Nagy-Britanniában élő líbiaik kommunikációja alapján terrorveszélyre figyelmeztet a brit elhárítás. Miszráta központjában még Kadhafi harckocsijait látták, Zentenhez erősítés érkezhetett. Az Egyesült Államokban Obama elnököt bírálják, Németország pedig keményebb szankciókat követel. Líbiai háború, ötödik nap.Kadhafi erőinek harckocsijai még Miszráta központjában vannak
A nyugati koalíció légicsapásai eltalálták szerda éjjel a líbiai kormányerők több harckocsiját a nyugati Miszráta város külterületén, de egy helyi lakos elmondása szerint a városközpontban még ott vannak a hadsereg harckocsijai, s azokat nem érte eddig találat. A nyugati koalíció légiereje már a negyedik éjszaka bombázott csütörtökre virradóan Líbiában, de egyelőre nem tudott gátat vetni annak, hogy a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők páncélosai lőjék a felkelők kezén lévő városokat. A Kadhafihoz hű erők szerdán megszerezték az ellenőrzést Miszráta kikötője fölött, elvágva több ezer egyiptomi és fekete-afrikai vendégmunkás menekülési útját, akik tengeri úton próbálták elhagyni az országot - mondta az idézett lakos csütörtökön telefonon a Reuters brit hírügynökségnek. A genfi központú Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint még mindig 800 ezer külföldi tartózkodik az észak-afrikai országban. A kormányerők harckocsijai az éj leple alatt tértek vissza Miszráta belterületeire, s támadásaikat felújítva lőtték a város fő kórházának a környékét - közölték helybéliek és lázadók. "A helyzet nagyon súlyos" - mondta telefonon egy orvos, majd megszakadt a kapcsolat. A Tripolitól, a fővárostól délnyugatra lévő, szintén a lázadók ellenőrizte Zentenben helyi beszámolók szerint Kadhafi csapatai erősítést kapnak. A keleti országrészből pedig olyan hírek érkeznek, hogy a lázadó erők még mindig csak a környékén vannak Adzsdábíjának, amelyet több mint három napja próbálnak visszafoglalni. Alain Juppé francia külügyminiszter egy rádiónyilatkozatban úgy vélte: a nemzetközi koalíció légicsapásai Líbiában Kadhafi erői ellen nem fognak hónapokig tartani. "Folytatni fogjuk a légicsapásokat... kizárólag katonai célpontjaink vannak, semmi más" - hangsúlyozta a francia diplomácia irányítója, hozzáfűzve: "Szorul a hurok, Kadhafi offenzívája leállt. Ebből a szempontból elmondhatjuk, hogy az első sikert elértük". Arra kérdésre, hogy még mennyi ideig fognak tartani a hadműveletek, a francia külügyminiszter elmondta: még nem tudja pontosan, de egészen addig, ameddig sikerül Kadhafi erőit semlegesíteni. "Hosszú lehet, de nem akarjuk elhúzni... Ez nem Afganisztán vagy Irak" - hangsúlyozta. Az amerikai kongresszus részéről mind a demokrata, mind a republikánus oldalról többen bírálták az elnököt, amiért nem kérte ki a törvényhozás jóváhagyását a Líbia elleni légi háború elrendelése előtt. A latin-amerikai körútjáról hazatérő Barack Obamának John Boehner, a képviselőház elnöke szerint egy sor kényes kérdésre kell választ adnia. Obama demokrata pártjának liberális szárnya élesen bírálja az elnököt, amiért a líbiai légicsapások elrendelésével egy harmadik frontot nyitott az iszlám világban, miközben még nem sikerült kivonnia az amerikai erőket sem Afganisztánból, sem pedig Irakból, ahová azok 2001-ben, illetve 2003-ban vonultak be. A bírálóknak ez a csoportja nem hiszi, hogy Amerika rövid ideig marad lekötve Líbiában. Szigorúbb nemzetközi szankciókat sürgetett Líbiával szemben csütörtöki kormánynyilatkozatában a német kancellár. A Bundestag előtt elhangzott, az Európai Unió állam- és kormányfőinek küszöbönálló csúcsértekezlete elé időzített állásfoglalásában Angela Merkel hangsúlyozta, hogy Brüsszelben az eddiginél keményebb gazdasági szankciókra kíván javaslatot tenni. Ennek kapcsán a kancellár teljes olajszállítási embargót és szigorú kereskedelmi korlátozásokat követelt Tripolival szemben. Terrorveszélyre figyelmeztette a NATO-országokat a brit elhárítás
Terrorcselekmények veszélyére figyelmeztette a NATO-tagállamokat a brit elhárítás (MI5) a líbiai hadműveletek kapcsán. Egybehangzó csütörtöki brit lapértesülések szerint az MI5 Nagy-Britanniában élő líbiaiak egymás közötti kommunikációjának megfigyeléséből jutott arra a következtetésre, hogy a Kadhafi-rezsim rejtőzködő ügynökei merényleteket tervezhetnek a nemzetközi katonai beavatkozás bosszúja gyanánt. A Daily Mirror című baloldali brit napilapnak a biztonsági szolgálatok egy név nélkül idézett illetékese azt mondta, hogy senki nem tudja, hány líbiai ügynök tevékenykedik Nagy-Britanniában, ám Kadhafi líbiai vezető "mindig is hatalmas terrorexportőr volt". A forrás szerint Kadhafi - miután most "sarokba szorították" - "ismét régi módszereihez folyamodhat" terrorcsoportok újbóli támogatásával. Brit elhárítási források szerint fennáll az a veszély is, hogy a líbiai ügynökök megint kapcsolatba lépnek az észak-írországi britellenes milíciákkal. A brit elhárítás már az 1970-es években tudta, hogy Kadhafi rezsimje volt az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) egyik legjelentősebb fegyverszállítója. Az IRA arzenáljából nem hiányzott az egykori Csehszlovákiában gyártott, nagy hatóerejű Semtex robbanószer sem; a katolikus milícia az esetek többségében ezt is líbiai közvetítéssel "importálta". Az IRA az észak-írországi békefolyamat egyik legnagyobb áttöréseként 2005-ben leszerelte ugyan fegyverzetét, és közölte, hogy felhagy a fegyveres harccal, ám az MI5 több olyan szakadár republikánus milíciáról is tud, amelyek nem fogadják el a rendezést, és továbbra is merényleteket terveznek.