Összehangolt erők a Tisza vidékének fejlesztéséért + VIDEÓ

A környezetvédelmi, vízügyi, társadalmi és gazdasági szempontokat egyaránt figyelembe vevő összehangolt fejlesztési stratégiára van szükség a Tisza vízgyűjtő területén hangsúlyozták a magyar, román és szlovák előadók a témába rendezett konferencián csütörtökön Szegeden.

A 2000-es tiszai ciánszennyezést követően, az Európa Tanács kezdeményezésére indult el az öt érintett ország – Ukrajna, Románia, Szlovákia, Magyarország és Szerbia – együttműködése, amely célja a közös fejlesztéspolitika kialakítása, a környezeti károk csökkentése, a vízgazdálkodás fejlesztése, a természeti és kulturális örökség megóvás és a fenntartható idegenforgalom ösztönzése – mondta

Tompai Géza

, a magyar Belügyminisztérium Területrendezési és Tervezési Főosztály vezetője. A Tisza öt országot érintő vízgyűjtő területe 175 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, s a térségben több mint 3500 településen 15,5 millió ember él. A folyó fontos szerepet tölt be a mezőgazdasági területek öntözésében, a halászatban, a hajózásban, az energiatermelésben és egyedülálló természeti értékekkel rendkezeik – közölte a szakember. Magyarország területének csaknem fele 46 ezer négyzetkilométer tartozik a folyó vízgyűjtő területéhez, s mintegy 4,3 millióan élnek itt – tudatta a főosztályvezető.

Kajner Péter

, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti és társadalmi kapcsolatok főosztályának helyettes vezetője kifejtette, a Tisza-völgyének Magyarországhoz tartózó területe gazdaságilag hagyományosan a hátrányos helyzetű térségek közé tartozik, az egy főre jutó GDP az országos átlag kétharmada. A gazdasági és társadalmi problémákat az elmúlt években fokozta az egyre inkább szélsőségessé váló időjárás, az ár- és belvizek, valamint az aszály.

A térség mezőgazdaságában a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó, noha a területek egyharmada nem művelhető meg gazdaságosan e módon. Művelődési mód váltásra lenne szükség: a monokultúrás növénytermesztés helyett a biztonságos, jó minőségű, vegyszermaradványoktól mentes, széles termékskála előállításnak kell előtérbe kerülnie, amely a foglalkoztatási helyzeten is javítana – közölte a szakember.

Eugen Curteanu

, a román Területfejlesztési és Turisztikai Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a Tisza 71 ezer négyzetkilométeres romániai vízgyűjtő területének fejlesztése során meg kell találni az egyensúlyt a leszakadó térségek felzárkóztatása, a vízgazdálkodási és természetvédelmi szempontok között. A romániai lakosság egyharmadának otthont adó térségben szükség van az autópálya-hálózat fejlesztésére, a vasútvonalak rekonstrukciójára, s az ipari és természeti veszélyforrások kezelésére – mondta a politikus.

Rastislav Andrejco

, a szlovák Közlekedési, Építésügyi és Területfejlesztési Minisztérium munkatársa előadásában kifejtette, a Tisza szlovákiai több mint 15 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területe Kassa, Eperjes és Besztercebánya térségét érinti. Az országban kiemelt fontosságú a kisebb települések és a vidék fejlesztése, mivel a beruházások többsége eddig két nagyvárosban Pozsonyban és Kassán valósult meg.