Az Ausztrál-Román nagyvállalat, az Aurul SA zagytározójának átszakadása miatt több tonnányi nehézfémekkel szennyezett, közel 100 ezer köbméter lebegő, veszélyes anyag került a környező élővizekbe éppen 11 éve. A szennyezés a Zazar, Lápos, Szamos folyókon keresztül jutott a Tiszába, majd a Dunába, példátlan pusztulást okozva az élővilágban. A tragikus esemény kapcsán a magyar országgyűlés 2000. június 16-án elfogadott határozatának 10. pontjában február 1-ét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. Az Interaktív Természetismereti Tudástárban előadással emlékeztek a szennyezésre. 2000. január 30-án, este 22 órakor Északnyugat-Romániában Nagybányán, a Szamos vízgyűjtő területén olyan katasztrófa történt, mely nehéz próbatétel elé állította az Alföld folyóját. "Egy váratlan esemény következett be tizenegy éve, egy technológiai ballépést követett el az Aurul bányavállalat, melynek következtében cianiddal és nehézfémekkel szennyeződött a Szamos és a Tisza. A vállalat szabad cianid tartalmú zagyot tárolt meglehetősen primitív körülmények között. A zagytároló gátja a bő csapadék miatt átszakadt" - emlékezett vissza Fekete Endre, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Atikövizig) szaktanácsadója. A döbbenetes mennyiségű szennyeződés láttán a szakemberek több évet, évtizedet is jósoltak a folyó regenerálódásához, ehhez képest nagyon gyorsan eliminálódott az anyag. Ami még hiányzik: 30-40 kilós harcsák is elpusztultak, a mostaniaknak még idő kell, amíg elérik ezt a méretet. A Tisza újjászületése
A tizede is sok...
"Mikor legelőször értesültünk a történésekről, az első adatokból itt Szegeden elkezdtem számolgatni, hogy milyen mennyiségű cianidszennyeződést kaphatott a Tisza. 100-120 tonnányi cianiddal kalkuláltam. Felhívtam egy vízügyes ismerősömet, aki döbbenten mondta, reméli, tévedek, mert már a tizede is szörnyű..." - emlékezett vissza Szalma Elemér. Olyan iszonyú mennyiségű terhelést kapott a folyó, amilyen eddig még soha nem fordult elő. A következményeit ezért nem lehetett pontosan felmérni. "Ez már történelem" - fogalmazott portálunknak Szalma Elemér az SZTE Juhász Gyula Pedagógus Képző Kar főiskolai docense, aki "A cianid szennyezés hatása a Tisza élővilágára" címmel tartott előadást kedden délután az évforduló alkalmából. "120 tonnányi cianid került került a Tiszába és több tíz tonnányi nehézfém. A szennyezésnek drasztikus hidrobiológiai következményei voltak, a 'leglátványosabb elemét' a hihetetlen mennyiségű halpusztulás jelentette, de természetesen magát a Tiszát mint élő rendszert a fito- és zooplanktonok pusztulása is károsan érintette" - magyarázta a docens. Mára azt lehet mondani, hogy a Tisza regenerálódott. A nagyobb árvizekkel maga a folyó is újraéled, mert parányi élővilága folyamatosan utánpótlódik a Tisza vízgyűjtőterületéről - így a folyó folyamatosan megújul, mindig új élet keletkezik, és csodálatos módon változik az évszakok során. Kék arany
Szalma Elemér kifejtette, a Nagybányáról elindult a szennyeződés cianid-dugóként végigvonult a Tisza teljes rendszerén, így a Dunába és a Fekete-tengerbe is bekerült. A dugóban levő élőlények nagy része elpusztult. Mivel azonban folyamatos volt az utánpótlás, már a dugó levonulása után elkezdődött a folyó újraéledése, persze évek kellettek ahhoz, hogy teljesen rendbe jöhessen a Tisza. A folyóvizek rehabilitációját segíti egy olyan nemzetközi projekt elindulása, amelyet Európai Uniós Vízkeretirányelvnek hívunk - emelte ki a docens. Ennek elsődleges célja, hogy kiváló, illetve jó minőség folyó- és felszín alatti vizeink legyenek. Ennek következtében mind a diffúz, mind pedig a pontszerű szennyeződések egyre jobban csökkennek. A Tisza kiváló vízminőségéhez Szalma Elemér szerint ez az út vezet majd el. Mindez azt is jól illusztrálja, napjainkra lassan elindul a "kék arany" védelme. 
