Az MSZP-s országjárás második állomása Szeged

Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja ezekben a hetekben részországgyűléseket tart országszerte, melynek keretében szerdán az ellenzéki párt országos vezetői a helyi baloldali vezetőkkel közös beszélgetést tartanak. A Fidesz frakcióvezetője szerint ők minden ellenzéki pártnak felkínálták a lehetőséget, hogy tárgyaljanak az alkotmányról, amire a parlament a legmegfelelőbb hely.

Az MSZP elnöke, Mesterházy Attila részországgyűlési roadshow-t indított pártjával melynek nyitórendezvényét

a múlt héten tartották Kazincbarcikán

, ahol a szociális kérdések, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség problémája és az ebből való kilábalás lehetőségei szerepeltek napirenden. Március 30-án Szegeden tartanak részországgyűlést az Ifjúsági Házban, ahol az önkormányzatiság, a közigazgatás és a hétköznapi életet meghatározó közszolgáltatások témaköreit érintik majd. Az alkotmánytervezet alapján polgármesterek és önkormányzati vezetők részvételével egyebek mellett azt elemzik, hogy mit várhatnak az emberek az egészségügy, az oktatás, a szociális intézmények, a köztisztaság területén. Azt követően Szegeden és a megyében mintegy húsz helyszínen szakmai fórumokat, lakossági-, politikai beszélgetéseket tartanak, a fő helyszín a Klauzál tér lesz.

Ujhelyi: az MSZP nem adja a nevét az alkotmányhoz

„Az elmúlt hetekben bebizonyosodott, helyes döntést hozott az MSZP azzal, hogy nem adja nevét ahhoz a folyamathoz, melyben kisajátította a parlament plenáris ülését magának a kétharmados hatalom; az ellenzéki párt szerint valószínűsíthetően a „Magyar Köztársaság alkotmányát felváltja a Fidesz húsvéti tákolmánya” – mondta vasárnap az országjárással kapcsolatban Szegeden

Ujhelyi István

, aki szerint kezdetben csak a Magyar Szocialista Párt és a Lehet Más a Politika tiltakozott, később azonban, ahogyan napvilágra került a tervezet számos pontja, szakmai- és civil szervezetek sokasága és a magyar jogász társadalom egy része is tiltakozását fejezte ki.

A Fidesz a parlamentben tárgyalt volna az alkotmányról

Lázár János

, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője a köztévének korábban arról beszélt, hogy nem érti, melyik lenne az a hely, mintsem a parlament, ahol az alkotmány kérdéséről vitázhatnának. „1989-ben egy olyan alkotmányt fogadtak el, amiről soha senki nem szavazott, és nem volt mandátuma azoknak, akik ezt az alkotmányt elfogadták. Az 1985-ben megválasztott országgyűlés nem egy demokratikus országgyűlés volt, az akkori ellenzéki pártokat senki nem hatalmazta, vagy kérte fel, hogy az alkotmányt jóváhagyják. 1990 óta nem szavaztunk az alkotmányról, ma egy ilyen alkotmányt működik. Ezzel szemben egészen biztos vagyok benne, hogy valódi demokratikus legitimációja lesz egy olyan alkotmánynak, amiről 386 képviselőnek van lehetősége, hogy megtárgyaljon és elfogadjon a magyar országgyűlésben” – mondta a Fidesz frakcióvezetője hozzátéve, hogy ha valaki nem jön el alkotmányozni, cserbenhagyja választóit, bojkottálja az alkotmányt, és nem él a felkínált lehetőséggel ez ezeknek a politikai pártoknak a felelőssége. Lázár hozzátette, hogy ők minden ellenzéki pártnak felkínálták a lehetőséget, hogy tárgyaljanak az alkotmányról. „Hol volna alkalmasabb tárgyalni az alkotmányról, a Duna jegén, a Margitszigeten, egy éjszakai bárban? Nem a parlament az a hely, ami a legalkalmasabb erre?" A Ház az új alkotmány április 18-ra tervezett elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, a végleges alkotmányjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között.