Vasárnap este és hétfőre virradó éjjel folytatódott az ENSZ-erők Líbia elleni légi hadművelete. Tripolit több támadás is érte a levegőből. A szombat esti és éjjeli támadások nyomán Bengázi felszabadult, a városban fészkelő kadhafista sejteket a felkelők kiűzték a városból, a kormányerők elvonultak a környékről, tüzérségi csapások sincsenek. Adzsdábíja környékén Kadhafi csapatai súlyos veszteségeket szenvedtek a légicsapások nyomán. A NATO eközben döntött a Líbiát sújtó fegyverembargóról és tengeri blokádról, arról azonban nincs megegyezés a szervezeten belül, hogy hogyan tovább a légi offenzíva után.Leállt a Kadhafi-erők támadása Bengázi ellen
Az összehangolt brit-amerikai-francia légitámadásokkal sikerült leállítani a líbiai kormányerők tüzérségi támadását a líbiai felkelők központja, Bengázi ellen - közölte hétfőn Londonban a brit fegyveres erők szóvivője. John Lorimer vezérőrnagy, a brit vezérkar stratégiai kommunikációs igazgatója a líbiai hadműveletek eddigi menetét értékelő sajtótájékoztatóján közölte: ellenzéki források beszámolói szerint Kadhafi líbiai vezető megkezdte haderejének kivonását Bengázi környékéről, és a kormányerők most más országrészekben fokozzák támadásaikat. Lorimer felfedte azt is, hogy a brit királyi légierő (RAF) Tornado GR4-es vadászbombázóit - amelyek hétfőn hajnalban líbiai célpontok elleni támadásra indultak angliai támaszpontjaikról - félútról visszarendelték, mivel a brit hadvezetés olyan értesülést kapott, hogy a célterületen számos civil tartózkodik. A gépek fegyverzetükkel együtt visszatértek bázisaikra. A Tornado GR4-esek a kelet-angliai Norfolkban lévő támaszpontjukról szálltak fel. Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken. A brit katonai szóvivő hétfői tájékoztatóján a kijelölt célpontokról csak annyit mondott, hogy azok a líbiai hadsereg vezénylési és ellenőrző rendszerének elemei, beleértve a légvédelmi rendszereket. A támadást a brit királyi haditengerészet egyik Trafalgar osztályú tengeralattjárója vezette be, Tomahawk robotrepülőgépek indításával; ezek "sikeresen elérték a kijelölt célpontokat". Lorimer szerint az ellenkező értelmű líbiai állításokkal szemben a brit hadvezetésnek nincs tudomása civil veszteségekről. A Tomahawk-támadást követte volna a Tornado vadászbombázók bevetése, de ezt az akciót menet közben lefújták a civilek jelenlétéről szóló értesülés nyomán - mondta a szóvivő. A vezérőrnagy szerint ez a döntés "egyértelműen mutatja", hogy a szövetségesek minden lehetséges módon igyekeznek csökkenteni az ártatlan polgári személyek sérülésének kockázatát. Hétfőn több, egymásnak ellentmondó nyilatkozat hangzott el brit részről azzal kapcsolatban, hogy maga Kadhafi célpontja lehet-e a támadásoknak. A vitát Liam Fox brit védelmi miniszter indította el a BBC rádiónak adott nyilatkozatával. Arra a kérdésre, hogy a líbiai vezető is törvényes célpontnak tekinthető-e, Fox kijelentette, hogy ez is a "potenciális lehetőségek" között van. Sir David Richards tábornok, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke nem sokkal később azonban azt mondta a BBC-nek, hogy Kadhafi "semmiképpen sem lehet" a hadműveletek célpontja, mivel ezt az ENSZ-határozat nem engedélyezi. Meg nem nevezett brit kormányforrások Sir David nyilatkozata után nem sokkal mindazonáltal arról tájékoztatták a BBC-t, hogy a vezérkari főnök álláspontjával ellentétben a Líbia ügyében hozott, 1973-as számú biztonsági tanácsi határozat lehetőséget nyújt Kadhafi célponttá nyilvánítására, ha a líbiai vezető fenyegetést jelent az ország polgári lakosságára. Nem zárta ki egyértelműen Kadhafi célbavételét hétfői nyilatkozatában William Hague brit külügyminiszter sem, mondván: nem kíván részletekbe bocsátkozni arról, hogy "ki vagy mi válhat célponttá". Hague megfogalmazása szerint "az, hogy mi engedélyezett, egyes emberek magatartásától függ". Olasz gépek is támadtak
