Közélet

Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ

Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ

2011. március 19., szombat
Jelentés a fukusimai atomerőmű-baleset okairól + VIDEÓ
Az Országos Atomenergia Hivatal magyar idő szerint március 17-én 16 órakor kibocsátott összefoglaló közleménye szerint a Fukusima-Daiicsi és a Fukusima-Daiini atomerőművekben bekövetkezett eseményeket a nemzetközi skálán új besorolással látták el, valamint összefoglalták a katasztrófához vezető okokat és folyamatokat. Tegnap, magyar idő szerint délután négy órára a már korábban ismertetett módszerrel, speciális, vízágyúkkal felszerelt teherautókról sikerült vizet juttatni a Fukusima-Daiicsi 3. blokkjának kiégett üzemanyag tárolására szolgáló pihentető medencéjébe. Az 1. blokk pihentető medencéjébe is hasonló módszerrel próbálnak hűtőközeget juttatni. Sikerült a villamos vezeték kiépítése a közelben levő nagyfeszültségű hálózat és a Fukusima-Daiicsi 2. blokk között. Az atomerőművi blokk és a külső hálózat összekapcsolása után helyreállítható lehet a blokk külső energiaellátása, és ezzel biztosítható lesz a biztonsági rendszerek működéséhez szükséges áram.

A baleset nemzetközi minősítése

Újabb INES (Nemzetközi Nukleáris Eseményskála) szerint elkészített előzetes besorolás készült a Fukusima-Daiicsi és Daiini atomerőművekben (Fukusima 1. és 2. atomerőművek 6, illetve 4 reaktorral) bekövetkezett a földrengés és szökőár okozta eseményről. Az első információk alapján, március 12-én INES 4-re minősítették a japán szakemberek a bekövetkezett eseményt. Március 18-án finomították és a Fukusima-Daiicsi és Daiini atomerőművek különböző blokkjait külön vizsgálva, blokkonként végezték el a skála szerinti besorolást. A Fukusima-Daiicsi 1-es és 3-as blokkokon bekövetkezett esemény minősítése INES 5-re változtatták. Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit (vízkivételi mű) elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású szivattyú végezte. A nedves aknában a nyomás emelkedni kezdett. A nedves akna feladata, hogy üzemzavari esetre víztartalékot képezzen, illetve a reaktor tartályban esetlegesen fellépő túlnyomást csökkentse és ezzel az üzemanyag hűtését segítse. A turbina meghajtású szivattyú sajátossága, hogy a nedves aknában bekövetkező nyomásnövekedés miatt a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést, ezért hirdették ki a nukleáris veszélyhelyzetet. A reaktor hűtőkörének biztonsági szelepe, amely a túlnyomás elleni védelmet biztosítja – és a szabadba továbbítja a lefúvatott közeget – többször is működött. Ezért elhatározták, hogy az így elveszített hűtőközeget tengervízzel pótolják, amit a tűzoltórendszeren keresztül tudtak bejuttatni a reaktorhoz. A reaktort körülvevő védő épületszerkezetben (konténmentben) felgyülemlő gázokat a szellőztető rendszerek segítségével távolították el. A telephely határán ekkor elérték 0,5 milliSv/órás dózisteljesítményt. A dózisteljestmény értéke alapján feltételezték, hogy a reaktorban levő fűtőelemek nem károsodtak azonban a nedves aknában a radioaktív anyag mennyisége magas volt. A reaktor védőburkán belüli nyomás emelkedése arra utalt, hogy az ott felgyűlt hidrogén veszélyezteti a reaktor-védőburok épségét. Közben több mérőműszer használhatatlanná vált, így a személyzet feltételezésekre alapozott. A lakosságot kitelepítették az atomerőmű 20 km-es körzetéből. Egy dolgozó 106 milliSv dózist kapott, azonban az éves határérték ebben az esetben 100 milliSv. Végleges adatot nem lehet mondani arról, hogy összesen mennyi radioaktív anyag került ki a környezetbe és a baleset elhárítását végzőket mennyi sugárterhelés érte, mivel a baleset kezelése még folyik.

A 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítése

A Fukusima-Daiicsi 4. blokkon bekövetkezett esemény minősítését INES 3-ra módosították. Mivel a szökőár az elektromos helyiségeket valamint a vízkivételi művet itt is elárasztotta, villamos betáplálás hiányában megszűnt a pihentető-medence hűtése és vízbetáplálása. A pihentető-medence hőmérséklete elkezdett emelkedni és vélhetően a medence vízszintje is csökkent. A medencében tárolt kiégett üzemanyag maradványhője felmelegítette a pihentető medence vizét, amitől az forrni kezdett. Ezt követően – feltételezhetően hidrogénrobbanás következtében – a reaktor épülete megsérült. A pihentető-medence hűtőközegének pótlásával folyamatosan próbálkoznak.

A Fukushima II. telepen történt események

A Fukusima-Daiini 1, 2. és 4. blokkokon bekövetkezett esemény minősítését INES 3-ban állapították meg. Miután a szökőár elérte az atomerőművet, a villamos helyiségeket és a hűtővizet biztosító, tengervizet kiemelő szivattyúk helyiségeit szintén elöntötte a víz. Ezután a vízbetáplálást a reaktor üzemzavari hűtésére tervezett gőzturbina meghajtású szivattyú végezte. A nedves aknában itt is emelkedni kezdett a nyomás, melynek hatására a szivattyú üzemképtelenné vált. Ez azt jelentette, hogy elvesztették a reaktor üzemzavari hűtését ellátó berendezést. Néhány tengervizet kiemelő szivattyút sikerült viszont üzembe helyezni, amikkel sikeresen csökkentették a nedves akna közegének hőmérsékletét és nyomását. A reaktorban levő üzemanyag maradványhőjének elvezetésére használt rendszer működtetésével sikerült 100ºC alá csökkenteni a reaktorok hűtőközegének hőmérsékletét, majd a reaktort teljesen lehűteni. Jelenleg ezek a reaktorok biztonságban vannak, úgynevezett szubkritikus, lehűtött állapotban tartják őket.

Összeállította: Illés Tibor

Helikopterekről juttatnak vizet a sérült reaktorokhoz

(Forrás: Országos Atomenergia Hivatal)
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.