Esélyes, hogy Horvátország még a magyar uniós elnökség idején lezárhassa csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, a magyar uniós elnökség mindent meg is tesz ennek érdekében – nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában.
A horvátországi tárgyalásai kapcsán a műsorban szintén megszólaló
Orbán Viktor
miniszterelnök pedig kijelentette: az elmúlt években sok méltánytalanságot követtek el Horvátországgal szemben, és már rég fel kellett volna venni az országot az EU tagállamai közé.
Martonyi János
– hét eleji oroszországi látogatása kapcsán is – uniós elnökségünk további feladatairól, köztük az Oroszországgal összefüggő teendőkről is nyilatkozott a Duna Televízióban. Van rá esély, hogy Horvátországgal még ebben a félévében – a magyar unió elnökség alatt – lezárulnak az uniós csatlakozási tárgyalások – nyilatkozta az interjúban Martonyi János. A magyar elnökségnek ez az egyik nagyon fontos célkitűzése. “Mindenben van egy kis bizonytalanság, de azt hiszem, a helyzet most jól áll” – tette hozzá a magyar diplomácia irányítója. Nagyon sok függ attól, hogy március 11-én a bizottság milyen értékelést hoz ki – folytatta; lényeges az igazságszolgáltatással, a bel- és igazságügyi kérdésekkel, az emberi jogi témákkal összefüggő fejezet, ide sorolva a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel kapcsolatos témakört is.
A műsorban szintén megszólaló Orbán Viktor miniszterelnök - aki a horvát televíziónak adott interjút zágrábi látogatás során - azt mondta: Horvátországgal szemben az elmúlt években sok méltánytalanságot követtek el, és a nyugat-európaiak nem becsülik meg kellő mértékben azokat az értékeket, amiket Horvátország jelent. “Ez egy komoly ország. Kiharcolta a függetlenségét, vért áldozott érte, fegyverrel harcolt a szabadságért, berendezkedett egy demokratikus világban, egy gyönyörű, barátságos ország. Ráadásul sok mindent átalakított, hogy az Európai Unióhoz tudjon csatlakozni. Ezt nem elismerni – szerintem hiba és méltánytalanság” - szögezte le Orbán Viktor. Hozzátette: a horvát gazdaság számost tekintetben jobban teljesített az elmúlt években, mint például Magyarország. “Saját példánkon tudjuk, hogy Horvátországgal szemben méltányosabban kellett volna eljárni, már rég fel kellett volna venni a tagállamok közé – de most már ezen túl vagyunk, a feladat, hogy a magyar elnökség alatt a még szükséges néhány lépést meg tudjuk tenni” - hangzott az interjúban. A magyar kormányfő leszögezte: reális esély van rá, hogy a magyar elnökség végéig sikerülhet lezárni a horvát csatlakozási tárgyalások menetét. “Erre reális esély van. Nem mondom, hogy biztos, mert a politika világában semmi sem biztos – de azért fogadni lehet rá már” - hangzott a magyar miniszterelnök álláspontja.
Az energetikában a legfőbb feladat: megteremteni az unión belüli egységes piacot – váltott témát kérdésre reagálva Martonyi János a Hattól nyolcig stúdiójában. “E tekintetben áttörés történt – nagy sikernek tartom az Európai Tanács február 4-i ülését. Bár a sajtóban főleg azt emelték ki, hogy a felek döntően a pénzügyi és gazdasági helyzetről beszéltek, a lényeg, hogy elértük, amit akartunk, amit a tagállamok egységesen támogattak: hogy legyen egy egységes energiapiac. Teremtsük meg ennek a szabályozási, közgazdasági és infrastrukturális feltételeit” - mondta Martonyi. A külügyminiszter megjegyezte:végre ráébredtek a tagállamok – amiben bizonyos külső események is szerepet játszottak – , hogy a belső energiapiac megteremtése nem csak a kelet-európaiknak fontos. “Ez fontos mind a huszonhét tagállamnak. Bárhol bekövetkezhet egy kis gond az energiaellátásban. Gondoljunk a mediterráneumra. Bárhol történhetnek események és akkor az egész Unió bajba kerülhet – ezt a bajt nagy mértékben csökkenti, ha van egy belső hálózatunk, amivel az energiahordozókat el tudjuk juttatni az Unió egyik sarkából a másikba”.