Mauro Gabetta parancsnok, az olasz fegyveres erők szóvivője újságíróknak azt mondta: vasárnap a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű légvédelmi erőket Bengázi térségében olasz repülőgépek támadták. Az itáliai erők első alkalommal vettek részt az észak-afrikai országot célzó hadműveletekben. Az olasz fegyveres erők szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a vasárnapi két és fél órás katonai misszió során Bengázi környékén több célpontot is találat ért. A vezérkar közleményében az áll, hogy a líbiai kormányerők elleni harci műveletet négy Tornado ECR típusú vadászgép hajtotta végre. A nyugati országok gépei reggelig bombázták Kadhafi erőit Adzsdábíja körül
A nyugati légierő gépei hétfő kora reggelig bombázták a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőket az ország keleti részén a tengerparton fekvő, stratégiai jelentőségű Adzsdábíja környékén - közölték a felkelők. A város korábban a felkelők kezén volt, és most szeretnék visszafoglalni. "Hajnali háromkor megtámadtuk Kadhafi erőit, amiért ők visszavágtak. Még mindig Adzsdábíja keleti végénél vannak" - mondta egy felkelő a várostól 15 kilométerre lévő ez-Zuveitína városból. Ő és más fegyveres társainak állítása szerint a légitámadások vasárnap késő este kezdődtek. "Saját szememmel láttam, hogy a légitámadások a város keleti végét érik, voltak légi csapások a nyugati kapunál is, de onnét csak füstöt láttam felfelé szállni" - tette hozzá. Mások szerint a légitámadások főleg a város nyugati szélét érték. "Várjuk, hogy a franciák bombázzák őket. Biztos, hogy fogják. És várunk utánpótlásra is" - mondta egy másik felkelő, amikor arról kérdezte egy tudósító, hogy mikor rohanják meg Adzsdábíját. "Ha nem kapunk több segítséget a Nyugattól, akkor Kadhafi erői élve megesznek minket" - jelentette ki egy harmadik harcos, amivel arra utalt, hogy a kormányerőknek rengeteg olyan fegyverük van még, mint amilyeneket a nyugati légi csapások semmisítettek meg. A nyugatiak első líbiai légi csapásaikkal harckocsikat és más nehézfegyvereket semmisítettek meg a fővárosba vezető úton. Egy másik felkelő elmondta: a nyugatiak Adzsdábíja és Brega között is bombázták Kadhafi erőit. Brega is egy stratégiai jelentőségű város a kormányerők kezén. A felkelők ellenőrzése alatt lévő, szintén a tengerparton lévő ez-Zuveitínában is van olajterminálja. A nyugati légitámadások előtt a kormányerők megpróbálták bevenni. London nem zárja ki, hogy Kadhafi is célpont lesz
A brit védelmi miniszter nem zárja ki, hogy maga Moammer Kadhafi líbiai vezető is célponttá válhat az észak-afrikai ország ellen folytatott légi hadművelet során, ugyanakkor Washingtonban és Párizsban ezt határozottan cáfolják. Liam Fox brit védelmi miniszter a BBC-nek nyilatkozva "egy lehetőségnek" mondta azt, hogy Kadhafi is célponttá válhat, de ez szerinte azért problematikus, mert ebben az esetben számba kellene venni az esetleges polgári áldozatokat is, márpedig jelenleg kínosan ügyelnek arra, hogy ezt elkerüljék. Laurent Teisseire, a francia védelmi minisztérium