Gyöngyösi István, a szegedi hídépítő ember + FOTÓK
2011. február 18., péntek
Tavaly októberben hordógurítással ünnepelték meg, hogy szerkezetkész az M43-as autópálya Móra Ferencről elnevezett 660 méter hosszú Tisza-hídja. Ugyan a kivitelezést jelentősen hátráltatta a folyó hosszan tartó magas vízállása és az építkezés közben hullott jelentős mennyiségű csapadék, az új átkelőt hamarosan átadják. Az építésről, a felmerült gondokról, és a jövőről beszélgettünk Gyöngyösi Istvánnal, a Hídépítő Zrt. projektvezetőjével.
Az M43-as autópálya Tisza-hídjánál nem csupán hazánkban, hanem egész Európában is egyedülálló technológiát alkalmaztak. Az úgynevezett kiemelt kábeles hídnál alkalmazott függesztett-feszített technológia egészen különleges tervezési és kivitelezési munkát igényelt. Az egyedi megoldásra azért volt szükség, mert a Tisza az autópálya keresztezési pontjánál enyhe kanyarulatot ír le, így egy mederben elhelyezett pillér folyamatos kimosódásoknak lenne kitéve. Számításba kellett venni azt is, hogy a híd vasbeton cölöpjei a nagy súlyú szerkezet alatt túl mélyre süllyednének a laza altalajba. Az alkalmazott megoldásnak köszönhetően azonban kevesebb feszítő kábelre volt szükség, így csökkent a híd magassága és összsúlya is. Az M43 Tisza-hídja 660 méter hosszú, szélessége 30 méter, jobb ártéri íve 374, meder íve 370, bal ártéri íve pedig 52 méteres A híd összfelülete 19 500 négyzetméter, elkészítéséhez 11 311 köbméter betont és 3455 tonna acélt használtak fel.
– Hányadik hidat építi most? – Ilyen nagyból ez a harmadik, de megszámolni sem tudom, hány hídon dolgoztam eddig. Nyilván ezekkel a nagy hidakkal van a több baj, probléma, de ezek nagyobb sikerélményt is hoznak az embernek. – Mikor „találkozott” legelőször a híddal? – A tenderkiíráson láttam először a terveket, de a kiviteli tervek elkészítésében már részt vettem én is. Mindig az indulás a legnehezebb, amíg elkészül az összes terv, megtörténik a jóváhagyás, rákerül az utolsó pecsét. Innentől kezdve pedig már szorít a határidő. A tervezéssel, előkészítéssel, az engedélyek beszerzésével mindig rengeteg értékes időt vesztünk. Az a legnehezebb, hogy elérjük azt, hogy dolgozni kezdhessünk, viszont a munka tényleges elkezdése után már könnyebben megy minden. – Miben áll ennek a hídnak a különlegessége, egyedülállósága? – A mederhíd szerkezete olyan kialakítású, amilyet még Európában korábban nem csináltak. A hídszekrény függőleges bordáit vasbeton helyett hullámos lemezből készítettük, tehát itt minden acélból van. A másik érdekessége pedig a függesztett-feszített, más szóval az extradosed-kialakítás. A felső lemezben futó feszítő kábelek kilépnek a szerkezetből, át vannak vezetve egy pilonon, ezáltal lehetett nagyobb teherbírást, és nagyobb fesztávot elérni. – Az M43-as autópálya Tiszán átívelő szakaszán nem is egy hídról beszélhetünk, hanem egy egész hídsorról. – Valóban, ez a híd három önálló részből áll, a jobb-parti ártéri híd, a mederhíd és a bal-parti szerkezet. A mederhídnál 180 méteres szabad nyílást kellett ahhoz elérni, hogy ne kelljen a mederben támaszt építeni, így a két mederpillért a part szélére tudtuk helyezni. – Többször beleszólt az építésbe a Tisza áradása, ami elöntötte a munkaterületet. Mégis nagyobb késés nélkül, szinte az előírt ütemtervet tartva lassan befejezik a hidat. Hogyan sikerült ezt elérniük? – Nagyon sok mindent