Az unió soros elnökeként Magyarországnak Oroszországgal, mint az EU egyik fontos stratégiai partnerével kapcsolatban is vannak speciális feladatai – az egyik: előrevinni az oroszok Kereskedelmi Világszervezethez történő csatlakozását. “Úgy tűnik, ez a folyamat a magyar elnökség alatt is előre fog lépni. Mi sikernek könyvelnénk el, hogyha Oroszország ennek az esztendőnek a végéig belépne a világszervezetbe” - mondta Martonyi János. Az orosz fél számára fontos a vízumkérdés ügye is – hangzott az interjúban. Magyarországnak az az érdeke – gazdasági, kulturális, és minden más szempontból –, hogy a vízumkönnyítés folyamata előrehaladjon és bekövetkezzen egy teljes vízummentesség – érvelt Martonyi. Hogy ez mikorra valósulhat meg – a külügyminiszter kifejtette: nagyon érzékeny kérdésről van szó, amit huszonhét tagállam esetében kell összehangolni. Jó néhány nyugat-európai országban pedig nem szívesen hozakodnak elő ezzel a politikusok, tudván, nem fognak vele szavazatokat szerezni. Ugyanakkor az EU nyitottsága szempontjából fontos az emberek közötti kapcsolatok megkönnyítése, ami olcsóbb, könnyebb, sorban állás nélküli utazást jelent - ugyanakkor látni kell, hogy vannak korlátok - érvelt a tárcavezető.
Hogyan lehet Oroszországot közelíteni az unióhoz? Soros elnökként Magyarországnak ebben milyen feladatai vannak? - hangzott a Hattól nyolcig kérdése. “Az elnökségünk alatt ezt a folyamatot szeretnénk tovább vinni. Ilyen szempontból jó a helyzet, mert az EU és az Oroszország illetve az USA és Oroszország közötti kapcsolatok felívelőben vannak; az elmúlt hónapokban sor került néhány fontos csúcstalálkozóra, erősödik a bizalom és az egymásra utaltság” - érvelt a magyar diplomácia irányítója. Hozzáfűzte: létezik nyolc-tíz olyan, globális jellegű kihívás a világban, amivel csak közösen lehet megküzdeni: ilyen a terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, vagy a tengeri kalózkodás kérdése. Nagyon sok olyan ügy van, amelynek kezeléséhez Oroszország együttműködése feltétlenül szükséges: ilyen az afganisztáni konfliktus rendezése, vagy például az energiaellátás kérdése is – hangoztatta Martonyi János. Az Európai Unióban ma egységesnek tekinthető az Oroszországhoz fűződő viszony felfogása – amellett is, hogy a részletkérdésekben vannak különbségek, illetve léteznek történelmi-földrajzi érzékenységek és bizonyos szempontból eltérő gazdasági érdekek is - hangzott a beszélgetésben. De vannak nagyon fontos közös stratégiai megfontolások, azaz: Európa jövőjének alakulása nem kis mértékben függ attól, hogy miként alakul Európa és Oroszország kapcsolata. “Két ilyen fontos ország van, amelyekkel a kapcsolataink meghatározóak lesznek. Az egyik Oroszország, a másik Törökország. Az egész európai civilizáció mikénti alakulása szempontjából fontos kérdés, hogy a következő években és évtizedekben hogyan alakul a kapcsolatunk ezzel a két nagy hatalmi és gazdasági központtal” - nyilatkozta Martonyi János a Duna Televízió reggeli műsorában. (Forrás:
Pintér Attila, felelős szerkesztő)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.