szóvivője hétfőn határozott nemmel válaszolt a Kadhafi kiiktatására vonatkozó kérdésre. Mint mondta: a vonatkozó ENSZ-határozat "sem a közeli, sem a távoli" jövőre nem irányoz elő ilyesmit. Hozzátette, hogy a célkitűzést illetően a líbiai légi hadjárat nem lépett új szakaszba. William Gortney amerikai védelmi szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Kadhafi neve "ebben a konkrét pillanatban nem szerepel a célpontok listáján". A BBC felhívja a figyelmet arra, hogy a Biztonsági Tanács határozata nem irányoz elő kifejezetten a líbiai vezető kiiktatására vonatkozó hadműveleteket, s ha a koalíciós erők hajtóvadászatot indítanának ellene, az a nemzetközi jog szempontjából meglehetősen visszás lépés lenne. Mindemellett az elmúlt néhány órában számos robbanást lehetett hallani Tripoliban, és rakétatámadás érte Kadhafi egyik bázisát, egy állítólagos katonai parancsnokságot. Döntött a NATO a líbiai fegyverembargó ügyében
A NATO-nagykövetek vasárnap késő este jóváhagyták azt a műveleti tervet, amelynek keretében az észak-atlanti szövetség segíti a Líbiát sújtó, az ENSZ által elrendelt fegyverembargó érvényesítését. Az Észak-atlanti Tanács ülése után névtelenül nyilatkozó tisztségviselők elmondták: nem sikerült viszont dűlőre jutni arról, hogy a szövetség miképpen lépjen fel Líbiával kapcsolatban annak a biztonsági tanácsi határozatnak az érvényesítésében, amely repülési tilalmat rendelt el az észak-afrikai ország légterében, illetve kimondta, hogy minden lehetséges eszközt igénybe kell venni a líbiai polgári lakosság megvédésére. A repüléstilalmi zóna ügyében Törökország akadályozta meg a politikai megállapodást. Ankara ellenzi a líbiai beavatkozást, és azt követelte partnereitől, hogy vizsgálják felül a NATO esetleges szerepvállalására vonatkozó elképzeléseket. Ezt azzal indokolta, hogy a nyugati országok koalíciója által szombaton megindított katonai támadások megváltoztatták a helyzetet, s a csapások civilek halálához vezetnek. A 28 tagország brüsszeli NATO-nagykövetei hétfőn ismét összeülnek, hogy megállapodjanak a műveleti terv gyakorlati megvalósításának kérdésiről. Korábban jól tájékozott források azt közölték, hogy a NATO tengeri blokádot létesít Líbia körül. Az elsődlegesen öt országból - Nagy-Britannia, Franciaország, az Egyesült Államok, Kanada és Olaszország - álló nemzetközi katonai koalícióhoz már más országok is csatlakoztak. Így például Dánia négy F-16-os vadászbombázóval vasárnap már részt is vett líbiai bevetéseken. Az első csapásokat francia, brit és amerikai repülők, hadihajók és tengeralattjárók hajtották végre szombaton. Vasárnap már négy olasz vadászbombázó (Tornadók) is sikeres küldetést hajtott végre, míg Kanada F-18-asai keddtől lesznek bevethetőek a szicíliai Trapani támaszpontjáról. Belgium hat F-16-os gépe hétfőtől vesz részt a légicsapásokban. A görög védelmi minisztérium közölte, hogy három támaszpontját tudja felajánlani a szövetséges erőknek a líbiai akciók végrehajtásához, de vadászgépeket nem ajánl fel. A krétai bázisra hétfőn kell megérkeznie hat katari Mirage gépnek. Sali Berisha albán miniszterelnök vasárnap közölte, hogy országa kész minden "szükséges létesítményt" a nemzetközi koalíció rendelkezésére bocsátani. Berisha üdvözölte a Líbia elleni katonai műveletek megindítását, csakúgy mint Hashim Thaci koszovói miniszterelnök és Mario Dragun horvát külügyi szóvivő. Traian Basescu román államfő vasárnap a román közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Bukarest tiszteletben tartja a Líbiáról szóló BT-határozatokat, és várja a NATO döntését. Hozzátette, hogy a NATO-tag Románia a katonai beavatkozásban nem képes részt venni, de támogatni tud egy humanitárius műveletet. Két robotrepülő eltalálta Kadhafi tripoli vezetői épületegyüttesét
