Czerván: Új kárenyhítési törvény

Idén is rájár a rúd a mezőgazdaságra - itthon kilencszázezer hektárnál is több szántóföld áll belvíz alatt, az agrárkamara becslése szerint tizenöt milliárd forint kár érte eddig az ágazatot. A helyzetet tovább rontja, hogy világszerte ingadozik - jellemzően emelkedik - a termények ára. Idehaza szivattyúzással és az elvezető csatornák tisztításával próbálnak meg úrrá lenni a helyzeten, a bajba jutott gazdák pedig idén is számíthatnak anyagi segítségre az államtól.

Az eddigi kárenyhítési rendszer viszont tovább nem tartható, mivel nem képes kezelni ekkora léptékű és évről évre ismétlődő elemi csapásokat. Az új szisztéma kidolgozásán már dolgozik a szaktárca, az 2012 januárjában lépne életbe a tervek szerint - nyilatkozta

Czerván György

, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában. Sajnos, idén is folytatódik a tavalyi tendencia, továbbra is természeti csapások sújtják a mezőgazdaságot. Tavaly nyolcszázezer hektár volt érintett, idén kilencszázezer hektárnál is nagyobb terület van rendkívül súlyos helyzetben – és ezek csupán a szántőföldek. A legfrissebb adatok szerint mintegy kétszázhetvenezer hektáron áll belvíz, további majd hétszázezer hektár pedig károsan átnedvesedett terület: ha ezekre akár egy-két milliméter csapadék hullana, nem lehetne elvégezni rajtuk gépekkel a szükséges mezőgazdasági munkákat – ismertette a helyzetet Czerván György. A helyzetet a vízügyesek próbálják kezelni – a vizek leszivattyúzásával, a külterületi árkok tisztításával. Az államtitkár emellett a természet jóindulatában is bízik, remélve, hogy a március-április hónapok szárazabbak lesznek, és utoléri magát az ágazat. Az összeállításban elhangzott: az agrárkamara szerint tizenöt milliárd forint kár érte az ágazatot a belvízi miatt. Kipusztult kétszázezer hektárnyi őszi vetés, és hétszázezer hektárnyi földterületre a következő hónapokban sem lehet majd munkagépekkel ráhajtani. Ezzel együtt gyorsan emelkednek a termények árai, ezzel együtt az élelmiszerárak.

Jövőre új kárenyhítési rendszer indulhat

A bajba jutott gazdák idén is számíthatnak anyagi támogatásra – nyilatkozta Czerván György. Aki nem tudja művelni a földjét, az vis maior igazolást kap, ennek birtokában ugyanúgy jogosult lesz a terület alapú támogatásra, mintha megművelte volna a földjét. A másik lehetőség a kárenyhítési alapba való bejelentkezés. “Reméljük, hogy a forrásokat oda tudjuk csoportosítani, és innen is tudnunk segítséget adni” - szögezte le az agrárpolitikus. Hozzáfűzte:a tárca dolgozik már egy új, az agrárium számára készülő kárenyhítési törvényen. “Az már tavaly is látszott, idén is látszik, hogy a mostani rendszer nem képes kezelni az ilyen hatalmas méretű, ráadásul évről évre visszatérő elemi károkat. Ezért az a terv – amelyen profi biztosítók bevonásával dolgozik a szaktárca - , hogy már 2012-től indulhasson az új kárenyhítési rendszer” - hangzott a beszélgetésben. A szakminisztériumban dolgozó munkacsoport külföldi példákat is tanulmányozott: jól működő rendszereket találtak Ausztriában, Spanyolországban – ezek követhető példát jelentenek itthon is. A lényegesebb változások egyik lehet a kockázatközösség szélesítése. Eddig – mondta Czerván – nálunk részben önkéntes alapon lehetett belépni a kármentesítési rendszerbe, amit nem minden gazdálkodó tartott eddig fontosnak. Másfelől szükség lesz a professzionális biztosító társaságok bevonására is, mint amelyek speciálisan ismerik a biztosítás szakterületét.

Spekuláció miatt nőnek a takarmányárak?

Nem a magyarországi időjárás határozza meg a terményárak alakulását – reagált Czerván György arra a felvetésre, hogy vajon a hazai belvízhelyzet, avagy a spekuláció állhat-e inkább a termények árának növekedése mögött. A világon szinte mindenütt probléma ez, ha tetszik, globális kihívásról van szó; nem véletlen, hogy az Európai Unió is foglalkozik a kérdéssel – mondta a politikus. Okaiban pedig nem vezethető vissza csak természeti hatásokra az árnövekedés: belejátszik a kőolajár és az energiaárak alakulása, a politikai döntések – például exportkorlátozások; de a pénzügyi tőke spekulációs törekvései is észlelhetők a háttérben. “Ez óriási kihívás, amivel egy ilyen kis ország, mint Magyarország, egyedül nem nagyon tud megbirkózni; uniós szinten, globális szinten kell majd kezelni a kérdést” - nyilatkozta Czerván György a Hattól nyolcig stúdiójában szerda reggel. (Forrás:

Duna Televízió

Pintér Attila, felelős szerkesztő.)