Balsai: megalapozatlan rendőri jelentések 2006-ból

Baj, de nem nekem és nem az igazságérzetnek - így reagált Balsai István miniszterelnöki megbízott a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában hétfőn reggel arra a felvetésre, hogy nem gond-e, ha az általa jegyzett semmisségi törvényjavaslat a 2006-os események kapcsán lényegében a teljes, ott jelen volt rendőri vezetés szavahihetőségét kétségbe vonja.

Hozzátette: a negyvenötezer rendőrből mintegy kétszázan írtak megalapozatlan jelentéseket, amelyek alapján tömegesen tartóztattak le fiatalokat az első fokon eljáró bíróságok. A politikus elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy felmerült-e bizonyíték

Gyurcsány Ferenc

volt miniszterelnök felelősségével kapcsán a 2006-os rendőri fellépések kapcsán. Ami az alkotmányozás folyamatát illeti,

Balsai István

kétségesnek látja, hogy megvalósuljon az a korábbi elképzelés, miszerint a most elfogadandó új alkotmányt a jövőben csak két egymást követő Országgyűlés szavazatával lehetne érvényesen módosítani. Baj, de tulajdonképpen nem nekem és nem az igazságérzetnek – így reagált Balsai István arra a felvetésre, hogy nem baj-e, ha minden, rendőri tanúvallomásra alapozott ítéletet meg kell majd semmisíteni 2006 őszéről az általa jegyzett törvényjavaslat szerint, és ez a teljes, ott jelen volt rendőri kar szavahihetőségét kétségbe vonja. A negyvenötezer rendőrből száz-kétszáz esetben írtak olyan jelentést, amelyek finoman szólva megalapozatlanok voltak - mondta. “Ezek a jelentések azt a célt szolgálták, hogy miután megverték, megbilincselték, összerugdosták az ún. előállítandó személyt, indokot kellett papíron is előállítani ahhoz, hogy az ügyészségek indítványt tegyenek az illető letartóztatására” - szögezte le a miniszterelnöki megbízott. Hozzátette: nagyobb bajnak tartja, hogy "a megalapozott gyanú legcsekélyebb bizonyítéka nélkül" az eljáró ügyészek ezeket a rendőri állításokat készpénznek vették; ami még nagyobb baj, hogy az eljáró első fokú bíróság ennek alapján rendelte el sorozatban a fiatalok letartóztatását. “Ez a probléma” - szögezte le Balsai. Arra a kérdésre, hogy honnan lehet tudni, vajon az említett száz-kétszáz eset mindegyikében a fent vázolt módon jártak-e el a rendőrök, Balsai István úgy reagált: ha az általa jegyzett semmisségi javaslatot elfogadja a parlament, akkor a bíróságok majd hivatalból előveszik ismét az ügyeket és megnézik, van-e a háttérben egyéb valós bizonyíték, túl a rendőri vallomásokon. Tehát a letartóztatott személy valóban garázda volt-e, fellépett-e hatóság ellen jogellenes módon, objektív tanúk bizonyítják-e ezt – ezekre az esetekre ugyanis a semmisségi törvény nem vonatkozna. Mikorra készülhet el a 2006-os őszi eseményekről a jelentése? Korábban ön azt mondta, olyan bizonyítékok kerülhetnek elő, amelyek alapján elképzelhető a bűnügyi nyomozás megindítása Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ellen. Milyen új információkat lát most a vizsgálatok során? - kérdezte a Hattól nyolcig. A munkának azt a részét, amely egy jelentős anyag feldolgozását jelenti, le kell zárni egy jelentés formájában – ez meg fog történni, most folyik az anyag összefésülése, remélem, ez heteken belül meglesz - mondta Balsai. “Ez nem jelenti azt, hogy a megbízatásomnak vége lenne. Az ön által említett adatokhoz hozzáférni bonyolult, elsősorban a nemzetbiztonsági adatok részletes megismerése válik szükségessé – ez megint több hónapig tart majd, ezért sem akarom ezzel elhúzni a lényegre vonatkozó jelentéstervezetet” - mondta. Az ismételt kérdésre, miszerint továbbra is lát-e olyan bizonyítékot, ami a korábbi miniszterelnök elleni bűnügyi nyomozás megindítására okot adna, Balsai István úgy reagált: nem ez a feladata. “Nekem az a feladatom, hogy a rendőrség 2006. évi őszi eseményekben történt brutális fellépését kivizsgáljam. Amikor majd esetleg elrendelik a nyomozást a rendőri vezetés viselt dolgai miatt, akkor a nyomozás során az arra illetékes ügyészség fényt deríthet rá, volt-e és milyen konkrét bizonyíték merül fel az ön által említett politikai tényezők részéről.” Megadja-e az új alkotmány a jogot a köztársasági elnöknek arra, hogy túlzott bizalmatlanság esetén feloszlassa az Országgyűlést? Illetve: az új alkotmány módosíthatóságát két egymást követő Országgyűlés megerősítő szavazatához kötik-e vagy sem az alkotmányozás során? - vetette fel a Hattól nyolcig. Az alkotmány-előkészítő eseti parlamenti bizottság koncepciója, ami most vitaanyagként kezelendő, számos más európai ország megoldásához hasonlóan biztosítaná a köztársasági elnöknek a jogot a parlament feloszlatására súlyos politikai konfliktus esetén, ha nem várható el a parlamenttől a konzekvenciák levonása - reagált a politikus. “Hogy ebből lesz-e rendelkezés, vagy nem, nem tudom, meg fogjuk vitatni” - utalt a Fidesz-KDNP múlt heti kihelyezett frakcióülésére Balsai István. Súlyos politikai konfliktusnak számít szerinte az olyan helyzet, amikor cselekvésképtelen a parlament, de ennek szintje nem éri el azt a fokot, ami az alaptörvényben amúgy is a feloszlatás kötelezettségét írja elő; például a bizalmatlanság többszöri megismétlése, miniszterelnök több hónapon keresztüli meg nem választása esetén. Jelenleg opcionális jogként szerepel az alkotmány-előkészítő munkaanyagban, hogy az elfogadandó új alkotmány esetleges jövőbeni módosításairól két egymást követő Országgyűlésnek kellene döntenie. “Legutóbbi nyilatkozatok alapján kétséges, hogy ez megvalósuljon” - nyilatkozta a Hattól nyolcig-nak a fideszes politikus. (Forrás: Duna Televízió Pintér Attila, felelős szerkesztő.)