Az LMP szerint színjáték zajlik a közgyűlésben

Ahogy a Jobbik önkormányzati képviselője, Keresztúri Farkas Csaba értékelte nemrég a februári közgyűlésen született döntéseket, úgy most a másik úgynevezett kis párt, az LMP városatyája, Szentistványi István is kifejtette portálunknak, hogyan látta ő és pártja a legutóbbi közgyűlésen támogatott vagy elutasított előterjesztéseket – kiváltképp a költségvetés témakörében.

„Eltelt öt hónap az önkormányzati választások óta, túl vagyunk közel fél tucat közgyűlésen, s úgy látom, a nagy pártok egyfajta kudarcként élik meg, hogy nem tudnak önmagukban többséget kialakítani” – mesélt a közelmúlt tapasztalatairól

Szentistványi István

.

Valódi kompromisszumok helyett pitiáner érdekharcot lát

„Az elmúlt húsz évben nem nagyon volt példa arra, hogy egy Szeged kaliberű városban ilyen politikai felállás alakuljon ki. Pedig akár építkezni is lehetne ebből, hiszen ez a jó értelemben vett megosztottság táptalaja lehetne a demokrácia kifinomultabb változatának. Eddig mindig a totális városvezetés érvényesült: a polgármester maga mögött tudva pártja közgyűlési többségét minden komolyabb ellenállás nélkül átvitte saját elképzeléseit. Most viszont szükség van kompromisszumokra, így ezt a helyzetet az LMP részéről akár üdvözölni is tudnánk. Ezzel szemben sajnos az a helyzet, hogy szemfényvesztés történik. Bár a kommunikáció arra irányul, hogy a testületben nagyon komoly emberek felelős módon döntenek. Pedig a költésvetés elfogadása mögött valódi, előremutató kompromisszumok helyett pitiáner érdekharc húzódik! Nem elsősorban a közösség érdekei körül folyik a vita, hanem a képviselők és a holdudvaruk egyéni érdekei mentén” – rajzolja le a lesújtó helyzetet a politikus. „Már az anyagok beterjesztésénél látszik a sumákolás. Szakmaiság mögé bújtatva 'trükkök százai' tűnnek ki, a lényeget sokszor a sorok közé rejtik, manipulálnak a szavakkal. Példa erre az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésének kétféle értelmezése is. Ha jogszerűtlenség gyanúja merül föl az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatban, ahogy azt az ÁSZ megállapította, s kérte a jegyző elleni fegyelmi eljárást, akkor ezt végig kellett volna vinni. Ugyanakkor nem tartjuk helyesnek, hogy erre hivatkozva a jegyzőt azonnal mozdítsák el, mint ahogy az LMP nem támogatta a cégvezetők azonnali leváltását sem. Az viszont kétségtelen, hogy a jegyző személyének és az általa felügyelt apparátusnak kulcsszerepe van a korrekt tájékoztatásban, adatszolgáltatásban, pártállásra való tekintet nélkül – ami sajnos nem mindig volt jellemző” – érvelt az LMP-s képviselő hozzátéve, hogy a jegyző puccsszerű eltávolítását nem tartja követendőnek.

Színjáték a költségvetés körül

A költségvetés MSZP-s–fideszes elfogadásával kapcsolatban Szentistványi István kifejtette, az LMP helyi szervezetében legfeljebb arról volt vita, hogy tartózkodjanak vagy nemmel szavazzanak. „Az viszont egyértelmű volt, hogy nem szavazzuk meg

Botka László

előterjesztését” – tette hozzá. „Az egész költségvetést övező színjátékra bizonyíték az is, hogy ilyen nagy többséggel átmegy az előterjesztés, miközben a közgyűlést megelőzően gyökeresen ellenkező, teljesen eltérő véleményeket fogalmazott meg, kommunikált a két legnagyobb párt. Ráadásul a szakbizottság sem javasolta a költségvetés elfogadását, és ennek ellenére majdnem kilencvenszázalékos többséggel (29-ből 26 igennel) mégis megszavazza azt a közgyűlés. Jelzem, ez alapjaiban kérdőjelezi meg a bizottságok, valamint az egész rendszer struktúráját, megcsúfolja azokat az elvi és szakmai álláspontokat, melyeket a szakbizottság képviselt. A mi helyzetünk annyiból volt pikáns, hogy a büdzséhez kapcsolódóan is választás elé állított bennünket a nagykörúti beruházás. Bár a közösségi közlekedés fejlesztéseként tüntetik föl, s kerékpárút-létesítést is tartalmaz, magát az egész folyamatot végül mégsem tudtuk támogatni. Ez azért is volt nehéz döntés, mert számos szimpatizánsunk a zöld körből kerül ki, és ők joggal pártolnak minden olyan kezdeményezést, ami a közösségi vagy a kerékpár-közlekedést segíti. A szakmai szempontok mellett végül azt vettük figyelembe, hogy ez a projekt is abba az illuzórikus fejlesztési politikába illeszkedik, ami szerintünk nem tartható. (Még kritikusabban ítéltük meg a Biopolisz-program belvárosi kettes ütemtervét, ami semmi másról nem szól, csak városcsinosításról hatalmas pénzekért.) A város jelenlegi helyzete nem bírja el, hogy látványberuházásokra vegyünk fel hitelt, és költsünk százmilliókat. Egy normális városfejlesztési logikába, a mi elképzelésünk szerint, ez most nem fér bele” – így Szentistványi.