Valószínűleg két manőverező robotrepülőgép csapódott be Moammer Kadhafi körülkerített vezetői épületegyüttesének egyik központi házába - jelentette a helyszínről washingtoni idő szerint vasárnap este a CNN. Az amerikai hírtelevízió stábja, amelyet beengedtek a helyszínre, arról számolt be, hogy az egyik háromemeletes betonépület tetején két lyuk tátongott, a felső két emelet beomlott, és a terepet mintegy 150 méteres sugarú körben elborította a törmelék. A támadásban senki sem sérült meg. Ezt a helyet az amerikaiak a 1986-os légicsapás idején is bombázták. Az épületről líbiai kormányforrások közölték, hogy a vezetői palotaegyüttes vendégháza volt, amelyben Kadhafi magas rangú meghívottjait várakoztatták, mielőtt a vezető maga is fogadta őket az onnan mintegy 50 méterre felállított beduin sátrában. Az utóbbi napokban az épületben megfordult Oroszország, Kína és India Líbiában akkreditált nagykövete is. Vasárnap a Pentagonban William E. Gortney altengernagy, az egyesített vezérkar igazgatója kijelentette: garantálja, hogy Kadhafi ezredes nem célpontja a légicsapásoknak, és a koalíció nem szándékozik vadászni a líbiai vezetőre. Mint mondta, Kadhafi rezidenciája sem célpont, és az amerikai hadvezetés nem tudja, hogy Líbia első embere ott tartózkodik-e. A BT-határozat nyomán a légtérzár megvalósítására megalakult katonai koalíció gépei hétfőre virradóra több hullámban támadták Tripolit. Eközben szórványos robbanások és heves gépfegyverdörgés hallatszott az északkelet-líbiai Bengázi város központjából vasárnap késő este, helyi idő szerint 22 óra körül legalább negyven percen keresztül - közölték helyi lakosok. A líbiai kormány néhány órával korábban bejelentette, hogy magyar idő este 20 órától azonnali tűzszünetet léptet életbe, a kormányerők nem támadják tovább a lázadókat. Bengázi lakosai attól félnek, hogy a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők egyes tagjai beszivárogtak a városba, jóllehet a kormánycsapatok túlnyomó többsége menekülőre fogta a dolgot, miután a nyugati koalíció bombázta állásaikat a város közelében. Abdel-Háfiz Goka, a lázadókat képviselő, Bengáziban székelő líbiai nemzeti tanács szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy több mint nyolcezer olyan líbiai vesztette életét, aki csatlakozott a Kadhafi ellen február elején kirobbant felkeléshez. Több ezer lázadó sebesült meg abban a "valódi háborúban", amelyet a kormányerők vívnak a "líbiai nép ellen". Goka hozzáfűzte, hogy a Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetet követelő határozatai és a nyugati légicsapások dacára a kormányerők folytatják az öldöklést, s jelenleg is támadják Zenten és Miszráta városokat. Arab hírtelevízióknak helyi lakosok megerősítették, hogy Kadhafi csapatai Miszráta belvárosában harcolnak. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt reméli, hogy a líbiai vezetés betartja a tűzszünetre tett ígéretét. A világszervezet vezetője vasárnap Kairóban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy a líbiai rezsimnek előbb be kell szüntetnie a lázadók elleni harcokat, mielőtt bármiféle tárgyalás kezdődne a nyugati katonai koalíció légicsapásairól.