Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Orbán: a fejéről a talpára kell állítani a nemzetet

Orbán: a fejéről a talpára kell állítani a nemzetet

2011. február 7., hétfő
Orbán: a fejéről a talpára kell állítani a nemzetet
"2011 a megújulás éve, amikor átszervezzük az országot" - mondta el Orbán Viktor hétfőn tizenharmadik országértékelő beszédében a Millenárison. A Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére tartott évértékelőben a miniszterelnök úgy fogalmazott az országra váró feladatokkal kapcsolatban: a megújulás újjászületés, küzdelem, küldetés. „Ez valójában a 13. alkalom, hogy együtt lehetünk, ez azt jelenti, hogy bennünket nem fog sem a golyó, sem a vas” – mondta Orbán. „Nincs időnk várakozni, és hálát adunk az Istennek, hogy idáig elhozott minket” – hangsúlyozta a miniszterelnök. „2010 az összefogás éve volt, 2011 a megújulás éve lesz, amikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 az elrugaszkodás, 2013 az emelkedés, míg 2014 a gyarapodás éve lesz.” A Magyarország megújul című beszédében a miniszterelnök kifejtette, hogy az újjászületés az, amikor a fejéről a talpára állítjuk a nemzetet.

Az utolsó lehetőség

Ez nem csak egy lehetőség, hanem az utolsó lehetőség. Ez a terv különbözik az elmúlt nyolc év megbukott terveitől – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, a becsapott emberek összetalálkoztak, és kétharmados lendülettel elsöpörték az előző kormányt, „ám a tenyerek viszketése nem múlt el” – tette hozzá. „Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával” – figyelmeztetett a Fidesz elnöke. Magyarország megújulásáról elmondta: ez újjászületés lesz, küzdelem és küldetés. A miniszterelnök hozzátette: az újjászületés azt jelenti, hogy a magyar nép saját képére kezdi formálni a jövőt, „véget vet a sodródásnak”. Ilyenkor mindenki érzi, hogy a nemzet szelleme kiszabadul börtönéből. Ekkor tudtak a népek nagy tetteket végrehajtani, mi magyarok is emlékezhetünk ezeréves kereszténységünkre, Európa védelmére, Széchenyire és a reformkor nagyjaira, '48-ra és '56-ra, nagyszerű tudósainkra – sorolta Orbán Viktor. A kormányfő elmondta, a nagy elődök erőt adnak, hanyatlás idején emlékeztetnek, hogy többre vagyunk hivatottak. „A magyar szellem ott van minden magyar mozdulataiban.” Mint Orbán Viktor fogalmazott, ezt érezte az árvízi mentéskor, és a vörösiszap-katasztrófa idején is találkozott vele. „Itt volt velünk, mint egy őrláng, melyből 2010-ben igazi tűz lett.” A magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet – tette hozzá. Ugyanakkor a szellemünk táplálására is szükség van, viszont ennek a szellemnek nyomát sem találjuk alkotmányunkban. A szakjogászok még ellennének az átmenetivel, de az nem a magyarok alkotmánya, hanem szovjet mintára készült, kényszerű kompromisszumok eredménye, amire akkor lehetőség volt. A mai magyar élet 1956-ra épül, alkotmányunkban azonban semmi sincs erről – mondta a miniszterelnök.

Grosics, Mocsai, Jókai Anna is a nézők közt

A kormányfőt hallgató vendégek között foglalt helyet Mádl Ferenc volt államfő és felesége, több kormánytag, kormánypárti politikus és európai parlamenti képviselő - köztük Tőkés László -, Tarlós István főpolgármester, továbbá Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Antall Józsefné, a korábbi miniszterelnök felesége, Széles Gábor vállalkozó, Kovács István olimpiai bajnok ökölvívó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Andrew G. Vajna, a filmipar reformjáért felelős, frissen kinevezett kormánybiztos. De jelen volt még Kálomista Gábor producer, Kun Miklós és Gereben Ágnes történész, Kautzky Armand színművész, Balázs Péter színházigazgató, Jókai Anna író, Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa és Pozsgay Imre, a Németh-kormány egykori államminisztere, Pataki Attila, az Edda forntembere is.

Évértékelő mondatok 1999-től

A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit. Orbán Viktor először akkori kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba. A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán Viktor országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a “három szoba, három gyerek, négy kerék”, amely szinte szállóigévé vált. Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”. A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésében az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta a pártelnök. „A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – fogalmazott. A választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. A 2004-es beszédet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik. „Ismét kisebbek lettünk” – ez volt az egyik fontos mondata a 2005-ben a Körcsarnokban tartott országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban vidéki városokban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket. 2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is. A pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak. A 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke a Syma csarnokban arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján. Új irány, Magyarország, új irány, magyarok – ezt a jelszót hirdette meg a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta. Tavaly februárban, a választások előtt néhány héttel – ismét a Millenárison – Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. 2010-ben a Facebook közösségi portálra a pártelnök kérésére több száz javaslat érkezett a „rajongóktól” az országértékeléssel kapcsolatban. (Forrás: MTI - mno.hu)
évértékelő Orbán Viktor

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo