Megállapodtak vasárnap este a NATO-országok abban, hogy az atlanti szervezet fog irányítani minden olyan líbiai katonai műveletet, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatának végrehajtására irányul. A tagállamok brüsszeli NATO-nagykövetei kormányaik nevében lényegében arról döntöttek, hogy az atlanti szövetség átveszi az irányítást az Egyesült Államoktól a líbiai polgári lakosság védelmét célzó légi tevékenység felett is. Arról már korábban egyetértésre jutottak, hogy a NATO fog gondoskodni a líbiai légtérben az ENSZ BT által elrendelt repülési tilalom érvényesítéséről, valamint szerepet vállal a Líbiával szembeni fegyverszállítási embargó kikényszerítésében, tengeri ellenőrzés révén. E két tevékenység irányítását a NATO már vasárnap ténylegesen meg is kezdte. A BT-határozatban ugyanakkor szerepel az is, hogy líbiai a civil lakosságot, illetve a lakott területeket meg kell védeni. Az erre irányuló katonai tevékenység - ami adott esetben azzal járhat, hogy légi csapásokat mérnek a polgári lakosokat fenyegető erőkre - eddig amerikai vezénylés alatt volt. A NATO csak a polgári lakosság védelmében hajtana végre légi csapásokat Líbiában, és nem akar harci támogatást nyújtani egyik félnek sem - hangsúlyozták diplomaták vasárnap Brüsszelben. A repülési tilalom eddigi érvényesítése egyértelműen hozzájárult ahhoz, hogy a Moammer Kadhafihoz hű hadsereg képtelenné vált a légierő bevetésére a felkelők ellen. Líbiában ennek folytán fordult is a kocka: miközben korábban a Kadhafi-erők nyomultak előre, és elözönléssel fenyegették a felkelés szívét, Bengázit, a hét végén a felkelők sorra foglaltak vissza településeket. A polgári lakosság megvédésének feladata azonban többet jelent, mint a líbiai repülőgépek és helikopterek megsemmisítését, illetve földre kényszerítését. Jelentheti adott esetben a városok ellen nehézfegyverzettel támadó erőkre mért légi csapásokat is. Ebben a helyzetben a NATO-nak nagyon körültekintőnek kell lennie, hogy csak olyan esetben mérjen légi csapást, amikor az a lakott terültek oltalmazását szolgálja, és úgymond "a harcmezőn" ne segítse egyik felet sem. Arra ugyanis az ENSZ nem adott felhatalmazást, hogy a nemzetközi beavatkozás a polgárháborúnak a felkelők javára történő eldöntésére, a Kadhafi-rezsim összeroppantására irányuljon. "A NATO pártatlan marad, nem húz egyik félhez sem" - hangsúlyozta vasárnap egy diplomata. Előretörtek a felkelők
A líbiai felkelők rendkívül gyorsan törtek előre: vasárnap bevették Rasz Lanuf városát, majd a még nyugatabbra lévő Ben Dzsávádot is. Előzőleg elérték el-Ukeilát, az utolsó várost a nyugatabbra fekvő, stratégiai jelentőségű Rasz Lanuf olajkikötő felé vezető úton - jelentette az AFP francia hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója és az al-Dzsazíra arab hírtelevízió. El-Ukeila mintegy 110 kilométerre nyugatra fekszik Adzsdábíja városától, ahonnan a felkelők szombaton kiszorították Moammer Kadhafi erőit. Közben sikerült ellenőrzésük alá vonni az Adzsdábíja és el-Ukeila között fekvő Brega városát is, amely egy héten át a kormányerők kezén volt: a város fontos olajterminál. Adzsdábíja és Brega bevétele a felkelők első jelentős hadisikere azóta, hogy a nyugati szövetséges légierő megkezdte támadásait. Egy lázadó beszámolója szerint gyenge ellenállásba ütköztek. Az ugyancsak a lázadók kezére került jelentős olajterminált, Rasz