás árbevételhez kapcsolódóan költségeket tudtak elszámolni. A cégek törvényesen jártak el, csak a jogszabályi lehetőségeket használták ki. A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében 1999. után, a tulajdonos önkormányzat felé történő bejelentést követően került sor arra, hogy bizonyos munkatársak nem a főállású jogviszonyukban végeztek el munkakörükhöz nem tartozó többlet feladatokat és részükre ennek ellenértéke nem túlmunkaként és nem a szerződésük módosításával, hanem vállalkozási tevékenységként került kifizetésre. Ez a típusú foglalkoztatás éves szinten a társaságnál legalább 10 millió Ft megtakarítást eredményezett.

A tények:

1./

Nem felel meg a valóságnak,

hogy a megnevezett társaságok olyan tevékenységeket végeztek volna, mely az érintett vezető tisztségviselők munkakörébe tartozott.

Az sem felel meg a valóságnak

, hogy ugyanarra a munkára több kifizetés történt volna. A kifogásolt megbízási szerződések megkötésének alapvető feltétele volt, hogy az csak az érintett dolgozó munkaköréhez nem tartozó feladatokat tartalmazhat. Valamennyi elvégzett munka eseti megbízás, mely a cég működése szempontjából szükséges és hasznos volt és a piacról, vagy a kapacitás bővítésével csak sokkal jelentősebb ráfordítással lett volna megoldható. A tevékenységek végzése a mindenkor hatályos jogszabályok szerint folyt, a jogi lehetőségek figyelembevételével a jogszabályi előírások követésével. A kifizetés csak a teljesítés és a teljesítés szabályos igazolása után történt. A kettős foglalkoztatás típusú jogviszonyok tekintetében 2006. június 30-ig moratórium volt érvényben, azaz ez időpontig kellett és lehetett jogkövetkezmény nélkül a cégeknek az ilyen típusú foglalkoztatást felszámolni. Így történt ez sok más céghez hasonlóan a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. esetében is, a határidő letelte után megszűnt ez a gyakorlat. Dr. Botka László polgármester kérésére a cég Felügyelő Bizottsága (melynek akkor a cég jelenlegi ügyvezetője is tagja volt), független könyvvizsgáló bevonásával vizsgálta a 2000 és 2003 közötti időszakot, de egyetlen egy esetben sem született elmarasztaló vagy szabálytalan szerződéskötésre utaló megállapítás. Ismereteink szerint a vizsgálati anyag

egyetlen pontja sem fogalmazott meg konkrét egybeesést, konkrétan azonosítható kifogást.

2./ Az az állítás, mely szerint több milliós értékben végeztettek edényzetfelmérést, az alábbiak fényében értelmezhető: Az edényzetfelmérés vonatkozásában kiállított számlák

8 évre elosztva értendők, Csongrád megye 13 településére, 70.000 háztartásra,

összesen 2.965.000.-Ft összegben (vö. BKV egy év alatt 19,2 millió) 3./

Nem felel meg a valóságnak

az, hogy a tevékenységek többsége kézzel fogható eredményeket nem takart. A vizsgálóbizottság által kirendelt szakértő

nem is kérte meg a teljesítés anyagait

, így nem volt módja vizsgálni, hogy a szerződések alapján mi készült el, így nem volt módja egyes szerződések tartalmi összevetésére sem, nem vizsgálta a teljesítés okirati és egyéb bizonyítékait, amelyek rendelkezésre állnak. 4./

Nem felel meg a valóságnak

, hogy a külsős cégek által elvégzett feladatra lett volna kapacitás, ilyen vizsgálatot az átvilágítók nem folytattak, erre adatokat nem kértek. 5./ A szerződések értékét tekintve a nevezett 50 millió forint összegű vizsgált szerződésállomány a vizsgált időszak közel 30 milliárd forint összegű forgalmához képest 0,166 %. Soha sem került sor tízmilliós nagyságrendű kifizetésre. A legtöbb számla értéke nem haladta meg a 300 ezer Ft-ot. 6./

Nem felel meg a valóságnak

az, hogy a számviteli szabályokat megsértette volna a társaság, a leselejtezett iratok a 8 éves selejtezési idő alá tartoztak (Számviteli törvény 169 § (2) bekezdés szerint), mely esetben a 2002. évet érintő selejtezés jogszerűnek tekintendő. A számviteli előírások szerint selejtezés időpontja szempontjából a bizonylat keletkezésének dátuma az irányadó. Azok az iratok, melyek a tv 169 § (1) bekezdése szerint 10 évig őrizendők, jelenleg is rendelkezésre állnak. 7./ A 2009 évi beszámoló közzététele határidőben megtörtént, melyet az átvilágítók felé is igazolt a társaság, az bárki számára hozzáférhető. 8./ A vizsgálat megállapította, hogy a cégnél a gépkocsi használati költségek elszámolása nem felelt meg sem a jogszabályi, sem a cég belső SZMSZ- e szerinti feltételeknek, továbbá, hogy az elszámolt kiküldetési költségek vélhetően színleltek. A gépkocsihasználat költségeire vonatkozóan az átvilágítók kizárólag kimutatásokat kértek,

nyilatkozatot nem

, úgy minősítenek színleltnek vidéki tárgyalásokat és ezzel kapcsolatos költségeket, hogy ezt tartalmilag nem vizsgálták, ezzel szemben a cég ezt igazolni tudja.

Összefoglalva:

Az átvilágítás objektivitását megkérdőjelezi az a tény, hogy a vizsgálatok kizárólag néhány vezető munkatárs állítólagos visszaéléseire fókuszáltak. Más jelentős pozíciót betöltő vezető munkatársak és azok vállalkozásai teljesen kimaradtak a jelentésből. Mi akadályozta meg az elmúlt három hónap során az átvilágítókat abban, hogy a feltételezett jogsértéseket tételesen bizonyítsák, jogszabályi hivatkozásokkal alátámasszák? Miért nem tudtak meggyőződni arról, hogy a vizsgált gazdasági események valósak, indokoltak és ésszerűek voltak-e? Ez az egész eljárás csak arra jó, hogy megkíséreljenek teljesen kriminalizálni egy közönséges, egyszerűen értékelhető és elbírálható jogi-közgazdasági szakmai kérdést.

Szabó Ferenc

a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezetője 1993-2010