Szabó László a Holt-Maros teljes rehabilitációját szeretné

A pénteki közgyűlés elé kerül a Holt-Maros területének védelem alá helyezését is magában foglaló előterjesztés, melynek oka, hogy az uniónál 260 millió forintra lehet pályázni védett területek rehabilitációjára. A Szögedi Védegylet elnöke, egykori városi képviselő, Szabó László már 2003-ban indítványozta 23 természeti érték, közöttük a teljes holtág védetté nyilvánítását.

„A természeti területek védettségére már 2003-ban elkészült a konkrét terv

Gaskó Béla

ökológus segítségével, melyből később a szakember könyvet is írt. Ez egy több mint 100 oldalas tanulmány volt akkor, melyre támaszkodva egyéni képviselői indítványt nyújtottam be 2003-ban, hogy Szeged természeti értékeit nyilvánítsuk végre védetté, és induljunk el az európai ökoturizmus felé” – mondta el

Szabó László

. Az egykori képviselő szerette volna kihagyni ebből az ügyből a pártpolitikát, hiszen az indítvány jelentősége úgy gondolta, hogy messze túl megy a pártérdekeken, ezért mindkét oldalról bevont egy-egy képviselőt. A Fidesz részéről

Makrai Lászlót

, a baloldali frakcióból pedig a Centrum képviselőjét,

Molnár Gyulát

. Így hármuk neve alatt nyújtotta be a dokumentumot, melynek tárgyalását a májusi közgyűlésre jelölték ki. „Akkor azonban az a képtelen helyzet állt elő, hogy a napirendről is leszavazták az ügyet, tehát még beszélni, vitázni sem tudtunk róla a torony alatt. Amiről 2003-ban szót sem akartak ejteni, annak a töredékét nyújtja most be önálló indítványában a polgármester. Ha

Botka László

így folytatja, egészen megkedvelem. Tudom neki javasolni az elmúlt nyolc éves tevékenységemet, melyet ha

átnéz

, és esetleg az aláírásokat kicseréli rajta, egészen szép dolgok történhetnek Szeged értékeivel” – hangsúlyozta, kiemelve, hogy számára a történetben mindössze annyi a szomorú, hogy ismét csak akkor indul meg az értékvédelem, amikor nagy pénzek jelennek meg a háttérben, magyarán uniós támogatást lehet lehívni védett területek rendezésére. „A Holt-Marossal kapcsolatban az eredeti elgondolás az lett volna, hogy legyen a holtág körbeevezhető. A Marostői holtág az élő Marossal teljes körré zárható. Az egészet hangulatos parkerdővé lehetne alakítani. A legproblémásabb jelenleg a Gellért Szabadidőközpont területén álló szakasz helyzete, ahol a medert, a hajdani csónakázótó egy részét ráadásul be is temették. A közgyűlés a közelmúltban engedélyt adott a terület beépítésére is, a mostani tervekkel összehangolatlan, szöges ellentétben. Ha megkezdődik a Maros megújítása, és megújul a teljes Marostői holtág, akkor – a nyugat-európai polgári minta szerint, – akár önként is felajánlhatná Holt-Maros partját a köznek városunk tehetős polgára. Angliában például a gyönyörű és hatalmas közparkok többségét elismert polgárok adományozták a városnak, ahogy ezt többnyire emléktábla is jelzi. De ha ez nem működne, akkor a város ki is vásárolhatná, sőt – mert ez bizony közérdek – ki is sajátíthatná!” – így a városvédő egyesület vezetője, aki összegzésében elmondta, hogy a holtág teljesen életre kelthető lenne, amely vízügyileg is, természetvédelmileg is megérdemelné a helyreállítást. „Örülök, hogy felkarolták ezt a dolgot, de kívánatos lenne a teljes szakaszt rehabilitálni. Ez példaértékű lehetne a Maros többi holtágának életrekeltéséhez is, mely egy összefüggő és üdítő parkerdő-láncolatot vonhatna Szegedtől egészen Makóig, vagy még tovább, akár Aradig is...” – zárta gondolatait Szabó.