megpróbáltunk megtenni azért, hogy csökkentsük az árvízi leállás idejét. Sokfajta munkát ilyenkor is el tudtunk végezni, az ár levonulása után pedig túlórákat és hétvégi munkákat rendeltünk el. De az ártérben is a kezdés volt a legnehezebb, hiszen szinte egy őserdőt találtunk a helyszínen, amit megfelelően el kellett takarítanunk ahhoz, hogy egyáltalán az első cölöpöket elkészíthessük. – Lassan befejezéséhez közeledik a híd építése, hiszen márciusban már kezdődnek a műszaki átadás munkálatai. Milyen új feladatok várnak önre és a csapatra? – Ilyen jellegű, ilyen nagyságú létesítmény építése a közeljövőben sajnos egyelőre nem látszik. Egy kicsit prózaibb feladat vár rám és a csapatra, ez pedig az egyes villamos belvárosi szakaszának felújítása lesz. Ebben a Hídépítő Zrt. törzsállománya, akik már régóta Szegeden dolgoznak, szinte teljes létszámban részt vesz. – Ezen a szakaszon önöknek nehezebb dolguk lesz, mint a Boldogasszony vagy a Kossuth Lajos sugárúton volt az előző építőknek? – Valóban itt jóval szűkebb a munkaterület, nehezebb a megközelítése is, de reményeink szerint a határidőt tartani tudjuk majd.
Az M43-as Tisza-híd története
Tervezés Hazánk majd Románia uniós csatlakozása után jelentősen megnőtt a nemzetközi áruszállítás, mely meghaladta a Szeged és Arad között futó 43-as főút kapacitását. Szeged belső városrészeit is érintő szakaszán állandósultak a torlódások és rendszeresek voltak a balesetek, miközben napi 3000 kamion haladt át a városon. 2003-at megelőzően a magyar állam félautópályaként tervezte az M43-as út kiépítését, ennek megfelelően az Uvaterv Zrt. elkészítette egy 2-szer 1 sávos közúti híd terveit, ám a forgalom rohamos növekedése hamarosan felülírta azokat. Emiatt az M43-as autópálya építése bekerült az Európai Unió strukturális alapjaiból finanszírozott Közlekedésfejlesztési Operatív Program legfontosabb projektjei közé. Az autópályákat építtető Nemzeti Autópálya Zrt. 2006 kora tavaszán újabb tervpályázatot írt ki egy 2-szer 2 sávos közúti Tisza-híd megépítésére. A bíráló bizottság az öt pályamű közül végül a Pont-TERV Zrt. által benyújtott terveket találta a legjobbnak. Szerkezeti megoldás A hídszerkezet „extradosed”, vagyis függesztett-feszített híd, mely átmenetet képez a gerendahíd és a ferdekábeles híd technológiája között. Ez egy látszólag egyszerű gerenda-híd, melyet több ötlettel tettek korszerűvé. Ezek közül a legfontosabb, hogy a szerkezet vonalából kiemelték a feszítő kábeleket két 22 méteres pilon segítségével, melyek így hatékonyan megnövelték a híd teherbírását. Építés A híd alapkövét a Tisza szokatlan nyár végi áradása miatt csak 2008. június 11-én rakták le. Az építkezés érdemi része 2008 augusztusának végén, a pilonokat tartó cölöpök kibetonozásával kezdődött. A cölöpözést jelentősen megnehezítette a Tisza árterét eluraló sár. A pillérek 2009 nyarára készültek el. A felszerkezet elemeit hajókon szállították az építkezés helyszínére. 2010. október 19-én a híd két oldala összezárt. A kivitelezők számára azonban a „zárás” után sem ért véget a munka. Elkészítették majd szigetelték a szegélyeket, ezután a pályalemez aszfaltozása következett, illetve a korlátok felszerelésére. Végül kiépítik a híd díszkivilágítását, így az autósok teljes pompájában vehetik azt birtokba, az előzetes tervek szerint 2011 áprilisában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.