Kalmár: zavart, hogy Magyarországot támadták

Az Európa Tanács (ET) legutóbbi Parlamenti Közgyűléséről tartott sajtótájékoztatót Kalmár Ferenc a Fidesz-KDNP delegáltja, aki az ott elhangzott országunkat érintő kérdésekről adott tájékoztatást, többek között arról, hogy a médiatörvényről tervezett vitából, hogyan lett a magyar demokráciát megkérdőjelező svéd indítvány.

Az eredeti elképzelés szerint a svéd képviselők vitanapot kezdeményeztek a tanácsnál a magyar médiatörvény kapcsán, amit a a néppárti frakció támogatott. Később a török elnök már a Demokrácia Magyarországon címmel terjesztette elő a vitapontot, majd később a svédek egy indítványt is beadtak, mely szerint monitorizálni kell országunkban, hogyan működik a demokrácia. A vitanapon a médiatörvény, az alkotmányozási folyamat, az alkotmánybíróság szerepe és a közszférában tervezett leépítések kerültek szóba. „Kimondottan zavart, hogy Magyarország, mint egész ország került terítékre egy előre felépített támadás során, miközben mindössze egy törvény körüli kérdések megvitatásáról volt szó első körben. Túlzónak tartottam, hogy nekimenjenek egy országnak, ez úgy is tűnhet, mintha gyengíteni igyekeznének pozíciónkat az EU soros elnökeként” – mondta el Szeged városüzemeltetési tanácsnoka, hozzátéve, hogy a két órásra tervezett vitából végül a felszólalók kevesebb száma miatt egy óra lett, amit érzése szerint meg is nyertek. A monitorizálás nem született döntés, arról később határoz majd egy bizottság. Kalmár hozzátette, hogy az elkövetkezendő négy évben valamilyen formában teret szeretne nyerni Strasbourgban egy Szegedhez kapcsolódó kiállításnak. A politikus az üléssel kapcsolatban kiemelte azt is, hogy a román elnöknek, Basescunak tett fel kérdést azzal kapcsolatban, hogyan tervezik átalakítani a régiókat Romániában, figyelembe veszik-e a kulturális, történelmi, etnikai összetartozásokat, melyre az elnök azt felelte, hogy nem támogatnak etnikai alapú autonómiát. De később az elnök hozzátette, hogy e kérdésen kívül a két ország között szinte minden területen van párbeszéd, és kevés állammal ápolnak ilyen együttműködő kapcsolatot, mint országunkkal. Kalmár Ferenc leszögezte azt is, hogy ezen túl rendszeresen szeretne beszámolni az ET-ban végzett munkájáról.

Az Európa Tanács

A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, az Európa Tanács (ET) – mely nem keverendő össze az Európai Unióval, teljesen más entitásról van szó – az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik 47 tagállamában. Magyarország a rendszerváltozást követően csatlakozott. Az Európa Tanács egyik legfőbb szerve a Parlamenti Közgyűlés, melyet a tagországok törvényhozásai által delegált képviselőcsoportok alkotnak, s mely évente négyszer tart ülésszakot, ahol számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkoznak. A tárgyalási és egyeztető fórum határozatai ajánlás jelleggel bírnak a tagállamok törvényhozásai számára. 318 rendes és 318 póttagja van, hazánkat hét plusz hét politikus képviseli. Az Európa Tanácsról további információkat

itt olvashatnak

.