Lanufot március 12-én hódították vissza a Kadhafihoz hű erők. Rasz Lanuf 370 kilométerre nyugatra van Bengázitól, a felkelők keleti fellegvárától, és 210 kilométerre Adzsdábíja stratégiai fontosságú várostól. Ben Dzsávád a legnyugatibb pont, ameddig a felkelők március elején, akkori offenzívájuk során eljutottak: ám utána a Kadhafi-párti erők visszaszorították őket egészen Bengáziig. A kormányerők most folyamatosan vonulnak vissza Moammer Kadhafi líbiai vezető szülővárosa, Szirt felé. A lázadók előrehaladásának az üteméből arra lehet következtetni, hogy Adzsdábíja elvesztése után Kadhafi csapatai gyors visszavonulásra kényszerülnek. A nyugati országok légiereje a jelek szerint jelentős segítséget nyújtott a felkelőknek. A harci gépek szombaton megkezdték Szirt bombázását is. Az egyik helybeli beszámolója szerint az egész éjszaka szakadatlan folytak a légicsapások, és a város valóságos tűztengerré vált. A városlakók közül sokan a sivatagba menekültek. A még nyugatabbra lévő, a Tripolit és a Szirtet összekötő országút mentén fekvő Miszrátát viszont a Kadhafihoz hű erők vették tűz alá szombaton. Egy helyi orvos szerint legkevesebb 117 civil halt meg március 18-a óta a városban, amely ugyan a felkelők kezén van, de a kormányerők körbezárták. Egy felkelő szerint elképzelhető, hogy Kadhafi szándékosan vonja vissza erőit, mert most Miszráta elfoglalására összpontosít: ebben az esetben az ország nyugati felét teljesen ő ellenőrizné - igaz, a keleti országrész elvesztése árán. Fegyverszünetre szólít fel a pápa
A líbiai harcokba sodródott felek közötti párbeszéd azonnali megkezdésére és tűzszünetre szólított fel vasárnap a pápa szokásos Úrangyala imádsága után. "Felszólítom a nemzetközi szervezeteket és mindenkit, akik politikai és katonai felelősséget viselnek: kezdjenek párbeszédet, hogy ezzel felfügesszék a fegyverek használatát" - mondta XVI. Benedek a római Szent Péter téren összegyűltek előtt. Az egyházfő közölte, hogy a Líbiából érkező drámai hírek egyre fokozzák a polgári lakosság iránti aggodalmát. Úgy vélte, a diplomácia minden eszközét be kell vetni, és a megbékélésre irányuló óhaj leghalványabb jelét is támogatni kell. A közép-líbiai Szabhára mért légicsapást a koalíciós légierő
A közép-líbiai Szabhára mért légicsapást a Kadhafi-ellenes nyugati katonai koalíció légiereje a líbiai állai televízió szombat éjszakai híradása szerint. A katonai forrásra hivatkozó hivatalos líbiai tudósítás szerint a nyugati légicsapások célpontjai katonai és polgári körzetek voltak a Tripolitól, a fővárostól 750 kilométerre délre fekvő Szabhában. Más részleteket egyelőre nem közöltek. A szövetséges légierő legutóbb csütörtökön támadott célpontokat a Líbia középső területén fekvő Szabha körzetében, amely a gededfa törzs fellegvára - e törzs tagja Kadhafi is. A líbiai állami televízió később arról is hírt adott, hogy Szirt kikötőváros is légitámadások célpontja volt. Kadhafi kormányzatának egyik szóvivője, M. Ibrahim szombat éjszaka azt közölte, hogy a kormányhadsereg erőit támadások érték Adzsdábíja városánál (a líbiai felkelők heves éjszakai harcok után szombaton visszafoglalták a stratégiai jelentőségű települést), a Szirt felé vezető úton. "Teljes intenzitással folytatódnak az országunk elleni légicsapások" - mondta tripoli szóvivő, aki szerint a csapásoknak civil áldozatai is voltak, akiknek számát pontosítják.