Nem fontos már az átvilágítás?

A szociális ellátórendszer kurtítása rendkívül súlyos helyzetet teremthet – folytatta értékelését a képviselő a konkrét előterjesztések tekintetében. „Mindkét oldal retorikája elfogadhatatlan az LMP számára. Botka László polgármester azzal érvelt a költségvetési vitában, hogy a városnak nincs mozgástere, mivel a kormányzat nagymértékben csökkentette az önkormányzatok támogatását. Azért álságos a szocialisták érvelése, mert ha például ez a terület, a szociális ellátórendszer prioritást jelentene számukra, akkor az innen kieső 83 millió forintot visszapótolhatná úgy a város, hogy másképp szervezi át a költségvetést, átcsoportosít, máshonnan von el forrásokat. A Fidesz érvelése a potyautasokról pedig azért nem áll helyt, mert Szegeden nem az a jellemző, hogy 'aranyláncos, fekete autós' potyázók hada teszi zsebre a szociális támogatásokat, hanem sokkal inkább az, hogy például felsőfokú végzettségűek tömege áll sorba munkáért hiába, és (többek között) nekik jelenthet segítséget a munkakeresésben egy erősebb szociális ellátórendszer” – emelte ki. Az átvilágító bizottság munkájáról is beszélt néhány szót portálunknak Szentistványi István. Szerinte szükséges átvizsgálni az önkormányzati cégek működését, akár százszázalékos, akár többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokról (utóbbira példa a Távhő) legyen szó. Ezt az átlagemberek is így látják, komoly várakozással tekintenek a szavazók a bizottság felé, szeretné már látni mindenki, hogy mi történt a cégeknél, találtak-e valamit. A bizottság ugyanakkor csaknem két hónapja nem is ülésezett – nehezményezi az LMP-s képviselő, aki maga is tagja az ideiglenes testületnek. „Így joggal feltételezik sokan, hogy nyilván a Fidesznek már nem is érdeke a vizsgálatok lefolytatása, hiszen időközben leváltották az érintett nyolc cégvezetőt. Ezt erősítette az is, hogy mikor a jobbikos képviselő a környezetgazdálkodási kft.-nél akadt állítólagos visszaélésgyanús ügyekre, akkor éppen az új cégvezető volt az, aki megvédte az elmúlt évek gazdálkodását. Így majd megint előkerülhet a színjáték vádja, miszerint az egész átvilágító bizottsággal csak a cégvezetők cseréjére ment ki a játék” – fogalmazott Szentistványi. Hozzátette, ezeknél a cégeknél azt tapasztalja, hogy teljesen kimarad a közvéleményt az érdemi tájékoztatásból, sokszor üzleti titokra hivatkozva teszik ezt, miközben legtöbbször a lakosságot érintő (közérdekű) kérdésekről van szó. „Nagyon aktuális lenne a bizottság összehívása, hogy tisztázhassuk, hogyan áll a gazdasági társaságok vizsgálata, találtak-e a vizsgálóbiztosok bármit is” – hangsúlyozta.

Megnyirbálhatóak-e a polgármester jogkörei?

Szentistványi Istvánnal végül

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) tanácsnoknak a polgármester jogköreit érintő két előterjesztéséről beszélgettünk. Ezek közül az egyiket elutasította, a másikat támogatta az LMP. „Gyimesi László első javaslata szerint a városi cégek vezetői fölött gyakorolt munkáltatói jogokat ki kellett volna venni a polgármester kezéből, és át kellett volna ruházni a közgyűlés egy (fideszes többségű) bizottságára. Nem támogattuk ezt az előterjesztést – mely végül nem is ment át – egyrészt azért, mert törvényességi aggályok merülhetnek fel, ráadásul így a városi cégek könnyen valós kontroll nélkül maradhattak volna. Képviselőtársam másik javaslata a vagyonrendelet módosítására irányult, és azt célozta, hogy az 50 millió forintnál (rt.-k esetén 100 millió forintnál) kisebb összegű pénzügyi műveletek kerüljenek át a polgármester hatásköréből a bizottságokéba. Nyilvánvaló, hogy ez az előterjesztés is a két nagy párt közti hatalmi játszma egyik eleme csak, és célja, hogy egy újabb hatáskört vonjon el a fideszes többségű bizottságok számára. Ezt a javaslatot mégis elfogadtuk – s a többség is így tett –, mert így kétség kívül átláthatóbbá válik az önkormányzat gazdasági működése, döntéshozatali mechanizmusa, a bizottságok ülései ugyanis nyilvánosak, ezekről jegyzőkönyv készül” – összegzett Szentistványi István.